Factors influencing attitudes toward distance education on a sample of primary school students living in disadvantaged regions
Main Article Content
Abstract
The investigation of disadvantaged children is a priority area concerning both education and health. The more negative attitudes towards learning, lower academic achievement and more negative manifestations of non-academic achievement indicators such as health and sport among disadvantaged young people have been highlighted in several studies. However, little attention has been paid to pandemic-specific investigations of the recent years. Although research has been conducted on the impact of pandemic COVID-19 on young people’s education and social inclusion, very few studies have focused on young people in rural and disadvantaged areas. In the present study, we aim to explore attitudes towards distance education and the factors that influence them in a disadvantaged sample (N=305) of 7-8th grade students studying in disadvantaged settlements. In our questionnaire, attitudes towards distance education were investigated using a 16-item instrument in Hungarian (based on Dlugosz, 2022), and the impact factors were measured using validated instruments of well-being, perceived stress and peer support, as well as independent questions on support and academic achievement, in addition to social background variables. The results indicate that four factors (learning difficulties, poor health, time management and safety, and distance learning preference) can be distinguished in the attitudes toward distance education. Concerning social background, the effects of gender, type of settlement, deprivation and objective financial status can be identified in distance learning preference and perceptions of poor health. Regarding the health indicators, the protective role of support from teachers and the hindering role of stress indicators were found. The role of variables related to academic performance was not significant. Overall, the factors influencing attitudes towards distance education partly follow the trends of the factors influencing perceptions of traditional education. However, it is necessary to stress the manifestation of the pandemic, in its crisis nature, which highlights the role of components such as peer support, certain stress components, or even the disadvantage itself. These segments need to be highlighted, and, in case of a similar crisis, particular attention should be paid to prevention and intervention strategies focusing on these factors.
Downloads
Article Details
Funding data
-
International Visegrad Fund
Grant numbers Visegrad Grants 22110213
References
Arslan, G. (2018). Social exclusion, social support and psychological wellbeing at school: A study of mediation and moderation effect. Child Indicators Research, 11(3), 897–918. DOI: 10.1007/s12187-017-9451-1
Baumeister, R. F. & Leary, M. R. (1995). The need to belong: Desire for interpersonal attachments as a fundamental human motivation. Psychological Bulletin, 117(3), 497–529. DOI: 10.1037/0033-2909.117.3.497
Bencsik, A. & Juhász, T. (2017). A mentori gyakorlat elmélete. In Vilmányi, M. & Kazár, K. (szerk.), Menedzsment innovációk az üzleti és a non business szférákban. Szegedi Tudományegyetem. 379–390.
Daw, J., Margolis, R. & Verdery, A. M. (2015). Siblings, friends, course-mates, club-mates: How adolescent health behavior homophily varies by race, class, gender, and health status. Social Science & Medicine, 125, 32–39. DOI: 10.1016/j.socscimed.2014.02.047
Długosz, P. (2022). Mental health disorders among students from rural areas three months after returning to school: A cross-sectional study among polish students. Youth, 2(3), 271–278. DOI: 10.3390/youth2030019
Engler, Á., Markos, V. & Dusa, Á. R. (2021). Szülői segítségnyújtás a jelenléti és a távolléti oktatás idején. Educatio, 30(1), 72–87. DOI: 10.1556/2063.30.2021.1.6
Fejes, J. B. (2006). Miért (nem) fontosak a hátrányos helyzetű tanulók? Új Pedagógiai Szemle, 56(7–8), 17–26.
Fűzi, B. (2012). A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.
Godó, K. (2021). Big brother mentoring in the let’s teach for Hungary program. Central European Journal of Educational Research, 3(3), 114–141. DOI: 10.37441/cejer/2021/3/3/10158
Gyarmathy, É. (2010). Hátrányban az előny – A szocikulturálisan hátrányos tehetségek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.
Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó.f
Harmatiné Olajos, T. (2012). Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Didakt Kiadó.
Hermann, Z. (2020). Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás? Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete. https://www.mtakti.hu/koronavirus/hany-diakhoz-nem-jut-el-az-online-tavoktatas/12769
Jacobi, M. (1991). Mentoring and Undergraduate Academic Success: A Literature Review. Review of Educational Research, 61(4), 505. DOI: 10.3102/00346543061004505
Kende, Á., Messing, V. & Fejes, J. B. (2021). Hátrányos helyzetű tanulók digitális oktatása a koronavírus okozta iskolabezárások idején. Iskolakultúra, 31(2),76–97. DOI: 10.14232/iskkult.2021.02.76
Kopp, M. (2006). Az életminőség-kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell. In Kopp, M. & Kovács, M. E. (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.Semmelweis Kiadó. 2–9.
Kovács, K. (2018). A sportolás és a perzisztencia összefüggésének vizsgálata öt ország hallgatóinak körében. Magyar Pedagógia, 118(3), 237–254. DOI: 10.17670/mped.2018.3.237
Kovács, K. E. (2020). Egészség és tanulás a köznevelési típusú sportiskolákban. CHERD.
Kovács, K. E., Szabó, F., Győri, K. & Godó, K. (2022). Research report in the project „Preventing post-COVID Social Exclusion Together”. Remote education and its effects on selected peripheral areas in Hungary. https://pcset.up.krakow.pl/wp-content/uploads/sites/79/2022/04/Remote-education-and-its-ef-fects-on-selected-peripheral-areas-HU.pdf
Libiczki, É. & R. Fedor, A. (2022). A telepi körül-mények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői. Acta Medicinae et Sociologica, 13(34), 138–162. DOI: 10.19055/ams.2022.05/31/7
Nagy, B. E. & Kovács, K. E. (2017). Egészség-magatartással kapcsolatos attitűdök vizsgálata középiskolás és egyetemista fiatalok körében. Orvosi Hetilap, 158(44), 1754–1760. DOI:10.1556/650.2017.30839
Németh, Sz. & Rajnai, R. (2021). Hátrányos helyzetű tizenévesek médiahasználata a koronavírus-járvány első hulláma alatt és azt megelőzően. Regio, 29(4), 75–90. DOI: 10.17355/rkkpt.v29i4.75
Németh, S., Rajnai, R., Cziboly, Á. & Bethlenfalvy, Á. (2021). A karanténoktatás tapasztalatai szegregátumban és azon kívül: 18 tanulói és szülői fókuszcsoportos beszélgetés alapján. Iskolakultúra, 31(6), 17–34. DOI: 10.14232/iskkult.2021.06.17
Páskuné Kiss, J. (2010). Tanulói sajátosságok tükröződése hátrányos helyzetű tehetségesek jövőképében. Habilitációs értekezés. Debreceni Egyetem.
Pluta, B., Korcz, A., Krzysztoszek, J., Bronikowski, M. & Bronikowska, M. (2020). Associations between adolescents’ physical activity behavior and their perceptions of parental, peer and teacher support. Archives of Public Health, 78(1), 106. DOI: 10.1186/s13690-020-00490-3
Proháczik, Á. (2020). A tantermi és online oktatás összehasonlító elemzése. Opus et Educatio, 7(3), 208-219. DOI: 10.3311/ope.390
Réthy, E.(2020). A méltányos pedagógia kutatási aspektusai a tanítás-tanulás folyamatában. Neveléstudomány, 8(4), 21–34. DOI: 10.21549/ntny.31.2020.4.2
Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A. & Kopp, M. (2006). A WHO jól-lét kérdõív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. DOI: 10.1556/mental.7.2006.3.8
Szabó, F., Kovács, K. & Polonyi, T. (2021). A múlt öröksége: hátrányos helyzet és idegennyelv-oktatás: Egy interjúkutatás eredményei. Iskolakultúra, 31(7–8), 69–87. DOI: 10.14232/iskkult.2021.07-08.69
Székely, L. & Aczél, P. (2018). Magyar világ 2.0 – fiatalok és az újmédia. In Székely, L. (szerk.), Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Kutatópont Kft. ̶ Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft. 351–380.
Széll, K. (2015). Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24(1), 140–147.
Tímár, J., Kovács, K. & Váradi, M. M. (2015). Jól-lét deficit a hátrányos helyzetű kistérségekben. In Szirmai V. (szerk.), A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Kodolányi János Főiskola. 269–284.
Topp, C. W., Østergaard, S. D., Søndergaard, S. & Bech, P. (2015). The who-5 well-being index: A systematic review of the literature. Psychotherapy and Psychosomatics, 84(3), 167–176. DOI: 10.1159/000376585
Tőzsér, A. (2019). A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása. Polgári Szemle, 14(4–6), 370–382. DOI: 10.24307/psz.2019.1224
White, B. P. (2014): The Perceived Stress Scale for Children: A Pilot Study in a Sample of 153 Children. International Journal of Pediatrics and Child Health, 2(2), 45–52. DOI: 10.12974/2311-8687.2014.02.02.4