On the assessment of drug therapy of ADHD of children amongst pedagogues
Main Article Content
Abstract
Our study concerns the assessment and efficiency of drug therapy of ADHD, its reception by pedagogues and parents, and the consistency of its diagnosis and treatment. Although identification, diagnosis, and proper treatment of behavioral disorders is a hot topic among kindergartners and pedagogues, our study reveals the urging lack of up-to-date special education content in teacher training in Hungary. A prominent behavioral disorder is the Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (ADHD) of children, which is amongst the most disputed syndrome in public, and in the media alike, both in Hungary and worldwide. We conclude that judging the requisiteness of drug therapy of ADHD necessitates the tight collaboration of all related disciplines: besides medicine and psychology, ADHD and its effects for the individual and his/her surroundings have relevant aspects lying in Education Science, too. Our mixed-method research also reveals the following: the information exchange between experts and parents is inefficient, the knowledge of pedagogues needs a significant update by the latest research results, and there is an urging need for the establishment of a suitable related methodology.
Downloads
Article Details
References
Bhandari, Smitha (2016): ADHD and Substance Abuse. In: WebMD [2017. 11. 23.]
Brown, Thomas E. (2013): A New Understanding of ADHD in Children and Adults. New York: Routledge 208 p.
Catalá-López, F. – Hutton, B. – Núñez-Beltrán, A. – Page, M.J. – Ridao, M. – Saint-Gerons, D.M. – Catalá, M.A. – Tabarés-Seisdedos, R. – Moher, D. (2017): The pharmacological and non-pharmacological treatment of attention deficit hyperactivity disorder in children and adolescents: A systematic review with network meta-analyses of randomised trials. In: PLoS One, Vol 12, No 7. [online] [2018. 01. 23.]
Csiky Miklós (2016): A hiperaktivitás és figyelemzavar tünetegyüttese. In: Faludi Ferenc Akadémia honlapja. [online] cop. 2016 [2017. 10. 12.]
Danielson M.L. – Bitsko R.H. – Ghandour R.M. – Holbrook J.R. – Kogan M.D. – Blumberg S.J. (2018): Prevalence of Parent-Reported ADHD Diagnosis and Associated Treatment Among U.S. Children and Adolescents, 2016. In: J Clin Child Adolesc Psychol. Vol. 47. No 2. 199-212. pp.
doi: 10.1080/15374416.2017.1417860
Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5®), Fifth Edition. American Psychiatric Association, 2013 991 pp.
Eigner Bernadett (2012): Érzelmi- és viselkedészavarok gyökerei: a korai szülői hatások szerepe. In: Gyógypedagógiai Szemle, 40. évf. 2012. 1. sz. 14–24. pp.
EMMI (2017): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról gyermek, serdülő és felnőttkorban. In: Egészségügyi Közlöny, 2017, 66. évf., 3. sz. 1027–1051. pp.
Farkas Margit (é. n.): Hiperkinetikus zavar, tanulási nehézségek és viselkedési problémák In: ADHD Magyarország Alapítvány honlapja. [online] Bp. cop. [2017. 10. 12.]
Gádoros Júlia (2010): Újabb ismereteink a gyermekkori hiperkinetikus zavar klinikumáról. In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 3. sz., 110–114. p.
George Washington University Milken Institute School of Public Health. (2015, December 8). New report finds 43 percent increase in ADHD diagnosis for US schoolchildren: Girls showed a sharp rise in ADHD diagnosis during eight-year study period. ScienceDaily. Retrieved April 16, 2018 from www.sciencedaily.com/releases/2015/12/151208150630.htm
Goldman, L. S. – Genel, M. – Bezman, R. J. – Slanetz, P. J. (1998): Diagnosis and treatment of attention-deficit/hyperactivity disorder in children and adolescents. JAMA, Vol. 279. No. 14. 1100–1107. pp.
Gyarmati Éva (2015): Diszlexia a digitális korszakban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 60-72. pp.
Harstad, Elizabeth B. – Weaver, Amy L. – Katusic, Slavica K. – Colligan, Robert C. –Kumar, Seema – Chan, Eugenia – Voigt, Robert G. – Barbaresi, William J. (2014): ADHD, Stimulant Treatment, and Growth: A Longitudinal Study. In: Pediatrics, October, Vol. 134. No 4.
Hoogman, M. – Bralten,J. – Hibar, D.P. et al. (2017): Subcortical brain volume differences in participants with attention deficit hyperactivity disorder in children and adults: a cross-sectional mega-analysis. The Lancet Psychiatry, Vol. 4. No 4. 310-319. pp.
doi: 10.1016/S2215-0366(17)30049-4
Jávorné Kolozsváry Judit (1991): Tanulási és viselkedési zavarok kezelése az iskolában. In: Új Pedagógiai Szemle, 41. évf. 1. sz. 45–49. pp.
Kidwell, K. M. – Van Dyk, T. R. – Lundahl, A. – Nelson, T. D. (2015): Stimulant Medications and Sleep for Youth With ADHD: A Meta-analysis. In: Pediatrics Vol. 136 No 6. 1144–1153. pp. December 2015
Konova, Anna B. – Moeller, Scott J. – Tomasi, Dardo – Volkow, Nora D. – Goldstein, Rita Z. (2013): Effects of Methylphenidate on Resting-State Functional Connectivity of the Mesocorticolimbic Dopamine Pathways in Cocaine Addiction. In: JAMA Psychiatry, Vol. 70. No. 8. 857–868. p. doi:10.1001/jamapsychiatry.2013.1129
Maródi László (szerk. 2013): Gyermekgyógyászat. Bp.: Medicina Könyvkiadó Zrt., 1324 p.
MTA Cooperative Group (1999): A 14-month randomized clinical trial of treatment strategies for attentiondeficit/hyperactivity disorder. Arch Gen Psychiatry, Vol. 56. 1073–1086. pp.
National Institutes of Health (2016): Attention Deficit Hyperactivity Disorder. [online] a NIH honlapja. [2018. 02. 13.]
Pulay Attila József (2017): Felnőttkori ADHD: tünettan, komorbiditás, kórlefolyás és terápia. [előadás ppt-je]. Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Felnőtt ADHD Ambulancia, 2017. 04. 03.
Saul, Richard (2014): ADHD Does Not Exist : The Truth About Attention Deficit and Hyperactivity Disorder. New York: Harper Wave Publisher, 336 p.
Spencer, T. J. (2003): Improving outcomes with non stimulants. Contem Pediatrics, Suppl Vol. 1. 11–13. pp.
Süveges Gergő (szerk. 2017): Az ADHD-ról. In: A tudomány hangjai [rádióinterjú] – Csiky Miklóssal, Kossuth Rádió, 2017.11.04. 14:32–15:00
Szabó Csilla – Vámos Éva (2012): Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja: Figyelemzavar és hiperaktivitás. In: Diagnosztikai Kézikönyv, Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 39 p.
Szabó Csilla – Mészáros Andrea (2014): A figyelemszabályozás megítélésének újabb lehetőségei. In: Gyógypedagógiai Szemle, 42. évf. 3. sz. 220–225 pp.
Szigeti Mónika (2017): Gyermekek a viselkedés és megismerés fejlődésének rendellenességeivel. Egyetemi előadás, Kaposvári Egyetem, 2017. november 10.
Venkat Bhat, Lily Hechtman (2016): Considerations in selecting pharmacological treatments for attention deficit hyperactivity disorder. In: The Pharmaceutical Journal, Vol 296, No 7886
Visser S.N. – Danielson M.L. – Bitsko R.H. –Holbrook J.R. – Kogan M.D. –Ghandour R.M. – Perou R. – Blumberg S.J. (2014): Trends in the Parent-Report of Health Care Provider-Diagnosed and Medicated Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder: United States, 2003–2011. In: Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry Vol. 53. No. 1. 34-46. pp.
Wilens, Timothy (2007): Does Stimulant Medication Cause Addiction? In: az Additude honlapja. [online] [2018. 01. 23.]