The many faces and impact of technology usage on students’ achievement
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
We are living in the age of distraction. People check their smartphones an average 85 times a day, nearly half of 15-year-old students leave their notifications on while studying, and 40% do not turn them off even at night. Two-thirds of students have had their attention diverted by their own or someone else’s phone during class. However, the well-structured, educational use of technology holds significant potential and can be an effective tool for teachers in delivering more personalized learning. These two different uses of technology must be clearly distinguished and separated. The purpose of the present analyses is to demonstrate, across a broad age range, the everyday mobile usage habits of students, their correlation with, and impact on, the development of cognitive abilities relevant to learning (such as inductive reasoning, problem-solving skills, the effectiveness of knowledge acquisition and application, visual memory, logical thinking, and the efficiency of online information retrieval). The analysis includes cognitive test results and responses of 24,861 students from grades 1 to 11 and 4,990 first-year students recently admitted to one of the leading universities of Hungary. Based on the results, the students’ preferred technological device is the mobile phone, with Messenger and TikTok being the most frequently used apps, regardless of age, while educational applications (e.g., Classroom) are the least used. General usage of the device for 1-2 hours a day has a positive impact, but excessive use has a clearly negative effect on the development of their cognitive abilities. Even small amounts of usage of non-educational apps (such as TikTok) already have a significantly negative impact on the development of students’ cognitive skills and abilities. However, it is important to emphasize that it is not technology itself, but its use—specifically, irresponsible use—that is problematic. The educational application of technology, when combined with appropriate methodology, is a valuable supplement to education and has a clearly positive impact on students’ development and learning success.
Downloads
Article Details
Funding data
-
Hungarian Scientific Research Fund
Grant numbers K135727 -
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers KOZOKT2021-16
References
Csapó, B. & Molnár, G. (2017). Potential for Assessing Dynamic Problem-Solving at the Beginning of Higher Education Studies. Frontiers in Psychology, 8:2022. doi: 10.3389/fpsyg.2017.02022.
Csapó, B. & Molnár, G. (2019). Online Diagnostic Assessment in Support of Personalized Teaching and Learning: The eDia System. Frontiers in Psychology.
Habók, A., Magyar, A., & Molnár, G. (2024). Felsőoktatásba belépők szövegértésének összefüggése az olvasás iránti attitűddel és további tanulást meghatározó affektív faktorokkal (pp. 46). In. Habók, A and Nagy, M. T. (Eds.), XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia/ 20th Conference on Educational Assessment. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola: Szeged.
Hódi, Á., & Tóth, E. (2019). Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra, 29(1), 55-67.
Molnár, G. & Csapó, B. (2019). A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: Az eDia online platform. Iskolakultúra, 29(4-5), 16-32.
Molnár, G. (2012). A problémamegoldó gondolkodás fejlődése: Az intelligencia és a szocioökonómiai háttér befolyásoló hatása 3–11. évfolyamon. Magyar Pedagógia, 112(1), 41-58.
Molnár, G. (2019). Nőtt az egyetemi tanulmányaikat kezdő diákok tanulási potenciálja és problémamegoldó képessége: években mérhető különbségek a diákok között. Iskolakultúra, 29(1), 3-16.
Molnár, G. és Csapó, B. (2019): A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények. Educatio, 28/4, 705-717. o.
Molnár, G., & Csapó, B. (2011). Az 1–11 évfolyamot átfogó induktív gondolkodás kompetenciaskála készítése a valószínűségi tesztelmélet alkalmazásával. Magyar Pedagógia, 111(2), 127-140.
Molnár, G., & Pásztor-Kovács, A. (2015). A problémamegoldó gondolkodás mérése online tesztkörnyezetben. In: Csapó Benő & Zsolnai Anikó (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 341-366.
OECD (2023). PISA 2022 Results (Volume II): Learning During – and From – Disruption. PISA, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/a97db61c-en.
OECD (2024a). Managing screen time: How to protect and equip students against distraction, PISA in Focus. No. 124, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/7c225af4-en
OECD (2024b). Students, digital devices and success, OECD Education Policy Perspectives, No. 102, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9e4c0624-en
Pásztor, A. (2019). Induktív és kombinatív gondolkodás fejlettségének online vizsgálata egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében. Iskolakultúra, 29(1), 42-54.
Polyakova, V., Streltsova, E., Iudin, I., & Kuzina, L. (2024). Irreversible effects? How the digitalization of daily practices has changed after the COVID-19 pandemic. Technology in Society, 76, 102447.
Schleicher, A. (2024). Digital devices in schools: detrimental distraction or secret to success? Presentation at the OECD webinar on 27 May 2024.
Tongori, Á., & Molnár, G. (2018). Az interneten való böngészés hatékonyságának vizsgálata 6-11. évfolyamos diákok körében. Magyar Pedagógia, 118(2), 105-132.