A gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD) gyógyszeres kezelésének megítélése pedagógusok körében

Main Article Content

Di Blasio Barbara
Antalné Farkas Ildikó

Absztrakt

A tanulmány az ADHD gyógyszeres kezelésének megítélésével, a pedagógusok és a szülők körében történő elfogadottságával, valamint a diagnózis és a kezelés konzisztenciájának mértékével foglalkozik. Elvégzett felmérésünk alátámasztja, hogy az ADHD-val és annak az egyén életére, környezetére gyakorolt hatásaival neveléstudományi szempontból is bővebben és mélyebben érdemes foglalkozni. A köznevelés intézményeiben a pedagógusok körében gyakori téma a magatartászavarok felismerése, diagnosztizálása és a megfelelő pedagógiai kezelése, tanulmányunk ráirányítja a figyelmet arra, hogy a pedagógusképzésben a speciális pedagógiai/gyógypedagógiai korszerű tartalmak hangsúlyos megjelenése időszerű és hiánypótló volna. A magatartászavarok között kiemelkedő jelentőségű a gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás szindróma (Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder – ADHD), amely Magyarországon és világviszonylatban is napjaink talán legtöbbet vitatott, egyúttal legnagyobb közérdeklődést és médiavisszhangot kiváltó tünetegyüttese. A 2018-ban lezajlott kevert módszertant alkalmazó kutatásunk rámutat arra is, hogy a szakemberek és a szülők közötti információcsere nem hatékony, a pedagógusok ismeretei a legújabb kutatások eredményeit beépítve jelentős bővítésre szorulnak, és egyre nagyobb szükség van megfelelő módszertani apparátus kidolgozására. Az ADHD gyógyszeres kezelése szükségességének megítélése az érintett diszciplínák szoros együttműködését és információcseréjét kívánja meg.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Di Blasio, B., & Antalné Farkas, I. (2020). A gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD) gyógyszeres kezelésének megítélése pedagógusok körében. Iskolakultúra, 30(1-2), 89–115. Elérés forrás https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/32947
Rovat
Szemle

Hivatkozások

American Academy of Pediatrics (2011): ADHD: Clinical Practice Guideline for the Diagnosis, Evaluation, and Treatment of Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder in Children and Adolescents. In: PEDIATRICS, Vol. 128, No. 5. 1–16. pp.
Bhandari, Smitha (2016): ADHD and Substance Abuse. In: WebMD [2017. 11. 23.] Bhat, Venkat – Hechtman, Lily (2016): Considerations in selecting pharmacological treatments for attention deficit hyperactivity disorder. In: The Pharmaceutical Journal, Vol 296, No 7886
Brown, Thomas E. (2013): A New Understanding of ADHD in Children and Adults. New York: Routledge 208 p.
Catalá-López, F. – Hutton, B. – Núñez-Beltrán, A. – Page, M.J. – Ridao, M. – Saint-Gerons, D.M. – Catalá, M.A. – Tabarés-Seisdedos, R. – Moher, D. (2017): The pharmacological and non-pharmacological treatment of attention deficit hyperactivity disorder in children and adolescents: A systematic review with network meta-analyses of randomised trials. In: PLoS One, Vol 12, No 7. [online] [2018. 01. 23.] doi: 10.1371/journal.pone.0180355
Csiky Miklós (2016): A hiperaktivitás és figyelemzavar tünetegyüttese. In: Faludi Ferenc Akadémia honlapja. [online] cop. 2016 [2017. 10. 12.] Currie J. – Stabile M. – Jones, L. (2014): Do Stimulant Medications Improve Educational and Behavioral Outcomes for Children with ADHD? In: Journal of Health Economics, Vol. 37. 58-69. pp.
Danielson M.L. – Bitsko R.H. – Ghandour R.M. – Holbrook J.R. – Kogan M.D. – Blumberg S.J. (2018): Prevalence of Parent-Reported ADHD Diagnosis and Associated Treatment Among U.S. Children and Adolescents, 2016. In: J Clin Child Adolesc Psychol. Vol. 47. No 2. 199-212. pp.
doi: 10.1080/15374416.2017.1417860
Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5®), Fifth Edition. American Psychiatric Association, 2013 991 pp.
Eigner Bernadett (2012): Érzelmi- és viselkedészavarok gyökerei: a korai szülői hatások szerepe. In: Gyógypedagógiai Szemle, 40. évf. 2012. 1. sz. 14–24. pp.
EMMI (2017): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról gyermek, serdülő és felnőttkorban. In: Egészségügyi Közlöny, 2017, 66. évf., 3. sz. 1027–1051. pp.
Farkas Margit (é. n.): Hiperkinetikus zavar, tanulási nehézségek és viselkedési problémák In: ADHD Magyarország Alapítvány honlapja. [online] Bp. cop. [2017. 10. 12.] Gádoros Júlia (2001): A magatartászavar kezeléséről. In: Család, Gyermek, Ifjúság, 10. évf. 3. sz. 23–27. pp.
Gádoros Júlia (2010): Újabb ismereteink a gyermekkori hiperkinetikus zavar klinikumáról. In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 3. sz., 110–114. p.
George Washington University Milken Institute School of Public Health. (2015, December 8). New report finds 43 percent increase in ADHD diagnosis for US schoolchildren: Girls showed a sharp rise in ADHD diagnosis during eight-year study period. ScienceDaily. Retrieved April 16, 2018 from www.sciencedaily.com/releases/2015/12/151208150630.htm
Goldman, L. S. – Genel, M. – Bezman, R. J. – Slanetz, P. J. (1998): Diagnosis and treatment of attention-deficit/hyperactivity disorder in children and adolescents. JAMA, Vol. 279. No. 14. 1100–1107. pp.
Gyarmati Éva (2015): Diszlexia a digitális korszakban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 60-72. pp.
Harstad, Elizabeth B. – Weaver, Amy L. – Katusic, Slavica K. – Colligan, Robert C. –Kumar, Seema – Chan, Eugenia – Voigt, Robert G. – Barbaresi, William J. (2014): ADHD, Stimulant Treatment, and Growth: A Longitudinal Study. In: Pediatrics, October, Vol. 134. No 4.
Hoogman, M. – Bralten,J. – Hibar, D.P. et al. (2017): Subcortical brain volume differences in participants with attention deficit hyperactivity disorder in children and adults: a cross-sectional mega-analysis. The Lancet Psychiatry, Vol. 4. No 4. 310-319. pp.
doi: 10.1016/S2215-0366(17)30049-4
Jávorné Kolozsváry Judit (1991): Tanulási és viselkedési zavarok kezelése az iskolában. In: Új Pedagógiai Szemle, 41. évf. 1. sz. 45–49. pp.
Kidwell, K. M. – Van Dyk, T. R. – Lundahl, A. – Nelson, T. D. (2015): Stimulant Medications and Sleep for Youth With ADHD: A Meta-analysis. In: Pediatrics Vol. 136 No 6. 1144–1153. pp. December 2015
Konova, Anna B. – Moeller, Scott J. – Tomasi, Dardo – Volkow, Nora D. – Goldstein, Rita Z. (2013): Effects of Methylphenidate on Resting-State Functional Connectivity of the Mesocorticolimbic Dopamine Pathways in Cocaine Addiction. In: JAMA Psychiatry, Vol. 70. No. 8. 857–868. p. doi:10.1001/jamapsychiatry.2013.1129
Maródi László (szerk. 2013): Gyermekgyógyászat. Bp.: Medicina Könyvkiadó Zrt., 1324 p.
MTA Cooperative Group (1999): A 14-month randomized clinical trial of treatment strategies for attentiondeficit/hyperactivity disorder. Arch Gen Psychiatry, Vol. 56. 1073–1086. pp.
National Institutes of Health (2016): Attention Deficit Hyperactivity Disorder. [online] a NIH honlapja. [2018. 02. 13.] Parekh, Ranna (2017): What is ADHD. [online] [2018. 01. 21.] Pringsheim T. – Hirsch L. – Gardner D. et al. (2015): The Pharmacological Mana-gement of Oppositional Behaviour, ConductProblems, and Aggression in Children and Adolescents With Attention-Deficit Hyperactivity Disorder, OppositionalDefiant Disorder, and Conduct Disorder: A Systematic Review and Meta-Analysis. Part 1: Psychostimulants, Alpha-2Agonists, and Atomoxetine. Canadian Journal of Psychiatry Vol. 60. 42–51. pp.
Pulay Attila József (2017): Felnőttkori ADHD: tünettan, komorbiditás, kórlefolyás és terápia. [előadás ppt-je]. Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Felnőtt ADHD Ambulancia, 2017. 04. 03.
Saul, Richard (2014): ADHD Does Not Exist : The Truth About Attention Deficit and Hyperactivity Disorder. New York: Harper Wave Publisher, 336 p.
Spencer, T. J. (2003): Improving outcomes with non stimulants. Contem Pediatrics, Suppl Vol. 1. 11–13. pp.
Süveges Gergő (szerk. 2017): Az ADHD-ról. In: A tudomány hangjai [rádióinterjú] – Csiky Miklóssal, Kossuth Rádió, 2017.11.04. 14:32–15:00
Szabó Csilla – Vámos Éva (2012): Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja: Figyelemzavar és hiperaktivitás. In: Diagnosztikai Kézikönyv, Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 39 p.
Szabó Csilla – Mészáros Andrea (2014): A figyelemszabályozás megítélésének újabb lehetőségei. In: Gyógypedagógiai Szemle, 42. évf. 3. sz. 220–225 pp.
Szigeti Mónika (2017): Gyermekek a viselkedés és megismerés fejlődésének rendellenességeivel. Egyetemi előadás, Kaposvári Egyetem, 2017. november 10.
Venkat Bhat, Lily Hechtman (2016): Considerations in selecting pharmacological treatments for attention deficit hyperactivity disorder. In: The Pharmaceutical Journal, Vol 296, No 7886
Visser S.N. – Danielson M.L. – Bitsko R.H. –Holbrook J.R. – Kogan M.D. –Ghandour R.M. – Perou R. – Blumberg S.J. (2014): Trends in the Parent-Report of Health Care Provider-Diagnosed and Medicated Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder: United States, 2003–2011. In: Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry Vol. 53. No. 1. 34-46. pp.
Wilens, Timothy (2007): Does Stimulant Medication Cause Addiction? In: az Additude honlapja. [online] [2018. 01. 23.]