Investigating the application of active learning methods among primary and secondary school teachers

Main Article Content

Gréta Bánfi
Erzsébet Korom

Abstract

This paper presents the results of a questionnaire survey which inquired about primary and secondary school teachers’ (n=182) use of different learning organisational- and teaching methods. There was a particular focus on active learning, its judgement, and the difficulties of spreading it as perceived by teachers. The survey took place in schools in four cities in the Southern Great Plain region. The 43-item paper-based questionnaire consists of four sections, each with good reliability (Cronbach’s alpha: 0.86-0.92). Data were analysed and compared by school type, in humanities/sciences subsamples based on teachers’ subjects, and in three subsamples based on professional experience. Results show that the teachers included in the study consider teaching objectives related to active learning to be important, but that there are differences in the use of active learning methods across the subsamples. In primary schools, individual-, pair- and group work are more common and active learning methods are more widespread. Computer-assisted learning, inquiry-based learning, and student experimentation are more frequently used by teachers who teach sciences, and mainly by those at the beginning of their careers. Among the difficulties related to active learning, teachers in both types of schools highlighted the lack of curricular support, the appropriate teaching materials and teaching support materials, as well as time constraints and large class sizes. The least perceived problem is methodological uncertainty. Those with the least professional experience have the most methodological difficulties, but those who have been in the profession for more than 20 years are often uncertain about the use of active learning methods. Participation in training has a positive impact on the use of active learning methods.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Bánfi, G., & Korom, E. (2022). Investigating the application of active learning methods among primary and secondary school teachers. Iskolakultúra, 32(10), 3–21. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.10.3
Section
Study

Funding data

References

Bada, S. O. (2015). Constructivism Learning Theory: A Paradigm for Teaching and Learning. Journal of Research & Method in Education, 5(6), 66–70.

Balázs, K., Labancz, I. & Szalay, L. (2015). Oktatási módszerek. In Szalay, L. (szerk.), A kémiatanítás módszertana. ELTE. 20 –68.

Balázsi, I. & Vadász, Cs. (2019). TALIS 2018 Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal.

Bónus, L. & Nagy, L. (2020a). A játékokkal kapcsolatos fogalmak szakirodalmi áttekintése. Iskolakultúra, 30(6), 3–15. 10.14232/ISKKULT.2020.6.3

Bónus, L. & Nagy, L. (2020b). Kutatási készségek fejlesztése digitálisjáték-alapú tanulással tantárgyi tartalmon. Iskolakultúra, 30(8), 82–96.10.14232/ISKKULT.2020.8.82

Bonwell, C. C. & Eison, J. A. (1991). Active learning: creating excitement in the classroom. ASHE-ERIC Higher Education Report No. 1. The George Washington University, School of Education and Human Development.

Bús, E. (2013). A probléma-alapú tanítás/tanulás alkalmazása humán tantárgyak területén. Iskolakultúra, 23(11), 34–43.

Bús, E. (2015). Problémaközpontúság és tanítási módszerek vizsgálata általános és középiskolai tanárok körében. In Tóth, Z. (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2014. Oktatás és Nevelés – Gyakorlat és Tudomány. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága. 59–67.

Chen, C. H., & Yang, Y. C. (2019). Revisiting the effects of project-based learning on students’ academic achievement: A meta-analysis investigating moderators. Educational Research Review, 26, 71–81. 10.1016/j.edurev.2018.11.001

Czakó, Á., Győri, Á., Schmidt, L. & Boros, I. (2017). Innovatív pedagógiai módszerek a szakmai oktatásban. A szakmai tanárok módszerei szociológiai megközelítésben. socio.hu. 7(2), 1–21. 10.18030/socio.hu.2017.2.1

De Ridder, D. (2021). Inquiry- based learning in year 11 and 12 secondary science. Teaching science, 67(2), 11–21.

F. Dárdai, Á. (2007). A problémaorientált történelemtanítás koncepciója. Új Pedagógiai Szemle, 57(11), 49–59.

Falus, I. & Szűcs, I. (2021). Az oktatás módszerei. In Falus, I. & Szűcs, I. (szerk.), Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó.

Golightly, A. (2021). Self- and peer assessment of preservice geography teachers’ contribution in problem-based learning activities in geography education. International Research in Geographical and Environmental Education, 30(1), 75–90.

1080/10382046.2020.1744242

Hmelo-Silver, C. E. (2004). Problem-Based Learning: What and How Do Students Learn? Educational Psychology Revie, 16, 235–266. 10.1023/B:EDPR.0000034022.16470.f3

Holik, I. (2015). Mentortanárok oktatási módszerei. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció, 4, 22–37. 10.21549/ntny

Hortobágyi, K. (2003). Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány.

Keiler, L. S. (2018). Teachers' roles and identities in student-centered classrooms. International Journal of STEM Education, 5(1), 34. 10.1186/s40594-018-0131-6

Kerber, Z. & Ranschburg, Á. (2004). Tanítás és tanulás a középfokú oktatásban. A 2003-as obszervációs felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, 54(7–8), 127–151.

Kerber, Z. & Varga, A. (2004). Tanítás és tanulás tanárszemmel. In Kerber, Z. (szerk.), Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről. Országos Közoktatási Intézet.

Kojanitz, L. (2010). A kérdésorientált (inquiry based) történelemtanítás összekapcsolása az IKT adta lehetőségekkel. Iskolakultúra, 20(9), 65–81.

Kojanitz, L. (2011). A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás: Online történelemdidaktikai folyóirat, 02-04-05.

Korom, E. (2010). A tanárok szakmai fejlődése – továbbképzések a kutatásalapú tanulás területén. Iskolakultúra, 20(12), 78–91.

Korom, E., Csíkos, Cs. & Csapó, B. (2016). A kutatásalapú tanulás megvalósításának feltételei a természettudományok tanításában. Iskolakultúra, 26(3), 30–42. 10.17543/ISKKULT.2016.3.30

Kuvac, M. & Koc, I. (2018). The effect of problem-based learning on the environmental attitudes of preservice science teachers. Educational Studies, 45(1), 72–94.

1080/03055698.2018.1443795

M. Nádasi, M. (2003). Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör.

Makádi, M. (2015). A tevékenységközpontú természetismeret tanítás-tanulás pedagógiai és szakmódszertani háttere. In Makádi, M., Radnóti, K., Róka, A. & Victor, A. (szerk.), A természetismeret tanítása és tanulása. Szakmódszertani tankönyv. ELTE. 336–355.

Molnár, Gy. (2005). A probléma-alapú tanítás. Az ismeretek alkalmazásának és az együttműködő-készség fejlesztésének módszere. Iskolakultúra, 15(10), 31–43.

Müllerné Szögedi, I. (2006). A problémaalapú tanulás hatása a tanári és a hallgatói attitűdökre. Nővér, 19(6), 38–43.

Nagy, L. (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás ('inquiry-based learning/teaching', IBL) és természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31–51.

Nagy, L., Fazekas, E. A. & Korom, E. (2021). A kutatási készségek fejlesztése problémaalapú tanulással. In Korom, E. & Nagy, L. (szerk.), Gondolkodtató természettudomány-tanítás. Biológia. Mozaik Kiadó. 145–160.

http://edu.u-szeged.hu/ttkcs/kezikonyvek

Nagy, L., Répás, L., Kissné Gera, Á., Juhász, F., Bónus, L. & Korom, E. (2021). A kutatási készségek fejlesztése kutatásalapú tanulással. In Korom, E. & Nagy, L. (szerk.), Gondolkodtató természettudomány-tanítás. Biológia. Mozaik Kiadó. 113–144. http://edu.u-szeged.hu/ttkcs/kezikonyvek

Nahalka, I. (2013). Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció, 1(4), 21–33.

Nyíriné Fejszés Tóth, E. (2010). Az aktív tanulás módszerei. Új pedagógiai szemle, 60(6–7), 135–145.

Prince, M. (2004). Does Active Learning Work? A Review of the Research. Journal of Engineering Education, 93(3), 223–23.10.1002/j.2168-9830.2004.tb00809.x

Radnóti, K. (2004). Fizika I. Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. In Kerber, Z. (szerk.), Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. Országos Közoktatási Intézet. 156–183.

Radnóti, K. (2006). Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok? In Kerber, Z. (szerk.), Hidak a tantárgyak között. Országos Közoktatási Intézet. 131–167.

Radnóti, K. (2009). A természettudományi nevelés és a fizikaoktatás helyzete a 2008-as tanári felmérés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 3, 3–16.

Radnóti, K. (2014, szerk.). A természettudomány tanítása. Szakmódszertani kézikönyv és tankönyv. Mozaik Kiadó.

Radnóti, K. & Adorjánné Farkas, M. (2016). A kutatásalapú tanulás, tanítás és tanárképzés lehetőségei a fizika oktatásában. Iskolakultúra, 26(3), 70–80.

17543/ISKKULT.2016.3.70

Szalay, L., Tóth, Z. & Kiss, E. (2020). A kutatásalapú kémiatanítás tanulása. Magyar Tudomány, 181(8), 1032–1037. 10.1556/2065.181.2020.8.5

Veres, G. (2016). Gondolkodás- és képességfejlesztés: Kihívások és megoldások a SAILS projektben. Iskolakultúra, 26(3), 43–56. 10.17543/ISKKULT.2016.3.43

Voogt, J. & Roblin, N. P. (2012). A comparative analysis of international frameworks for 21st century competences: Implications for national curriculum policies. Journal of Curriculum Studies, 44(3), 299–321. 10.1080/00220272.2012.668938

Yukhymenko, M. A., Brown, S. W., Lawless, K. A., Brodowinska, K. & Mullin, G. (2014). Thematic analysis of teacher instructional practices and student responses in middle school classrooms with problem-based learning environment. Global Education Review, 1(3), 93–109.

Z. Orosz, G. (2020). Kutatási készségek fejlesztése a kémiatanítás során. In Korom, E. & Németh, V. (szerk.). Gondolkodtató természettudomány-tanítás: Kémia. Mozaik Kiadó. 19–32. http://edu.u-szeged.hu/ttkcs/kezikonyvek

Z. Orosz, Kiss, T. & Németh, V. (2016). Projektmódszer a kémiaoktatásban. Magyar Kémikusok Lapja, 71(11), 342–346.