Tanulói aktivitásra alapozott oktatási módszerek alkalmazásának vizsgálata általános és középiskolai tanárok körében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be, amely általános és középiskolai tanárok (n = 182) körében vizsgálta a különböző tanulásszervezési módok és oktatási módszerek alkalmazásának gyakoriságát, kiemelt figyelmet fordítva az aktív tanulási formákra, valamint azok megítélésére és az elterjedésüket nehezítő tényezőkre. A felmérésre a Dél-Alföld régió négy városának iskoláiban került sor. A 43 itemes, papíralapon felvett kérdőív négy részből áll, minden egység megfelelő reliabilitás-mutatóval rendelkezik (Cronbach-alfa: 0,86–0,92). Az adatok elemzése, összehasonlítása iskolatípusonként, illetve a tanárok szakjai alapján kialakított humán-reál részmintákban, továbbá a szakmai tapasztalat alapján kialakított három részmintában történt. Az eredmények szerint a vizsgálatba bevont tanárok fontosnak tartják az aktív tanuláshoz kapcsolódó oktatási célokat, az aktív tanulási formák alkalmazásában azonban van különbség az egyes részmintákban. Az általános iskolában gyakoribb az egyéni, a páros és a csoportmunka, és az aktív tanulás módszerei is itt az elterjedtebbek. A reál szakosok gyakrabban használják a számítógéppel segített tanulást, a kutatásalapú tanulást, valamint a tanári és tanulói kísérletet, és közülük is elsősorban azok, akik a pályájuk elején járnak. Az aktív tanulással kapcsolatos nehézségek közül a tanárok mindkét iskolatípusban a tantervi támogatás, valamint a megfelelő tananyag és tanári segédanyag hiányát, továbbá az időhiányt és a magas osztálylétszámot emelték ki. Legkevésbé a módszertani bizonytalanságot érzik problémának. A legkevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezők küzdenek leginkább módszertani nehézségekkel, de az aktív tanulási módszerek használatában a 20 évnél régebb óta pályán levők is gyakran bizonytalanok. A továbbképzéseken való részvételnek pozitív hatása van az aktív tanulási módszerek alkalmazására.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program
Hivatkozások
Bada, S. O. (2015). Constructivism Learning Theory: A Paradigm for Teaching and Learning. Journal of Research & Method in Education, 5(6), 66–70.
Balázs, K., Labancz, I. & Szalay, L. (2015). Oktatási módszerek. In Szalay, L. (szerk.), A kémiatanítás módszertana. ELTE. 20 –68.
Balázsi, I. & Vadász, Cs. (2019). TALIS 2018 Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal.
Bónus, L. & Nagy, L. (2020a). A játékokkal kapcsolatos fogalmak szakirodalmi áttekintése. Iskolakultúra, 30(6), 3–15. 10.14232/ISKKULT.2020.6.3
Bónus, L. & Nagy, L. (2020b). Kutatási készségek fejlesztése digitálisjáték-alapú tanulással tantárgyi tartalmon. Iskolakultúra, 30(8), 82–96.10.14232/ISKKULT.2020.8.82
Bonwell, C. C. & Eison, J. A. (1991). Active learning: creating excitement in the classroom. ASHE-ERIC Higher Education Report No. 1. The George Washington University, School of Education and Human Development.
Bús, E. (2013). A probléma-alapú tanítás/tanulás alkalmazása humán tantárgyak területén. Iskolakultúra, 23(11), 34–43.
Bús, E. (2015). Problémaközpontúság és tanítási módszerek vizsgálata általános és középiskolai tanárok körében. In Tóth, Z. (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2014. Oktatás és Nevelés – Gyakorlat és Tudomány. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága. 59–67.
Chen, C. H., & Yang, Y. C. (2019). Revisiting the effects of project-based learning on students’ academic achievement: A meta-analysis investigating moderators. Educational Research Review, 26, 71–81. 10.1016/j.edurev.2018.11.001
Czakó, Á., Győri, Á., Schmidt, L. & Boros, I. (2017). Innovatív pedagógiai módszerek a szakmai oktatásban. A szakmai tanárok módszerei szociológiai megközelítésben. socio.hu. 7(2), 1–21. 10.18030/socio.hu.2017.2.1
De Ridder, D. (2021). Inquiry- based learning in year 11 and 12 secondary science. Teaching science, 67(2), 11–21.
F. Dárdai, Á. (2007). A problémaorientált történelemtanítás koncepciója. Új Pedagógiai Szemle, 57(11), 49–59.
Falus, I. & Szűcs, I. (2021). Az oktatás módszerei. In Falus, I. & Szűcs, I. (szerk.), Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó.
Golightly, A. (2021). Self- and peer assessment of preservice geography teachers’ contribution in problem-based learning activities in geography education. International Research in Geographical and Environmental Education, 30(1), 75–90.
1080/10382046.2020.1744242
Hmelo-Silver, C. E. (2004). Problem-Based Learning: What and How Do Students Learn? Educational Psychology Revie, 16, 235–266. 10.1023/B:EDPR.0000034022.16470.f3
Holik, I. (2015). Mentortanárok oktatási módszerei. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció, 4, 22–37. 10.21549/ntny
Hortobágyi, K. (2003). Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány.
Keiler, L. S. (2018). Teachers' roles and identities in student-centered classrooms. International Journal of STEM Education, 5(1), 34. 10.1186/s40594-018-0131-6
Kerber, Z. & Ranschburg, Á. (2004). Tanítás és tanulás a középfokú oktatásban. A 2003-as obszervációs felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, 54(7–8), 127–151.
Kerber, Z. & Varga, A. (2004). Tanítás és tanulás tanárszemmel. In Kerber, Z. (szerk.), Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről. Országos Közoktatási Intézet.
Kojanitz, L. (2010). A kérdésorientált (inquiry based) történelemtanítás összekapcsolása az IKT adta lehetőségekkel. Iskolakultúra, 20(9), 65–81.
Kojanitz, L. (2011). A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás: Online történelemdidaktikai folyóirat, 02-04-05.
Korom, E. (2010). A tanárok szakmai fejlődése – továbbképzések a kutatásalapú tanulás területén. Iskolakultúra, 20(12), 78–91.
Korom, E., Csíkos, Cs. & Csapó, B. (2016). A kutatásalapú tanulás megvalósításának feltételei a természettudományok tanításában. Iskolakultúra, 26(3), 30–42. 10.17543/ISKKULT.2016.3.30
Kuvac, M. & Koc, I. (2018). The effect of problem-based learning on the environmental attitudes of preservice science teachers. Educational Studies, 45(1), 72–94.
1080/03055698.2018.1443795
M. Nádasi, M. (2003). Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör.
Makádi, M. (2015). A tevékenységközpontú természetismeret tanítás-tanulás pedagógiai és szakmódszertani háttere. In Makádi, M., Radnóti, K., Róka, A. & Victor, A. (szerk.), A természetismeret tanítása és tanulása. Szakmódszertani tankönyv. ELTE. 336–355.
Molnár, Gy. (2005). A probléma-alapú tanítás. Az ismeretek alkalmazásának és az együttműködő-készség fejlesztésének módszere. Iskolakultúra, 15(10), 31–43.
Müllerné Szögedi, I. (2006). A problémaalapú tanulás hatása a tanári és a hallgatói attitűdökre. Nővér, 19(6), 38–43.
Nagy, L. (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás ('inquiry-based learning/teaching', IBL) és természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31–51.
Nagy, L., Fazekas, E. A. & Korom, E. (2021). A kutatási készségek fejlesztése problémaalapú tanulással. In Korom, E. & Nagy, L. (szerk.), Gondolkodtató természettudomány-tanítás. Biológia. Mozaik Kiadó. 145–160.
http://edu.u-szeged.hu/ttkcs/kezikonyvek
Nagy, L., Répás, L., Kissné Gera, Á., Juhász, F., Bónus, L. & Korom, E. (2021). A kutatási készségek fejlesztése kutatásalapú tanulással. In Korom, E. & Nagy, L. (szerk.), Gondolkodtató természettudomány-tanítás. Biológia. Mozaik Kiadó. 113–144. http://edu.u-szeged.hu/ttkcs/kezikonyvek
Nahalka, I. (2013). Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció, 1(4), 21–33.
Nyíriné Fejszés Tóth, E. (2010). Az aktív tanulás módszerei. Új pedagógiai szemle, 60(6–7), 135–145.
Prince, M. (2004). Does Active Learning Work? A Review of the Research. Journal of Engineering Education, 93(3), 223–23.10.1002/j.2168-9830.2004.tb00809.x
Radnóti, K. (2004). Fizika I. Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. In Kerber, Z. (szerk.), Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. Országos Közoktatási Intézet. 156–183.
Radnóti, K. (2006). Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok? In Kerber, Z. (szerk.), Hidak a tantárgyak között. Országos Közoktatási Intézet. 131–167.
Radnóti, K. (2009). A természettudományi nevelés és a fizikaoktatás helyzete a 2008-as tanári felmérés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 3, 3–16.
Radnóti, K. (2014, szerk.). A természettudomány tanítása. Szakmódszertani kézikönyv és tankönyv. Mozaik Kiadó.
Radnóti, K. & Adorjánné Farkas, M. (2016). A kutatásalapú tanulás, tanítás és tanárképzés lehetőségei a fizika oktatásában. Iskolakultúra, 26(3), 70–80.
17543/ISKKULT.2016.3.70
Szalay, L., Tóth, Z. & Kiss, E. (2020). A kutatásalapú kémiatanítás tanulása. Magyar Tudomány, 181(8), 1032–1037. 10.1556/2065.181.2020.8.5
Veres, G. (2016). Gondolkodás- és képességfejlesztés: Kihívások és megoldások a SAILS projektben. Iskolakultúra, 26(3), 43–56. 10.17543/ISKKULT.2016.3.43
Voogt, J. & Roblin, N. P. (2012). A comparative analysis of international frameworks for 21st century competences: Implications for national curriculum policies. Journal of Curriculum Studies, 44(3), 299–321. 10.1080/00220272.2012.668938
Yukhymenko, M. A., Brown, S. W., Lawless, K. A., Brodowinska, K. & Mullin, G. (2014). Thematic analysis of teacher instructional practices and student responses in middle school classrooms with problem-based learning environment. Global Education Review, 1(3), 93–109.
Z. Orosz, G. (2020). Kutatási készségek fejlesztése a kémiatanítás során. In Korom, E. & Németh, V. (szerk.). Gondolkodtató természettudomány-tanítás: Kémia. Mozaik Kiadó. 19–32. http://edu.u-szeged.hu/ttkcs/kezikonyvek
Z. Orosz, Kiss, T. & Németh, V. (2016). Projektmódszer a kémiaoktatásban. Magyar Kémikusok Lapja, 71(11), 342–346.