The impact of digital education introduced due to corona virus on 2-8 graders’ reading, mathematics and science knowledge and skills

Article Sidebar

PDF (Magyar)
Published: Feb 1, 2021
DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.3
Keywords:
COVID-19, digital education, mathematics, reading, science, eDia

Main Article Content

Gyöngyvér Molnár
SZTE Neveléstudományi Intézet
https://orcid.org/0000-0003-4890-6904
Ágnes Hódi
University of Szeged, Institute of Applied Pedagogy
https://orcid.org/0000-0003-0325-1449
Réka Ökördi
University of Szeged, Doctoral School of Education
https://orcid.org/0000-0002-2796-7647
Dóra Mokri
University of Szeged, Research Group on Learning and Instruction

Abstract

In this study we analyze how and in what direction students’ skills in reading, mathematics and science have changed due to the impact of the 2020 digital remote learning in spring compared to their average achievement in the same period of the year 2019 and 2018. The analyses were based on the test scores of more than 21,000 students. The assessment instruments were selected from the item bank of the eDia system. Rasch model was used to determine students’ ability level. According to the results, in all three domains, the within grade differences proved to be significantly larger than the average development rate between grades.. The effect of the period without school education and the changed educational environment and conditions can be clearly seen in the domains of reading, mathematics and sciences. In the 2020/21 school year, the average level of knowledge and abilities of students proved to be lower than in the previous two school years, while there was no significant change between the average performance in 2018 and 2019. The negative change in performance occurred for both boys and girls. In the last chapter of the study, we present the online development tools suitable for personalized intervention, developed in collaboration with the two research groups of the Szeged School of Educational Research, as a solution proposal.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Molnár, G., Hódi, Ágnes, Ökördi, R., & Mokri, D. (2021). The impact of digital education introduced due to corona virus on 2-8 graders’ reading, mathematics and science knowledge and skills. Iskolakultúra, 31(2), 3–22. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.3
Issue
Vol. 31 No. 2 (2021)
Section
Study

References

C. Neményi Eszter (2005). Tantárgypedagógiai füzetek, A természetes szám fogalmának kialakítása. ELTE TÓFK, Budapest.
Csapó Benő, Csíkos Csaba, & Molnár Gyöngyvér (2015, szerk.). A matematikai tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Csapó Benő, Korom Erzsébet, & Molnár Gyöngyvér (2015, szerk.). A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér & Kinyó László (2009). A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra, 3-4, 3-13.
Csapó Benő, Steklács János, & Molnár Gyöngyvér (2015, szerk.). Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Hock, M. F., Brasseur, I. F., Deshler, D. D., Catts, H. W., Marquis, J. G., Mark, C. A., & Stribling, J. W. (2009). What is the reading component skill profile of adolescent struggling readers in urban schools?. Learning Disability Quarterly, 32(1), 21–38.
Howard, S. K., Tondeur, J., Siddiq, F., & Scherer, R. (2020). Ready, set, go! Profiling teachers’ readiness for online teaching in secondary education. Technology, Pedagogy and Education, 1–18.
Józsa Krisztián & Fazekasné Fenyvesi Margit (2008). A tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. Iskolakultúra Online, 1, 76–92.
Józsa Krisztián (2000). A számlálási készség kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 50(7), 270–278.
Józsa Krisztián (2003). A számolási készség fejlesztése. In Dubiczné Mile, K. & Farkas Istvánné (szerk.). Az általános iskola alapozó szakaszának megújítása. Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet, Székesfehérvár. 27–44.
Józsa Krisztián, Steklács János, Hódi Ágnes, Csíkos Csaba, Adamikné Jászó Anna, Molnár Edit Katalin, Nagy Zsuzsanna, & Szenczi Beáta. (2012). Részletes tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. In Csapó Benő & Csépe Valéria (szerk.). Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 219–308.
Mancilla-Martinez, J., & Lesaux, N. K. (2010). Predictors of reading comprehension for struggling readers: The case of Spanish-speaking language minority learners. Journal of educational psychology, 102(3), 701.
McNulty, R. & Baird, K. (2020). The impact of school closures on student learning: An analysis of real-time data for 1.6 million students using Achieve3000 literacy. Red Bank: Achieve3000.
Molnár Gyöngyvér & Csapó Benő (2019a). A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: Az eDia online platform. Iskolakultúra, 29(4-5). 16-32.
Molnár, G. & Csapó, B. (2019b). Making the psychological dimension of learning visible: Using technology-based assessment to monitor students’ cognitive development. Frontiers in Psychology, 10:1368.
Nagy József (2003): Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről. Iskolakultúra, 13(8), 40–52.
Nagy József (1980). 5–6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy József (2008). A közoktatás megújításának koncepcionális kérdései. Iskolakultúra, 18(3–4), 31–38.
OECD (2019), PISA 2018 Results (Volume I): What Students Know and Can Do, PISA, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/5f07c754-en.
OECD (2016), PISA 2015 Results (Volume I): Excellence and Equity in Education, PISA, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9789264266490-en.
Skemp, R. R. (2005): A matematikatanulás pszichológiája. Edge 2000 Kiadó, Budapest.
Varol, F. & Farran, D. (2006). Early mathematical growth: How to support young children’s mathematical development. Early Childhood Education, 33, 381–387. https://doi.org/10.1007/s10643-006-0060-8