Academic resilience of secondary school students Results from a study of five different types of secondary schools in Hungary
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Successfully coping with life’s unknown situations and various difficulties requires resilience, the ability to overcome and cope with challenging situations. Academic resilience is the ability of a student to innovate and adapt in order to overcome difficulties that may adversely affect their academic performance. In the present research, based on the investigated student sample, we sought to find out whether there is correlation between academic resilience and the type of secondary school attended. In order to explore this relationship, we used a questionnaire to measure academic resilience among a total of 1019 students from five different types of secondary schools. Following Cassidy (2016), we examined students’ perseverance, negative affect and emotional response, as well as reflecting and adaptive help-seeking in relation to academic resilience. Our results show that statistically significant differences between students from different schools can be identified for perseverance as well as for negative affect and emotional response. These results can serve as a point of orientation for teachers in different types of secondary schools and for higher education institutions admitting secondary school students.
Downloads
Article Details
References
Agasisti, T., Avvisati, F., Borgonovi, F. & Longobardi, S. (2018). Academic resilience: What schools and countries do to help disadvantaged students succeed in PISA. OECD Education Working Papers, 167. OECD Publishing. DOI: 10.1787/e22490ac-en
Allan, J. F., McKenna, J. & Dominey, S. (2014). Degrees of resilience: Profiling psychological resilience and prospective academic achievement in university inductees. British Journal of Guidance & Counselling, 42(1), 9–25. DOI: 10.1080/03069885.2013.793784
Alva, S. A. (1991). Academic invulnerability among Mexican-American students: The importance of protective resources and appraisals. Hispanic Journal of Behavioral Sciences, 13(1), 18–34. DOI: 10.1177/07399863910131002
Ang, W. H. D., Shorey, S., Lopez, V., Chew, H. S. J. & Lau, Y. (2021a). Generation Z undergraduate students’ resilience during the COVID-19 pandemic: A qualitative study. Current Psychology, 41, 8132–8146.DOI: 10.1007/s12144-021-01830-4
Ang, W. H. D., Shorey, S., Hoo, M. X. Y., Chew, H. S. J. & Lau, Y. (2021b). The role of resilience in higher education: A meta-ethnographic analysis of students’ experiences. Journal of Professional Nursing, 37(6), 1092–1109. DOI: 10.1016/j.profnurs.2021.08.010
Balázsi, I. & Horváth, Zs. (2010). A közoktatás minősége és eredményessége. In Balázs, É., Kocsis, M. & Varga, I. (szerk.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 325–632.
Brewer, M. L., van Kessel, G., Sanderson, B. Naumann, F., Lane, M., Reubenson, A. & Carter, A. (2019). Resilience in higher education students: A scoping review. Higher Education Research & Development, 38(6), 1105–1120. DOI: 10.1080/07294360.2019.1626810
Cassidy, S. (2015). Resilience building in students: The role of academic self-efficacy. Frontiers in Psycholology,6. DOI: 10.3389/fpsyg.2015.01781
Cassidy, S. (2016). The Academic Resilience Scale (ARS-30): A new multidimensional construct measure. Frontiers in Psycholology, 7, 1787. DOI: 10.3389/fpsyg.2016.01787
Connor, K. M. & Davidson, J. R. (2003). Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety,18(2), 76–82. DOI: 10.1002/da.10113Elder, T. & Jepsen, C. (2014). Are catholic primary schools more effective than public primary schools? Journal of Urban Economics, 80(1), 28–38. DOI: 10.1016/j.jue.2013.10.001
Ercse, K. (2018). Az állam által ösztönzött, egyház-asszisztált szegregáció mechanizmusa. In Fejes, J. B. & Szűcs, N. (szerk.), Én vétkem: Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület. 177–199.
Erdogan, E., Ozdogan, O. & Erdogan, M. (2015). University students’ resilience level: The effect of gender and faculty. Procedia - Social and Behavioral Sciences,186, 1262–1267. DOI: 10.1016/j.sbspro.2015.04.047
Fülöp, M. (2014). A versengéssel, a győzelemmel és a vesztéssel való adaptív megküzdés tehetséges diákoknál. In Dávid, I., Fülöp, M., Pataky, N. & Rudas, J. (szerk.), Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok 2014. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 171–195.
Floyd, C. (1996). Achieving despite the odds: A study of resilience among a group of African American high school seniors. The Journal of Negro Education, 65(2), 181–189. DOI: 10.2307/2967312
F. Lassú, Zs., Serfőző, M., Sándor, M., Kolosai, N. & Pálffy, Zs. (2015). Családi struktúra, szülői bánásmód és lélektani rugalmasság összefüggései serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 77–92. DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.7
Garami, E. (2009). A legkiválóbb középiskolák területi különbségei. Educatio, 18(2), 241–256.
Garcia-Crespo, F. J., Fernandez-Alonso, R. & Muñiz, J. (2021). Academic resilience in European countries: The role of teachers, families, and student profiles. PLoS ONE,16(7), e0253409. DOI: 10.1371/journal.pone.0253409
Hegedűs, R. (2016). Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, 26(12), 16–30. DOI: 10.17543/iskkult.2016.12.16
Hermann, Z. & Varga, J. (2016). Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: Részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In Kolosi, T. & Tóth, I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2016. TÁRKI. 311–333.
Hörich, B. (2018). Mobilitási szándékok és reziliencia. Educatio, 27(4), 711–723. DOI: 10.1556/ 2063.27.2018.4.13
HVG (2022. október 20.). HVG Rangsor Középiskola 2023. HVG különszám. HVG.
Jakab, Gy. (2020). ISKOLA – járvány idején (1. rész). Iskolakultúra, 30(9), 64–76. DOI: 10.14232/ISKKULT.2020.9.64
Jowkar, B., Kojuri, J., Kohoulat, N. & Hayat, A. A. (2014). Academic resilience in education: The role of achievement goal orientations. Journal of Advances in Medical Education and Professionalism, 2(1), 33–38.
Józsa, G. (2019). Reziliens szakgimnazisták felvételi mintázatai. Magyar Pedagógia, 119(2), 151–169. DOI: 10.17670/MPed.2019.2.151
Józsa, G. (2021). Szakközépiskolából a felsőoktatásba: Lemorzsolódási veszélyek vizsgálata egy pilotmérés alapján. Iskolakultúra, 31(7–8), 88–103.
Kopp, E. (2017). Az egyházi iskolák tanulóinak teljesítményei – és a pedagógiai hozzáadott érték. HERJ Hungarian Educational Research Journal,7 (kiegészítő szám 2), 236–251.
Kóródi, K., Szabó, É. & Jagodics, B (2022). A Tanulmányi Reziliencia Kérdőív magyar változatának adaptálása általános és középiskolás mintán. Iskolakultúra, 32(5), 46–56. DOI: 10.14232/ISKKULT.2022.5.46
Kriebs, S. (2019). Resilienz in der Schule: Wie Kinder stark werden. Junferman Verlag.
Martin, A. J. & Marsh, H. W. (2008). Academic buoyancy: Towards an understanding of students’ everyday academic resilience. Journal of School Psychology, 46(1), 53–83. DOI: 10.1016/j.jsp.2007.01.002
Martin, A. J. (2013). Academic buoyancy and academic resilience: Exploring ‘everyday’ and ‘classic’ resilience in the face of academic adversity. School Psychology International,34(5), 488–500. DOI: 10.1177/0143034312472759
McIntosh, E. A. & Shaw, J. (2017). Student resilience: Exploring the positive case for resilience. Unite Students Publications. https://www.unite-group.co.uk/sites/default/files/2017-05/student-resilience.pdf
Ligeti, Gy. & Márton, I. (n.a.). Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala. https://www.oktbiztos.hu/kutatasok/diakjog/dj_5.htm
Papp Z., A. (2022). Mérve vagyon: Az egyházi iskolák néhány oktatásstatisztikai jellemzője. Educatio, 31(3), 356–373. DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.2
Pikó, B. & Hamvai, Cs. (2012). Stressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban. Iskolakultúra, 22(9), 24–33.
Romano, L., Angelini, G., Consiglio, P. & Fiorilli, C. (2021). Academic resilience and engagement in high school students: The mediating role of perceived teacher emotional support. European Journal of Investigation in Health, Psychology and Education,11(2), 334–344. DOI: 10.3390/ejihpe11020025
Rudd, G., Meissel, K. & Meyer, F. (2021). Measuring academic resilience in quantitative research: A systematic review of the literature. Educational Research Review, 34, 100402 DOI: 10.1016/j.edurev.2021.100402
Schumann, R. (2009). Iskolaválasztás, továbbtanulási-végzettségi aspirációk: 10. évfolyamos tanulók iskolai teljesítménye, továbbtanulási tervei a 2007. évi Országos kompetenciamérés adatainak tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 59(10), 3–25.
Skinner, E. A., Graham, J. P., Brule, H., Rickert, N. & Kindermann, T. A. (2020). “I get knocked down but I get up again”: Integrative frameworks for studying the development of motivational resilience in school. International Journal of Behavioral Development, 44(4), 290–300. DOI: 10.1177/0165025420924122
Slavin, R. & Smith, D. (2009). The relationship between sample sizes and effect sizes in systematic reviews in education. Educational Evaluation and Policy Analysis, 31(4),500–506. DOI: 10.3102/0162373709352369
Smith, C. L. (2017). Coaching for leadership resilience: An integrated approach. International Coaching Psychology Review,12(1), 6–23. DOI: 10.53841/bpsicpr.2017.12.1.6
Standfest, C., Köller, O., Scheunpflug, A. & Weiß, M. (2004). Profil und Erträge von evangelischen und katholischen Schulen. Befunde aus Sekundäranalysen der PISA-Daten. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 7(3), 359–379. DOI: 10.1007/s11618-004-0039-4
Széll, K. (2015). Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24(1), 140–147.
Szemerszki, M. (2014). A középiskolából a felsőoktatásba. Jelentkezési és felvételi tendenciák. Felsőoktatási Műhely, 1. OKI. 47‒63.
Tóth, E., Fejes, J. B., Patai, J. & Csapó, B. (2016). Reziliencia a magyar oktatási rendszerben egy longitudinális program adatainak tükrében. Magyar Pedagógia, 116(3), 339–363. DOI: 10.17670/mped.2016.3.339
Trigueros, R., Magaz-González, A. M., García-Tascón, M., Alias, A. & Aguilar-Parra, J. M. (2020). Validation and adaptation of the Academic-Resilience Scale in the Spanish context. International Journal of Environmental Research and Public Health,17(11), 3779. DOI: 10.3390/ijerph17113779
Van Breda, A. D. (2018). A critical review of resilience theory and its relevance for social work. Social Work, 54(1), 1–18. DOI: 10.15270/54-1-611
Waxman, H. C., Gray, J. P. & Padron, Y. N. (2003). Review of research on educational resilience: Research report. Institute of Education Sciences.
Werner, E. E. & Smith, R. S. (2001). Journeys from childhood to midlife: Risk, resilience, and recovery. Cornell University Press.
Zarrinabadi, N., Lou, N. M. & Ahmadi, A. (2022). Resilience in language classrooms: Exploring individual antecedents and consequences. System, 109,. 102892 DOI: 10.1016/j.system.2022.102892