Tanulókísérletekre épített, diáktársakkal támogatott természettudományos tanulási program vizsgálata pedagógusok körében
Article Sidebar
Megjelent:
febr 1, 2022
Kulcsszavak:
társas tanulás, tanórán kívüli tanulás, természettudományos nevelés, tanári kérdőíves vizsgálat
Main Article Content
Absztrakt
Kutatásukban egy olyan iskolai természettudományos programról kérdeztük meg a részt vevő tanárok és diákok véleményét, amely iskolai keretek között, de tanórán kívül zajlott, és a tanulási szituációban különböző életkorú tanulók vettek részt: az alsó tagozatos diákok tutoráltakként, a felsős diákok pedig tutorként. A Testvérosztályok kísérletezős délutánjai című program 12 alkalommal valósult meg a tanév során az iskolában, bevonva az összes alsó tagozatos osztályt és a hozzájuk tartozó felsős osztályokból 12-12 főt. A 60 perces foglalkozásokon 6 kísérlet kipróbálására került sor forgószínpadszerűen 4-5 fős csoportokban, csoportonként 2-2 felső tagozatos diák irányításával. A tanulmány a tanári kérdőíves felmérést mutatja be, amelyben a pedagógusok (21 fő) véleményét és tapasztalatait vizsgáltuk a program céljáról, előnyeiről, hátrányairól és hatásáról. Az öt egységből álló papíralapú kérdőív nyitott, valamint Likert-skálán mérő zárt kérdéseket egyaránt tartalmaz. A kérdőív negyedik egységét Orion és Hofstein (1991, 1994) Attitudes toward Field Trips in General kérdőíve alapján dolgoztuk ki, amelyet Fűz Nóra (2018) adaptált. A kérdőív egységeinek reliabilitása megfelelő (Cronbach- α = 0,71–0,93). A pedagógusoknak nagyon tetszett a program, az ötfokú Likert-skálán adott válaszaik átlaga magas (M = 4,95; SD = 0,22). A nyitott kérdéseknél a fejlesztési célok között főként az affektív és a szociális területekhez sorolhatókat emelték ki, míg a kognitív képességek fejlesztését csak ritkábban említették. Ugyanakkor a Likert-skálás kérdőívtételekre adott válaszaikban a foglalkozásokat a diákok szociális és kognitív fejlődése szempontjából ugyanolyan mértékben hasznosnak tartották (Mdidaktikai = 3,3; Mszociális = 3,4). Nehézségként az időhiányt és a szervezési problémákat emelték ki. Úgy gondolták, hogy mindkét korosztály számos területen (pl. kísérleti eszközök használata, tudományos ismeretek, gondolkodás, együttműködés, kommunikáció) profitált a foglalkozásokból, de az alsós diákok élvezték jobban. A vizsgálat eredményei hozzájárulnak a program továbbfejlesztéséhez és hasonló tanulási alkalmak kidolgozásához.
Letöltések
Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.
Article Details
Hogyan kell idézni
Bánfi, G., Korom, E., Fűz, N., & Kissné Gera, Ágnes. (2022). Tanulókísérletekre épített, diáktársakkal támogatott természettudományos tanulási program vizsgálata pedagógusok körében. Iskolakultúra, 32(2), 43–60. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.2.43
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program
Hivatkozások
Alegre, F. & Moliner, L. (2020). Attitudes, beliefs and knowledge of mathematics teachers regarding peer tutoring. European Journal of Teacher Education, DOI:10.1080/02619768.2020.1803271
Alwi, S. K. K., Samson, A. & Shahzadi, S. (2019). Role of peer tutoring and methods to boost reading skills at the urban sector primary school. New Horizons, 13(1), 197–210. DOI:10.2.9270/NH.13.1(19).11
Avramidis, E., Toulia, A., Tsihoridis, C. & Strogilos, V. (2019). Teachers’ attitudes towards inclusion and their self‐efficacy for inclusive practices as predictors of willingness to implement peer tutoring. DOI:10.1111/1471-3802.12477
Bauer Zita és Papik Eszter (2020). A természettudományos nevelés szakköri lehetőségei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 217–229.
Bónus Lilla és Nagy Lászlóné (2021). A kutatási készségek fejlesztése a játék módszerével. In Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné (szerk.), Gondolkodtató természettudománytanítás. Biológia. Mozaik Kiadó, Szeged. 161–175.
Bowman-Perrot, L., D. Burke, M., Zhang, N. & Zaini, S. (2014). Direct and collateral effects of peer tutoring on social and behavioral outcomes: A meta-analysis of single-case research. School Psychology, 43(3), 260–285. DOI: 10.1080/02796015.2014.12087427
Csapó Benő (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Csapó Benő (2004). Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Csapó Benő, Csíkos Csaba és Korom Erzsébet (2016). Értékelés a kutatásalapú természettudománytanulásban: a SAILS projekt. Iskolakultúra, 26(3), 3–16.
Dufrene, B. A., Noell, G. H., Gilbertson, D. N. & Duhon, G. J. (2005). Monitoring implementation of reciprocal peer tutoring: Identifying and intervening with students who do not maintain accurate implementation. School Psychology Review, 34(1). 74–86. DOI: 10.1080/02796015.2005.12086276
Duran, E., Ballone-Duran, L., Haney, J., & Beltyukova, S. (2009). The Impact of a Professional Development Program Integrating Informal Science Education on Early Childhood Teachers' Self-Efficacy and Beliefs About Inquiry-Based Science Teaching. Journal of Elementary Science Education, 21(4), 53–70.
Eastwell, P. & Rennie, L. (2002). Using enrichment and extracurricular activities to influence secondary students' interest and participation in science. Science Education Review, 1(4) 149:1–149:16.
Ensergueix, P. & Lafont, L. (2011). Impact of trained versus spontaneous reciprocal peer tutoring on adolescent students. Journal of Applied Sport Psychology, 23(4,) 381–397. DOI: 10.1080/10413200.2011.589097
Eshach, H. (2007). Bridging in-school and out-of-school learning: Formal, non-formal, and informal education. Journal of Science Education and Technology, 16(2), 171–190.
Falk, J. H. & Dierking, L. D. (1997). School Field Trips: Assessing Their Long-Term Impact. Curator: The Museum Journal, 40(3), 211–218.
Ferreira, M. M. & Patterson, C. M. (2011). Improving equity through a science enrichment program. Advancing Women in Leadership, 31, 119–124.
Fűz Nóra (2018). Az iskolán kívüli tanulás gyakorlatának, megítélésének és hatásának vizsgálata általános iskolás tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében. PhD-értekezés. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.
Ginsburg-Block, M. D., Rohrbeck, C. A. & Fantuzzo, C. A. (2006). A meta-analytic review of social, self-concept, and behavioral outcomes of peer-assisted learning. Journal of Educational Psychology, 98(4), 732–749. DOI: 10.1037/0022-0663.98.4.732
Hofstein, A. & Lunetta, V.N. (2004). The laboratory in science education: Foundations for the twenty-first century. Science Education, 88, 28–54.
Imre Anna (2020). Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános iskolákban. Educatio, 29(2), 222–242.
Jaloveczki József (2011). „Fizikashow”, mint a fizika népszerűsítésének eszköze. In Tasnádi Péter (szerk.), Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan: Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében [konferenciakötet]. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. 409–413.
Kim, H. (2016). Inquiry-based science and technology enrichment program for middle school-aged female students. Journal of Science Education and Technology, 25(2), 174–186.
Kissné Gera Ágnes (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra, 26(3), 89–100. 10.17543/ISKKULT.2016.3.89
Knezic, D., P. Meijer, A. Toom, Ä. Leijen, J. Mena & J. Husu (2019). Student teachers’ self-dialogues, peer dialogues, and supervisory dialogues in placement learning. European Journal of Teacher Education, 42(5), 539–556. DOI:10.1080/02619768.2019.1652901
Minner, D. D., Levy, A. J. & Century, J. (2010). Inquiry-based science instruction—what is it and does it matter? results from a research synthesis years 1984 to 2002. Journal of Research in Science Teaching, 47(4), 474–496.
Molnár Milán és Papp Katalin (2011). Minél előbb, annál jobb! In Tasnádi Péter (szerk.), Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan: Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében [konferenciakötet]. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. 369–374.
Molnár Milán és Papp Katalin (2014). Természettudományos nevelés kisgyermekkorban: Egy példa Szegedről. Fizikai Szemle, 64(3), 74–79.
Nahalka István (2013). Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció. 1(4), 21–33.
Orion, N., & Hofstein, A. (1991). The measurment of students’ attitudes towards scientific field trips. Science Education, 75(5), 513–523.
Orion, N., & Hofstein, A. (1994). Factors that influence learning during a scientific field trip in a natural environment. Journal of Research in Science Teaching, 31(10), 1097–1119.
Palincsár Ildikó, Szalay Balázs, Szepesi Ildikó, Ostorics László és Vadász Csaba (2020). TIMSS 2019: Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest.
Papp Katalin, Nagy Anett és Z. Orosz Gábor (2020). A kisiskoláskori természettudományos nevelés célja, feladata és keretei. In Korom Erzsébet és Csiszár Imre (szerk.), Kisiskoláskor. Gondolkodtató Természettudomány – Tanítás. Mozaik Kiadó, Szeged. 7–26.
Pejić-Papak, P., & Vidulin-Orbanić, S. (2011). Stimulating active learning in extracurricular activities through contemporary work strategies. Metodicki Obzori, 12(6), 5–21.
Rickinson, M., Dillon, J., Teamey, K., Morris, M., Choi M. Y., Sanders, D., & Benefield, P. (2004). A review of research on outdoor learning. London: UK: National Foundation for Educational Research and King's College.
Schillings, M., Roebertsen, H., Savelberg, H., Whittingham, J., & Dolmans, D. (2019). Peer to-peer dialogue about teachers’ written feedback enhances students’ understanding on how to improve writing skills. Educational Studies, 98(4), 732-749. DOI: 10.1080/03055698.2019.1651692
Srivastava, R., Rashid, M. (2018). Who is at edge – tutors or tutees? academic, social and emotional elevation through peer tutoring. Arab World English Journal (AWEJ) Proceedings of 1st MEC TESOL Conference 2018, 64–77. DOI: 10.24093/awej/MEC1.5
Szalay Luca (2011). Tanulói kísérlettervezés a kémiaórákon. In Tasnádi Péter (szerk.), Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan: Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében [konferenciakötet]. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. 525–530.
Szalay Balázs, Szepesi Ildikó és Vadász Csaba (2016). TIMSS 2015: Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest.
Talbott, E., A. Trzaska, & J. L. Zurheide (2017). A systematic review of peer tutoring interventions for students with disabilities. The Wiley Handbook of Diversity in Special Education, 319–356. DOI:10.1002/9781118768778.ch16.
Tsuei, M., Huang, H.-W. & Cheng, S-F. (2020). The effects of a peer-tutoring strategy on children’s e-book reading comprehension. South African Journal of Education, 40(2), 1–12. DOI: 10.15700/saje.v40n2a1734
Wang, J., Bettini, E. & Cheyney, K. (2013). Students with emotional and behavioural disorders as peer tutors: A valued role. Beyond Behavior, 23(1), 12–22. DOI: 10.1177/107429561302300103
Wentzel, K. R. & Watkins, D. E. (2011). Instruction based on interactions. In: Richard E. Mayer és Patricia A. Alexander (szerk.): Handbook of research on learning and instruction. Taylor and Francis E-library, England. 322–343.
Wright, J. & Cleary, K. (2006). Kids in the tutor seat: Building schools’ capacity to help struggling readers through a cross-age peer-tutoring program. Psychology in the Schools, 43(1) DOI:10.1002/pits.20133
Yunker, M., Orion, N. & Lernau, H. (2011). Merging playfulness with the formal science curriculum in an outdoor learning environment. Children, Youth and Environments, 21(2), 271–293.
Zeneli, M., Tymms, P., Bolden, D. (2018). Interdependent cross-age peer tutoring in mathematics. International Journal of Psychology and Educational Studies. 5(3), 33–50. DOI: 10.17220/ijpes.2018.03.00
Zhang, D. & Tang, X. (2017). The influence of extracurricular activities on middle school students’ science learning in China. International Journal of Science Education, 39(10), 1381-1402.
Alwi, S. K. K., Samson, A. & Shahzadi, S. (2019). Role of peer tutoring and methods to boost reading skills at the urban sector primary school. New Horizons, 13(1), 197–210. DOI:10.2.9270/NH.13.1(19).11
Avramidis, E., Toulia, A., Tsihoridis, C. & Strogilos, V. (2019). Teachers’ attitudes towards inclusion and their self‐efficacy for inclusive practices as predictors of willingness to implement peer tutoring. DOI:10.1111/1471-3802.12477
Bauer Zita és Papik Eszter (2020). A természettudományos nevelés szakköri lehetőségei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 217–229.
Bónus Lilla és Nagy Lászlóné (2021). A kutatási készségek fejlesztése a játék módszerével. In Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné (szerk.), Gondolkodtató természettudománytanítás. Biológia. Mozaik Kiadó, Szeged. 161–175.
Bowman-Perrot, L., D. Burke, M., Zhang, N. & Zaini, S. (2014). Direct and collateral effects of peer tutoring on social and behavioral outcomes: A meta-analysis of single-case research. School Psychology, 43(3), 260–285. DOI: 10.1080/02796015.2014.12087427
Csapó Benő (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Csapó Benő (2004). Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Csapó Benő, Csíkos Csaba és Korom Erzsébet (2016). Értékelés a kutatásalapú természettudománytanulásban: a SAILS projekt. Iskolakultúra, 26(3), 3–16.
Dufrene, B. A., Noell, G. H., Gilbertson, D. N. & Duhon, G. J. (2005). Monitoring implementation of reciprocal peer tutoring: Identifying and intervening with students who do not maintain accurate implementation. School Psychology Review, 34(1). 74–86. DOI: 10.1080/02796015.2005.12086276
Duran, E., Ballone-Duran, L., Haney, J., & Beltyukova, S. (2009). The Impact of a Professional Development Program Integrating Informal Science Education on Early Childhood Teachers' Self-Efficacy and Beliefs About Inquiry-Based Science Teaching. Journal of Elementary Science Education, 21(4), 53–70.
Eastwell, P. & Rennie, L. (2002). Using enrichment and extracurricular activities to influence secondary students' interest and participation in science. Science Education Review, 1(4) 149:1–149:16.
Ensergueix, P. & Lafont, L. (2011). Impact of trained versus spontaneous reciprocal peer tutoring on adolescent students. Journal of Applied Sport Psychology, 23(4,) 381–397. DOI: 10.1080/10413200.2011.589097
Eshach, H. (2007). Bridging in-school and out-of-school learning: Formal, non-formal, and informal education. Journal of Science Education and Technology, 16(2), 171–190.
Falk, J. H. & Dierking, L. D. (1997). School Field Trips: Assessing Their Long-Term Impact. Curator: The Museum Journal, 40(3), 211–218.
Ferreira, M. M. & Patterson, C. M. (2011). Improving equity through a science enrichment program. Advancing Women in Leadership, 31, 119–124.
Fűz Nóra (2018). Az iskolán kívüli tanulás gyakorlatának, megítélésének és hatásának vizsgálata általános iskolás tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében. PhD-értekezés. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.
Ginsburg-Block, M. D., Rohrbeck, C. A. & Fantuzzo, C. A. (2006). A meta-analytic review of social, self-concept, and behavioral outcomes of peer-assisted learning. Journal of Educational Psychology, 98(4), 732–749. DOI: 10.1037/0022-0663.98.4.732
Hofstein, A. & Lunetta, V.N. (2004). The laboratory in science education: Foundations for the twenty-first century. Science Education, 88, 28–54.
Imre Anna (2020). Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános iskolákban. Educatio, 29(2), 222–242.
Jaloveczki József (2011). „Fizikashow”, mint a fizika népszerűsítésének eszköze. In Tasnádi Péter (szerk.), Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan: Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében [konferenciakötet]. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. 409–413.
Kim, H. (2016). Inquiry-based science and technology enrichment program for middle school-aged female students. Journal of Science Education and Technology, 25(2), 174–186.
Kissné Gera Ágnes (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra, 26(3), 89–100. 10.17543/ISKKULT.2016.3.89
Knezic, D., P. Meijer, A. Toom, Ä. Leijen, J. Mena & J. Husu (2019). Student teachers’ self-dialogues, peer dialogues, and supervisory dialogues in placement learning. European Journal of Teacher Education, 42(5), 539–556. DOI:10.1080/02619768.2019.1652901
Minner, D. D., Levy, A. J. & Century, J. (2010). Inquiry-based science instruction—what is it and does it matter? results from a research synthesis years 1984 to 2002. Journal of Research in Science Teaching, 47(4), 474–496.
Molnár Milán és Papp Katalin (2011). Minél előbb, annál jobb! In Tasnádi Péter (szerk.), Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan: Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében [konferenciakötet]. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. 369–374.
Molnár Milán és Papp Katalin (2014). Természettudományos nevelés kisgyermekkorban: Egy példa Szegedről. Fizikai Szemle, 64(3), 74–79.
Nahalka István (2013). Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció. 1(4), 21–33.
Orion, N., & Hofstein, A. (1991). The measurment of students’ attitudes towards scientific field trips. Science Education, 75(5), 513–523.
Orion, N., & Hofstein, A. (1994). Factors that influence learning during a scientific field trip in a natural environment. Journal of Research in Science Teaching, 31(10), 1097–1119.
Palincsár Ildikó, Szalay Balázs, Szepesi Ildikó, Ostorics László és Vadász Csaba (2020). TIMSS 2019: Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest.
Papp Katalin, Nagy Anett és Z. Orosz Gábor (2020). A kisiskoláskori természettudományos nevelés célja, feladata és keretei. In Korom Erzsébet és Csiszár Imre (szerk.), Kisiskoláskor. Gondolkodtató Természettudomány – Tanítás. Mozaik Kiadó, Szeged. 7–26.
Pejić-Papak, P., & Vidulin-Orbanić, S. (2011). Stimulating active learning in extracurricular activities through contemporary work strategies. Metodicki Obzori, 12(6), 5–21.
Rickinson, M., Dillon, J., Teamey, K., Morris, M., Choi M. Y., Sanders, D., & Benefield, P. (2004). A review of research on outdoor learning. London: UK: National Foundation for Educational Research and King's College.
Schillings, M., Roebertsen, H., Savelberg, H., Whittingham, J., & Dolmans, D. (2019). Peer to-peer dialogue about teachers’ written feedback enhances students’ understanding on how to improve writing skills. Educational Studies, 98(4), 732-749. DOI: 10.1080/03055698.2019.1651692
Srivastava, R., Rashid, M. (2018). Who is at edge – tutors or tutees? academic, social and emotional elevation through peer tutoring. Arab World English Journal (AWEJ) Proceedings of 1st MEC TESOL Conference 2018, 64–77. DOI: 10.24093/awej/MEC1.5
Szalay Luca (2011). Tanulói kísérlettervezés a kémiaórákon. In Tasnádi Péter (szerk.), Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan: Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében [konferenciakötet]. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. 525–530.
Szalay Balázs, Szepesi Ildikó és Vadász Csaba (2016). TIMSS 2015: Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest.
Talbott, E., A. Trzaska, & J. L. Zurheide (2017). A systematic review of peer tutoring interventions for students with disabilities. The Wiley Handbook of Diversity in Special Education, 319–356. DOI:10.1002/9781118768778.ch16.
Tsuei, M., Huang, H.-W. & Cheng, S-F. (2020). The effects of a peer-tutoring strategy on children’s e-book reading comprehension. South African Journal of Education, 40(2), 1–12. DOI: 10.15700/saje.v40n2a1734
Wang, J., Bettini, E. & Cheyney, K. (2013). Students with emotional and behavioural disorders as peer tutors: A valued role. Beyond Behavior, 23(1), 12–22. DOI: 10.1177/107429561302300103
Wentzel, K. R. & Watkins, D. E. (2011). Instruction based on interactions. In: Richard E. Mayer és Patricia A. Alexander (szerk.): Handbook of research on learning and instruction. Taylor and Francis E-library, England. 322–343.
Wright, J. & Cleary, K. (2006). Kids in the tutor seat: Building schools’ capacity to help struggling readers through a cross-age peer-tutoring program. Psychology in the Schools, 43(1) DOI:10.1002/pits.20133
Yunker, M., Orion, N. & Lernau, H. (2011). Merging playfulness with the formal science curriculum in an outdoor learning environment. Children, Youth and Environments, 21(2), 271–293.
Zeneli, M., Tymms, P., Bolden, D. (2018). Interdependent cross-age peer tutoring in mathematics. International Journal of Psychology and Educational Studies. 5(3), 33–50. DOI: 10.17220/ijpes.2018.03.00
Zhang, D. & Tang, X. (2017). The influence of extracurricular activities on middle school students’ science learning in China. International Journal of Science Education, 39(10), 1381-1402.