Az Észlelt Tanári Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata középiskolás diákok körében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Háttér és célkitűzések: A burnout-szindróma számos módon kapcsolódik az iskolapszichológiai kutatásokhoz. A pedagógusok és a diákok körében egyaránt magas a kiégés aránya, ami súlyos egyéni pszichológiai problémák kialakulásához vezethet. Mindemellett számos kutatási eredmény támasztja alá, hogy a diákok motivációját, viselkedését befolyásolhatja, ha tanáraik viselkedésén észlelik a kiégés tüneteit. Kutatásunk célja egy olyan magyar nyelvű kérdőív létrehozása volt, amely képes mérni, hogy a tanulók mennyire észlelik tanáraikat kiégettnek.
Módszer: Magyar kilencedik évfolyamos középiskolás diákokból álló mintán (N = 247, 46,2% lány és 53,8% fiú, átlagéletkor = 15,25 év) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét és belső megbízhatóságát, illetve feltártuk az észlelt tanári kiégés kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal (célorientáció, személyes normák).
Eredmények: A feltáró- és megerősítő faktorelemzés szerint stabil kétfaktoros struktúra jellemzi a kérdőívet. A tíz item egy „észlelt tanári lelkesedés” és egy „észlelt tanári kiégés” faktorba rendeződik. A Cronbach-alfa mutatók alapján az alskálák, illetve a teljes alskála megbízhatósága is jónak mondható. A nemek közötti összehasonlítás feltárta, hogy a fiúk nagyobb mértékűnek észlelik a pedagógusok kiégését, mint a lányok. Az észlelt tanári kiégés pozitív együttjárást mutatott a negatív osztálytermi viselkedések elfogadásával, míg a pozitív magatartásformákhoz fűződő attitűdökkel és a közelítő-elsajátító motivációval negatív összefüggést találtunk. A hierarchikus regresszióelemzés szerint a célorientációs dimenziókkal együtt az észlelt tanári kiégés képes a pozitív és a negatív viselkedésekhez fűződő személyes normák varianciájának magyarázatára.
Következtetések: A statisztikai elemzések alapján létrehozott észlelt tanári kiégés kérdőív alkalmas arra, hogy kutatásokban és a gyakorlatban egyaránt alkalmazva segítse az egyéni és osztályszintű különbségek feltárását a tanári viselkedés diákok általi megítélésében.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Aldrup, K., Klusmann, U., Lüdtke, O., Göllner, R. & Trautwein, U. (2018). Student misbehavior and teach-er well-being: Testing the mediating role of the teach-er-student relationship. Learning and Instruction, 58, 126–136. DOI: 10.1016/j.learninstruc.2018.05.006
Archer, A. L. & Hughes, C. A. (2011). Explicit instruction: Effective and efficient teaching. New York: Guilford Press.
Baeten, M., Dochy, F. & Struyven, K. (2013). The effects of different learning environments on students’ motivation for learning and their achieve-ment: Effects of different learning environments on students’ motivation. British Journal of Educational Psychology, 83(3), 484–501. DOI: 10.1111/j.2044-8279.2012.02076.x
Bakker, A. B. & Demerouti, E. (2017). Job demands–resources theory: Taking stock and looking forward. Journal of Occupational Health Psychology, 22(3), 273–285. DOI: 10.1037/ocp0000056
Bakker, A. B., Hakanen, J. J., Demerouti, E. & Xanthopoulou, D. (2007). Job resources boost work engagement, particularly when job demands are high. Journal of Educational Psychology, 99(2), 274–284. DOI: 10.1037/0022-0663.99.2.274
Borg, M. G., Riding, R. J. & Falzon, J. M. (1991). Stress in Teaching: A study of occupational stress and its determinants, job satisfaction and career commitment among primary schoolteachers. Educational Psycho-logy, 11(1), 59–75. DOI: 10.1080/0144341910110104
Demerouti, E., Bakker, A. B., Nachreiner, F. & Schaufeli, W. B. (2001). The job demands-resources model of burnout. Journal of Applied Psychology, 86(3), 499–512. DOI: 10.1037/0021-9010.86.3.499
Ekstedt, M., Söderström, M., Åkerstedt, T., Nilsson, J., Søndergaard, H.-P. & Aleksander, P. (2006). Disturbed sleep and fatigue in occupational burn-out. Scandinavian Journal of Work, Environment & Health, 32(2), 121–131. DOI: 10.5271/sjweh.987
Evers, W. J. G., Tomic, W. & Brouwers, A. (2004). Burnout among Teachers: Students’ and Teachers’ Per-ceptions Compared. School Psychology Internation-al, 25(2), 131–148. DOI: 10.1177/0143034304043670
Fernet, C., Guay, F., Senécal, C. & Austin, S. (2012). Predicting intraindividual changes in teacher burnout: The role of perceived school environment and moti-vational factors. Teaching and Teacher Education, 28(4), 514–525. DOI: 10.1016/j.tate.2011.11.013
Friedman, I. A. (1995). Student Behavior Pat-terns Contributing to Teacher Burnout. The Journal of Educational Research, 88(5), 281–289. DOI: 10.1080/00220671.1995.9941312
Gordon, C. & Debus, R. (2002). Developing deep learning approaches and personal teaching efficacy within a preservice teacher education context. British Journal of Educational Psychology, 72(4), 483–511. DOI: 10.1348/00070990260377488
Jagodics Balázs & Szabó Éva (in press).A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán. Magyar Pszichológiai Szemle.Jagodics, B., & Szabó, É. (2014). Job demands versus resources: Workplace factors related to teacher burn-out. Practice and Theory in Systems of Education, 9(4), 377–390.
Jagodics Balázs & Szabó Éva (2019). Tipikus visel-kedésformák és megítélésük feltárása középiskolás osztályközösségekben a normavizsgálat módsze-rével. Iskolakultúra, 29(8), 3–16. DOI: 10.14232/iskkult.2019.8.3
Hakanen, J. J., Bakker, A. B. & Schaufeli, W. B. (2006). Burnout and work engagement among teach-ers. Journal of School Psychology,43(6), 495–513. DOI: 10.1016/j.jsp.2005.11.001
Hastings, R. P. & Bham, M. S. (2003). The Relation-ship between Student Behaviour Patterns and Teacher Burnout. School Psychology International, 24(1), 115–127. DOI: 10.1177/0143034303024001905
Jules, V. & Kutnick, P. (1997). Student perceptions of a good teacher: The gender perspective. British Journal of Educational Psychology, 67(4), 497–511. DOI: 10.1111/j.2044-8279.1997.tb01261.x
Malinen, O.-P. & Savolainen, H. (2016). The effect of perceived school climate and teacher efficacy in behavior management on job satisfaction and burn-out: A longitudinal study. Teaching and Teacher Edu-cation, 60, 144–152. DOI: 10.1016/j.tate.2016.08.012
Maslach, C. (1982). Burnout: The cost of caring. New York: Prentice-Hall.Maslach, C. & Leiter, M. (1999). Teacher burnout: A research agenda. In Understanding and Preventing Teacher Burnout. Cambridge: Cambridge University Press. 295–303. DOI: 10.1017/cbo9780511527784.021
Milstein, M. M. & Golaszewski, T. J. (1985). Effects of Organizationally Based and Individually Based Stress Management Efforts in Elementary School Settings. Urban Education, 19(4), 389–409. DOI: 10.1177/004208598501900404
Orosz Gábor & Karsai Nóra Fruzsina (2012). Az egyetemi oktatók lelkesedésének és a hallgatók csalásának összefüggései. Iskolakultúra, 12(9), 3–11.
Paksi Borbála, Veroszta Zsuzsanna, Schmidt Andrea, Magi Anna, Vörös András, Endrődi-Kovácsi Viktória & Felvinczi Katalin (2015). Pedagógus – Pálya – Motiváció – Egy kutatás eredményei. Budapest: Oktatási Hivatal.
Penz, M., Stalder, T., Miller, R., Ludwig, V. M., Kan-thak, M. K. & Kirschbaum, C. (2018). Hair cortisol as a biological marker for burnout symptomatolo-gy. Psychoneuroendocrinology,87, 218–221. DOI: 10.1016/j.psyneuen.2017.07.485
Petróczi Erzsébet (2007). Kiégés – elkerülhetetlen?Budapest: Eötvös Kiadó.Shen, B., McCaughtry, N., Martin, J., Garn, A., Kulik, N. & Fahlman, M. (2015). The relationship between teacher burnout and student motivation. British Jour-nal of Educational Psychology, 85(4), 519–532. DOI: 10.1111/bjep.12089
Spilt, J. L., Koomen, H. M. Y. & Thijs, J. T. (2011). Teacher Wellbeing: The Importance of Teacher–Stu-dent Relationships. Educational Psychology Review, 23(4), 457–477. DOI: 10.1007/s10648-011-9170-y
Szabó, Éva & Jagodics Balázs (2016). Erőforrások és követelmények. Iskolakultúra, 26(11), 3–15. DOI: 10.17543/ISKKULT.2016.11.3
Szabó Éva & Labancz Ágnes (2015). „Én nem helyeslem, de a többiek biztosan” – Normák és vélt-normák működése és mérése az iskolai osztá-lyokban. In Kovács Judit (szerk.), Szociálpszicholó-giai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára. Debrecen: Debreceni Egyetem. 77–97
Szabó Éva, Litke Márta & Jagodics Balázs (2018). Az óvodapedagógusok kiégésének vizsgálata a munka-értékek tükrében. Iskolakultúra, 28(7), 51–63. DOI: 10.14232/iskkult.2018.7.51
Tatar, M. & Yahav, V. (1999). Secondary school pupils’ perceptions of burnout among teachers. British Journal of Educational Psychology, 69(4), 457–468. DOI: 10.1348/000709999157824
Teven, J. J. & McCroskey, J. C. (1997). The relation-ship of perceived teacher caring with student learning and teacher evaluation. Communication Education, 46(1), 1–9. DOI: 10.1080/03634529709379069
Van Droogenbroeck, F. & Spruyt, B. (2015). Do teachers have worse mental health? Review of the existing comparative research and results from the Belgian Health Interview Survey. Teaching and Teacher Education, 51, 88–100. DOI: 10.1016/j.tate.2015.06.006
Virtanen, T. E., Vaaland, G. S. & Ertesvåg, S. K. (2019). Associations between observed patterns of classroom interactions and teacher wellbeing in lower secondary school. Teaching and Teacher Education, 77, 240–252. DOI: 10.1016/j.tate.2018.10.013