Lefelé az alagsorba
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Lefelé az alagsorba
A tanulmány a hazai humánerőforrás helyzet alakulását igyekszik elemezni, nem függetlenül a kormányzati szakpolitikákban tíz éve bekövetkezett változásoktól. Megvizsgálja a belépési ráták alakulását a közép- és felsőoktatásban, a felsőoktatás részvételi rátáját, a felsőoktatási képzési szerkezetét, a korai iskolaelhagyók arányának és számának alakulását. Ezt követően túllépve az oktatáson, néhány demográfiai kérdést vesz górcső alá. Elemzi a születéskor várható élettartam és az iskolázottság összefüggését, valamint a népesség számának alakulását, és befejezésül a human development index változását az elmúlt tíz évben. A bemutatott tendenciák, – amelyeket számos ábra és diagram szemléltet – nem kedvezőek. Egyértelműen látszik a hazai emberi erőforrások egyre jelentősebb lemaradása a fejlett világtól. A folyamatokat érintő kormányzati szakpolitikák részletes elemzése ugyan meghaladja az írás vállalását, annyit azonban a befejezés leszögez, hogy e kormányzati szakpolitikák, részint meghatározóan a rövid távú gazdasági érdekeknek lettek alárendelve, részint egy szűkebb társadalmi réteget – a felső középosztályt – szolgálják.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bajomi et al. (2020). Háttal Európának. A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019. Oktatói Hálózat, Budapest.
Concluding observations on the combined seventh andeighth periodic reportsof Hungary adopted by the Committee at its fifty fourth session (11 February –1 March 2013) United Nations – CEDAW https://www2.ohchr.org/english/bodies/cedaw/docs/co/CEDAW.C.HUN.CO.7-8.pdf (Letöltés: 2019. 10. 10.)
Csákó M. (2007). Tizenévesek demokráciaképe. Politológus Vándorgyűlés. Pécs
Fazekas et al. (szerk. 2019). Munkaerő-piaci tükör 2018. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Kutatóintézet. Budapest.
Fényes H. (2011). A felsőoktatásban tanuló férfiak és nők tényleges mobilitása, státuszinkonzisztencia a nők oktatásbeli és munkaerő-piaci helyzete között. Felsőoktatási Műhely 3. sz. pp.79-95.
Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. Cselekvési Terv 2016–2020. Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Friedman, G. (2009). The Next 100 Years. A Forecast for The 21St centaury. Doubleday, New York.
Gregor A. – Kováts E. (2018). Nőügyek 2018. Társadalmi problémák és megoldási stratégiák. A kutatási eredmények összefoglalója. Friedrich-Ebert-Stiftung, Budapest
Hajdú et al. (szerk. 2019). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Kutatóintézet. Budapest.
Hunyadi B. et al. (2013). Lelkes fogyasztók, el nem kötelezett demokraták. Tanulmány a fiatalok demokráciához fűződő viszonyáról. Political Capital, Budapest.
Husz Ildikó (2002). Az emberi fejlődés indexe. In.: Lengyel György (szerk.): Indikátorok és elemzések. Műhelytanulmányok a társadalmi jelzőszámok témaköréből. BKÁE, Budapest. (http://www.lib.uni-corvinus.hu/pdf/indikatorok.pdf (Letöltés: 2011, 07. 15.)
Kamarás F. (2000). Termékenység, népesség-reprodukció. TÁRKI. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a672.pdf (Letöltés: 2015. 09. 05.)
Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságának Szakképzési és Felnőttképzési Főosztálya, 2011. https://www.nive.hu/Downloads/Hirek/DL.php?f=szakkepzesi_koncepcio.pdf (Letöltés: 2015. 02.02.)
KSH (2008). A humán fejlettségi mutató. Statisztikai Tükör, KSH. 2008/85.
Piketty, Th (2015). A tőke a 21. században. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Polónyi I. – Kozma T. (2020). Gender and Higher Education: The Hungarian Case. (Kézirat)
Polónyi I. (2012). Formálódó szép új világ a felsőoktatásban. https://hazaeshaladas.blog.hu/2012/02/05/formalodo_szep_uj_vilag_a_felsooktatasban (Letöltés: 2020. 01. 30.)
Polónyi I. (2016a). Emberi erőforrásaink 21. százada. Gondolat. Budapest.
Polónyi I. (2016b). Felsőoktatás a koncepciók keresztútján. Köz-gazdaság, 2. sz. pp. 209-222.
Polónyi I. (2019). Versenyben a felzárkózásért. Educatio 1. sz. pp. 3-20.