A tanári munkát hátráltató tényezők a 2020. tavaszi digitális oktatás időszakában
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A kényszerű digitális átállás időszakában a pedagógusok jelentős szakmai kihívással kerültek szembe 2020. márciusában. Ennek megoldását néhány tényező tovább nehezítette, melynek következtében a tanárok hatékonyságuk csökkenésről számoltak be (Jagodics és mtsai., 2020; Kóródi és mtsai., 2020). Kutatásunk célja a hatékonyságcsökkenés hátterében álló tényezők feltárása volt kvalitatív megközelítéssel. A résztvevő pedagógusok (N= 769, Méletkor = 46,3 év) szabadon válaszolhattak arra a kérdésre, hogy mi nehezítette a munkájukat ebben a kritikus időszakban. A kapott adatokat tartalomelemzésnek vetettük alá. A válaszokat nyílt kódolási módszerrel kategóriákba soroltuk, majd az Asszociatív Csoport Analízis (AGA) szabályainak megfelelően dolgoztuk fel, és elemeztük.
A kvalitatív elemzés eredménye azt mutatta, hogy leginkább a módszertani kihívások és a személyes kontaktus hiánya nehezítette a pedagógusok munkáját, emellett viszonylag nagy súllyal és gyakorisággal jelentek meg a szervezési nehézségek és a technikai problémák is. A személyorientált elemzés nyomán sikerült azonosítani egymástól különböző pedagógus csoportokat, akik más-más nehézséget éreztek kiemelkedőnek ebben a helyzetben. Tanulmányunkban részletezzük az így kialakult pedagógus-profilokat és azok jellegzetességeit. A tanulmányban bemutatott eredmények segíthetik a digitális oktatás kapcsán felmerülő problémák jobb megértését, és a kezelésükhöz szükséges fejlesztő lépések kidolgozását.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Chen, T., Peng, L., Yin, X., Rong, J., Yang, J., & Cong, G. (2020). Analysis of User Satisfaction with Online Education Platforms in China during the COVID-19 Pandemic. Healthcare, 8(3), 200. https://doi.org/10.3390/healthcare8030200
Jagodics, B., Kóródi, K., & Szabó, É. (2020). Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (2. Rész). Iskolakultúra, 30(11), 24–43. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.11.24
Kóródi, K., Jagodics, B., & Szabó, É. (2020). Az észlelt tanári hatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész).: A Tanári Énhatékonyság Kérdőív és a Relatív Énhatékonyság Kérdőív pszichometriai vizsgálata. Iskolakultúra, 30(10), 38–52. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.10.38
Nurmi, J.-E., & Kiuru, N. (2015). Students’ evocative impact on teacher instruction and teacher–child relationships: Theoretical background and an overview of previous research. International Journal of Behavioral Development, 39(5), 445–457. https://doi.org/10.1177/0165025415592514
Szalay, L.B., & Brent, J. E. (1967). Journal of Social Psychology, 72, 161-187.
Szokolszky, Á. (2020). A pszichológiai kutatás módszertana. Osiris.
The Jamovi Project. (2019). jamovi. Elérés forrás https://www.jamovi.org
van der Spoel, I., Noroozi, O., Schuurink, E., & van Ginkel, S. (2020). Teachers’ online teaching expectations and experiences during the Covid19-pandemic in the Netherlands. European Journal of Teacher Education, 43(4), 623–638. https://doi.org/10.1080/02619768.2020.1821185
Wahyuni, A. (2018). The Power of Verbal and Nonverbal Communication in Learning. Proceedings of the 1st International Conference on Intellectuals’ Global Responsibility (ICIGR 2017). 1st International Conference on Intellectuals’ Global Responsibility (ICIGR 2017), Sidoarjo, Indonesia. https://doi.org/10.2991/icigr-17.2018.19