Hátrányos helyzetű térségekben tanuló általános iskolások távolléti oktatással kapcsolatos attitűdjeire ható tényezők
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A hátrányos helyzetű gyermekek vizsgálata kiemelt területként jelenik meg mind oktatásügyi, mind egészségügyi vonatkozásban. A hátrányos helyzetű fiatalok elutasítóbb tanulással kapcsolatos attitűdjeire, alacsonyabb tanulmányi eredményességére, valamint a nem-tanulmányi eredményességi mutatók, mint az egészség és a sport, negatívabb manifesztációjára már számos tanulmány rámutatott, azonban az elmúlt évek pandémiaspecifikus vizsgálata még kis teret kapott. A COVID–19 világjárványnak a fiatalok oktatására és társadalmi befogadására gyakorolt hatásáról már végeztek kutatásokat, amelyeket érdemes tovább bővíteni a vidéki területek és hátrányos helyzetű térségek fiataljainak vizsgálatával. Jelen kutatásban a távoktatással kapcsolatos attitűdök feltárására, valamint az ezekre ható faktorok vizsgálatára vállalkozunk egy hátrányos helyzetű mintán (N = 305). A kutatás résztvevői 7–8. osztályos tanulók, akik kifejezetten hátrányos helyzetű településeken folytatják tanulmányaikat. Kérdőívünkben a távolléti oktatással kapcsolatos attitűdöket egy magyar nyelvű 16 állításos mérőeszközzel mértük (Długosz, 2022 alapján), a hatótényezők mérése pedig a társadalmi háttérváltozók mellett a jóllétre, az észlelt stresszre, valamint a társas támaszra vonatkozó validált mérőeszközökkel, illetve a támogatásra és tanulmányi eredményességre vonatkozó önálló kérdésekkel történt meg. Az eredmények alapján a távolléti oktatással kapcsolatos attitűdök vonatkozásában négy faktor (tanulási problémák, csökkent egészségi állapot, időgazdálkodás és biztonság, a távoktatás-preferencia) válik elkülöníthetővé. A társadalmi háttér vonatkozásában a nem, a településtípus, a hátrányos helyzet, valamint az objektív anyagi státusz hatása mutatható ki a távoktatás-preferencia, valamint az egészségi állapot romlásával kapcsolatos percepció esetében. Az egészségmutatók tekintetében a tanárok által nyújtott támasz protektív, valamint a stresszmutatók hátráltató szerepe mutatható ki. A tanulmányi eredményességgel összefüggő változók szerepe nem mutatkozott jelentősnek. Összességében a távoktatással kapcsolatos attitűdökre ható faktorok részben követik a hagyományos oktatással kapcsolatos percepciókra ható faktorok trendjeit, azonban szükséges hangsúlyoznunk a pandémia krízis jellegének manifesztációját, amely olyan komponensek szerepét emeli ki, mint a társas támasz, bizonyos stresszkomponensek, vagy éppen a hátrányos helyzet maga. Ezeket a szegmenseket szükséges előtérbe helyezni, s egy esetleges hasonló krízishelyzetben kiemelt figyelemben részesíteni a prevenciós és intervenciós stratégiákat e faktorok előtérbe helyezésével.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
International Visegrad Fund
Grant numbers Visegrad Grants 22110213
Hivatkozások
Arslan, G. (2018). Social exclusion, social support and psychological wellbeing at school: A study of mediation and moderation effect. Child Indicators Research, 11(3), 897–918. DOI: 10.1007/s12187-017-9451-1
Baumeister, R. F. & Leary, M. R. (1995). The need to belong: Desire for interpersonal attachments as a fundamental human motivation. Psychological Bulletin, 117(3), 497–529. DOI: 10.1037/0033-2909.117.3.497
Bencsik, A. & Juhász, T. (2017). A mentori gyakorlat elmélete. In Vilmányi, M. & Kazár, K. (szerk.), Menedzsment innovációk az üzleti és a non business szférákban. Szegedi Tudományegyetem. 379–390.
Daw, J., Margolis, R. & Verdery, A. M. (2015). Siblings, friends, course-mates, club-mates: How adolescent health behavior homophily varies by race, class, gender, and health status. Social Science & Medicine, 125, 32–39. DOI: 10.1016/j.socscimed.2014.02.047
Długosz, P. (2022). Mental health disorders among students from rural areas three months after returning to school: A cross-sectional study among polish students. Youth, 2(3), 271–278. DOI: 10.3390/youth2030019
Engler, Á., Markos, V. & Dusa, Á. R. (2021). Szülői segítségnyújtás a jelenléti és a távolléti oktatás idején. Educatio, 30(1), 72–87. DOI: 10.1556/2063.30.2021.1.6
Fejes, J. B. (2006). Miért (nem) fontosak a hátrányos helyzetű tanulók? Új Pedagógiai Szemle, 56(7–8), 17–26.
Fűzi, B. (2012). A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.
Godó, K. (2021). Big brother mentoring in the let’s teach for Hungary program. Central European Journal of Educational Research, 3(3), 114–141. DOI: 10.37441/cejer/2021/3/3/10158
Gyarmathy, É. (2010). Hátrányban az előny – A szocikulturálisan hátrányos tehetségek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.
Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó.f
Harmatiné Olajos, T. (2012). Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Didakt Kiadó.
Hermann, Z. (2020). Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás? Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete. https://www.mtakti.hu/koronavirus/hany-diakhoz-nem-jut-el-az-online-tavoktatas/12769
Jacobi, M. (1991). Mentoring and Undergraduate Academic Success: A Literature Review. Review of Educational Research, 61(4), 505. DOI: 10.3102/00346543061004505
Kende, Á., Messing, V. & Fejes, J. B. (2021). Hátrányos helyzetű tanulók digitális oktatása a koronavírus okozta iskolabezárások idején. Iskolakultúra, 31(2),76–97. DOI: 10.14232/iskkult.2021.02.76
Kopp, M. (2006). Az életminőség-kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell. In Kopp, M. & Kovács, M. E. (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.Semmelweis Kiadó. 2–9.
Kovács, K. (2018). A sportolás és a perzisztencia összefüggésének vizsgálata öt ország hallgatóinak körében. Magyar Pedagógia, 118(3), 237–254. DOI: 10.17670/mped.2018.3.237
Kovács, K. E. (2020). Egészség és tanulás a köznevelési típusú sportiskolákban. CHERD.
Kovács, K. E., Szabó, F., Győri, K. & Godó, K. (2022). Research report in the project „Preventing post-COVID Social Exclusion Together”. Remote education and its effects on selected peripheral areas in Hungary. https://pcset.up.krakow.pl/wp-content/uploads/sites/79/2022/04/Remote-education-and-its-ef-fects-on-selected-peripheral-areas-HU.pdf
Libiczki, É. & R. Fedor, A. (2022). A telepi körül-mények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői. Acta Medicinae et Sociologica, 13(34), 138–162. DOI: 10.19055/ams.2022.05/31/7
Nagy, B. E. & Kovács, K. E. (2017). Egészség-magatartással kapcsolatos attitűdök vizsgálata középiskolás és egyetemista fiatalok körében. Orvosi Hetilap, 158(44), 1754–1760. DOI:10.1556/650.2017.30839
Németh, Sz. & Rajnai, R. (2021). Hátrányos helyzetű tizenévesek médiahasználata a koronavírus-járvány első hulláma alatt és azt megelőzően. Regio, 29(4), 75–90. DOI: 10.17355/rkkpt.v29i4.75
Németh, S., Rajnai, R., Cziboly, Á. & Bethlenfalvy, Á. (2021). A karanténoktatás tapasztalatai szegregátumban és azon kívül: 18 tanulói és szülői fókuszcsoportos beszélgetés alapján. Iskolakultúra, 31(6), 17–34. DOI: 10.14232/iskkult.2021.06.17
Páskuné Kiss, J. (2010). Tanulói sajátosságok tükröződése hátrányos helyzetű tehetségesek jövőképében. Habilitációs értekezés. Debreceni Egyetem.
Pluta, B., Korcz, A., Krzysztoszek, J., Bronikowski, M. & Bronikowska, M. (2020). Associations between adolescents’ physical activity behavior and their perceptions of parental, peer and teacher support. Archives of Public Health, 78(1), 106. DOI: 10.1186/s13690-020-00490-3
Proháczik, Á. (2020). A tantermi és online oktatás összehasonlító elemzése. Opus et Educatio, 7(3), 208-219. DOI: 10.3311/ope.390
Réthy, E.(2020). A méltányos pedagógia kutatási aspektusai a tanítás-tanulás folyamatában. Neveléstudomány, 8(4), 21–34. DOI: 10.21549/ntny.31.2020.4.2
Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A. & Kopp, M. (2006). A WHO jól-lét kérdõív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. DOI: 10.1556/mental.7.2006.3.8
Szabó, F., Kovács, K. & Polonyi, T. (2021). A múlt öröksége: hátrányos helyzet és idegennyelv-oktatás: Egy interjúkutatás eredményei. Iskolakultúra, 31(7–8), 69–87. DOI: 10.14232/iskkult.2021.07-08.69
Székely, L. & Aczél, P. (2018). Magyar világ 2.0 – fiatalok és az újmédia. In Székely, L. (szerk.), Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Kutatópont Kft. ̶ Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft. 351–380.
Széll, K. (2015). Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24(1), 140–147.
Tímár, J., Kovács, K. & Váradi, M. M. (2015). Jól-lét deficit a hátrányos helyzetű kistérségekben. In Szirmai V. (szerk.), A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Kodolányi János Főiskola. 269–284.
Topp, C. W., Østergaard, S. D., Søndergaard, S. & Bech, P. (2015). The who-5 well-being index: A systematic review of the literature. Psychotherapy and Psychosomatics, 84(3), 167–176. DOI: 10.1159/000376585
Tőzsér, A. (2019). A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása. Polgári Szemle, 14(4–6), 370–382. DOI: 10.24307/psz.2019.1224
White, B. P. (2014): The Perceived Stress Scale for Children: A Pilot Study in a Sample of 153 Children. International Journal of Pediatrics and Child Health, 2(2), 45–52. DOI: 10.12974/2311-8687.2014.02.02.4