A reziliencia és a szociális-érzelmi tanulás segítése óvodás és általános iskolás korban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A mentális egészség kialakulása és megalapozása szempontjából a gyermek- és serdülőkor kritikus időszak, mivel az egyén személyisége erőteljes változáson, fejlődésen megy keresztül. A lelki ellenálló képesség és a szociális-érzelmi készségek elősegítik a pszichés egészség és jóllét elérését, ezért fejlesztésük nélkülözhetetlen ezekben az életszakaszokban. Az óvodák és iskolák kiemelt szerepet töltenek be a gyermekek és fiatalok szociális, emocionális fejlődésének és reziliensebbé válásának elősegítésében, mivel a gyermekek idejük jelentős részét ezen intézményekben töltik. Az európai fejlesztésű, óvodások és általános iskolások számára készült RESCUR tanterv célja, hogy gyarapítsa a gyermekek azon készségeit és képességeit, melyek szükségesek a kihívások leküzdéséhez, valamint a tanulmányi sikerek és a szociális-érzelmi jóllét eléréséhez. A hátrányos helyzetben lévő gyermekek szükségleteinek kielégítése, az inkluzív, társadalmi előítéletektől mentes környezet megteremtése a program egyik kulcsfontosságú eleme. A tanterv olyan kompetenciák fejlesztését valósítja meg, mint például a kommunikációs készség, az egészséges kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a saját erősségek felismerése és az azokra való támaszkodás, valamint a kihívások és akadályok leküzdése. A tantervet bevezető országokban a hatásvizsgálatok eredményei szerint a RESCUR program pozitív változást idézett elő a reziliencia-készségek, a tanulásban való elkötelezettség, a proszocialitás, az önismeret, a kommunikációs készségek, az osztálytermi klíma, a családi légkör és a szülő-gyermek kapcsolatok terén. Tanulmányunkban áttekintjük a RESCUR projekt elméleti keretét, tartalmi felépítését, valamint a tantervet értékelő vizsgálatok főbb eredményeit.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Alvord, M. K., Grados, J. J. (2005). Enhancing resilience in children: A proactive approach. Professional Psychology. Research and Practice, 36(3), 238–245. http://dx.doi.org/10. 1037/0735-7028.36.3.238.
Aspinwall, L. G., Tedeschi, R. G. (2010). The value of positive psychology for health psychology: Progress and pitfalls in examining the relation of positive phenomena to health. Annals of Behavioral Medicine, 39(1), 4-15. 10.1007/s12160-009-9153-0.
Bernard, Β. (1991). Fostering Resiliency in Kids: Protective Factors in the Family, school, and Community. San Francisco, CA: WestEd Regional Educational Laboratory.
Benard, B. (2000). From Risk to Resiliency: What Schools Can Do. In Hansen, W. B., Giles, S. M., Fearnow-Kenney, M. (szerk.), Increasing Prevention Effectiveness. Tanglewood Research, Greensboro, NC. 19–30.
Benzies, K., Mychasiuk, R. (2009). Fostering family resiliency: A review of the key protective factors. Child & Family Social Work, 14(1), 103–114. https://doi.org/10.1111/j.1365-2206.2008.00586.x
Bokhorst-Heng, W. (2008). School-home partnerships to nurture adolescent literacy. Middle School Journal, 39(5), 40–49. doi:10.1080/00940771.2008.11461652
Bolier, L., Haverman, M., Westerhof, G. J., Riper, H., Smit, F. & Bohlmeijer, E. (2013). Positive psychol- ogy interventions: A meta-analysis of randomized controlled studies. BMC Public Health, 13(1),119. 10.1186/1471-2458-13-119
Borbáth Katalin, Horváth H. Attila (2021). A tanulói jóllét és a pedagógus/nők/ foglalkozási és pszichológiai jóllétének kapcsolódásai. Neveléstudomány, 4(3), 104-114. 10.21549/NTNY.34.2021.3.6
Brooks, J. E. (2006). Strengthening resilience in children and youths: Maximizing opportunities in the schools. Children and Schools, 28(2). 69–76.
CASEL (2022). Explicit SEL Instruction. https://schoolguide.casel.org/focus-area-3/classroom/explicit-sel-instruction/ Utolsó letöltés: 2022.06.18.
Catalano, R. F., Berglund, M. L., Ryan, J. A., Lonczak, H. S., & Hawkins, J. D. (2002). Positive youth development in the United States: Research findings on evaluations of positive youth develop- ment programs. Prevention & Treatment, 5(15a).
Cavioni, V., Zanetti, M. A. (2015). Social emotional learning and the transition from kindergarten to primary school in Italy. In Askell-Williams, H. & Lawson, M. J. (szerk.), Transforming the Future of Learning with educational research. IGI Global: Hershey, PA. 241-256.
Cavioni, V., Zanetti, M. A., Beddia, G., & Lupica Spagnolo, M. (2018). Promoting resilience: A European curriculum for students, teachers and families. In In Wosnitza, M., Peixoto, F., Beltman, S., Mansfield, C. F. (szerk.), Resilience in Education, 313-332. Springer, Cham.
Cefai, C., Bartolo P. A., Cavioni. V. & Downes, P. (2018). Strengthening Social and Emotional Education as a core curricular area across the EU. A review of the international evidence, NESET II report, Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2018. doi: 10.2766/664439
Cefai, C., Matsopoulos, A., Bartolo, P., Galea, K., Gavogiannaki, M., Zanetti, M. A., Renati, R., Cavioni, V., Ivanec, T. P., Saric, M., Kimber, B., Eriksson, C., Simoes, C. & Lebre, P. (2014). A resilience curriculum for early years and primary schools in Europe: Enhancing quality education. Croatian Journal of Education, 16(2), 11–32.
Cefai, C., Miljević-Riđički, R., Bouillet, D., Ivanec, T. P., Milanović, M., Matsopoulos, A., Gavogiannaki, M., Zanetti, M. A., Cavioni, V., Bartolo, P., Galea, K., Simões, C., Lebre, P., Santos, A. C., Kimber, B. & Eriksson, C. (2015). RESCUR: Surfing the Waves. A resilience curriculum for early years and primary schools. A teacher’s guide. Centre for Resilience and Socio-Emotional Health, University of Malta.
Cefai, C., Simões, C., Caravita, S. (2021). A systemic, whole-school approach to mental health and well-being in schools in the EU. NESET report, Luxembourg: Publications Office of the European Union. 10.2766/50546
Clarke, A. M., Morreale, S., Field, C. A., Hussein, Y., Barry, M. M. (2015). What works in enhancing social and emotional skills development during childhood and adolescence? A review of the evidence on the effectiveness of school-based and out-of-school programmes in the UK. WHO Collaborating Centre for Health Promotion Research, February. National University of Ireland Galway.
Diamond, A., Lee, K. (2011). Interventions shown to aid executive function development in children 4-12 years old. Science, 333(6045), 959-964. 10.1126/science.1204529
Doll, B., Brehm, K., & Zucker, S. (2004). Resilient classrooms: Creating healthy environments for learning. Guilford Press, New York.
Domitrovich, C. E., Durlak, J. A., Stanley, K. C., Weissberg, R. P. (2017). Social-Emotional Competence: An Essential Factor for Promoting Positive Adjustment and Reducing Risk in School Children. Child Development, 88(2), 408-416. 10.1111/cdev.12739.
Durlak, J.A., Weissberg, R.P., Dymnicki, A.B. & Taylor, R.D. (2011). The impact of enhancing students’ social and emotional learning: a meta-analysis of school-based universal interventions. Child Development, 82(1), 474-501.
Elbertson, N.A., Brackett, M.A., Weissberg, R.P. (2010). School-Based Social and Emotional Learning (SEL) Programming: Current Perspectives. In Hargreaves, A., Lieberman, A., Fullman, M., Hopkins, D. (szerk.), Second International Handbook of Educational Change. Springer US. 1017-1032.
Erim, Y., Tagay, S., Beckmann, M., Bein, S., Cicinnati, V., Beckebaum, S., ... & Schlaak, J. F. (2010). Depression and protective factors of mental health in people with hepatitis C: a questionnaire survey. International journal of nursing studies, 47(3), 342-349.
European Commission (2011). Communication from the Commission. Early childhood Education and Care: Providing all our children with the best start for the world of tomorrow. European Commission, Brussels.
Feder, A., Nestler, E. J., Charney, D. S. (2009). Psychobiology and molecular genetics of resilience. Nature Reviews Neuroscience, 10(6), 446-457. 10.1038/nrn2649
Fenwick-Smith, A., Dahlberg, E. E. & Thompson, S. C. (2018). Systematic review of resilience-enhancing, universal, primary school-based mental health promotion programs. BMC Psychology, 6(1), 1-17. https://doi.org/10.1186/s40359-018-0242-3
Fülöp Márta (1991). A szociális készségek fejlesztésének elméletéről és gyakorlatáról. Új Pedagógiai Szemle, 41(3), 49–58.
Greenberg, M. T., Domitrovich, C., & Bumbarger, B. (2001). The prevention of mental disorders in school-aged children: Current state of the field. Prevention & Treatment, 4(1), 1–62. 10.1037/1522-3736.4.1.41a
Greenberg, M.T., Weissberg, R.P., O’Brien, M.U., Zins, J.E., Fredericks, L., Resnik, H. & Elias, M.J. (2003). Enhancing school-based prevention and youth development through coordinated social, emotional, and academic learning. American Psychologist, 58(6/7), 466-474. https://doi.org/10.1037/0003-066X.58.6-7.466
Gresham, F. M., Sugai, G. & Horner, R. H. (2001). Interpreting outcomes of social skills training for students with high-incidence disabilities. Exceptional Children, 67(3), 331-344. 10.1177/001440290106700303
Hoagwood, K.E., Olin, S.S., Kerker, B.D., Kratochwill, T.R., Crowe, M. & Saka, N. (2007). Empirically based school interventions target at academic and mental health functioning. Journal of Emotional and Behavioral Disorders, 15(5), 66-94. 10.1177/10634266070150020301
Hoover-Dempsey, K. V., Ice, C. L., Whitaker, M. C. (2009). We’re way past reading together: Why and how parental involvement in adolescence makes sense. In N. E. Hill & R. K. Chao (szerk.), Families, schools, and the adolescent: Connecting research, policy, and practice. Teachers College, New York. 19-36.
Horowitz, J. L., Garber, J. (2007). The prevention of depressive symptoms in children and adolescents: A meta-analytic review. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 74(3), 401–415. doi:10.1037/0022-006X.74.3.401 PMID:16822098
Jones, S. M., Bailey, R., Brush, K., Kahn, J. (2018). Preparing for Effective SEL Implementation. https://www.wallacefoundation.org/knowledge-center/Documents/Preparing-for-Effective-SEL-Implementation.pdf (Utolsó letöltés: 2021.12.31.)
Jones, S.M., Kahn, J. (2017). The Evidence Base for How We Learn: Supporting Students' Social, Emotional, and Academic Development. Consensus Statements of Evidence from the Council of Distinguished Scientists. https://assets.aspeninstitute.org/content/uploads/2017/09/SEAD-Research-Brief-11.1.17.pdf (Utolsó letöltés: 2021.12.31.)
Kasik László (2007). A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Iskolakultúra, 17(11-12), 21-37.
Kopp Mária, Skrabski Árpád & Szedmák Sándor (1999). A testi és a lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján. Demográfia, 42(1-2), 88-119.
Kövesdi Andrea (2018). A személyiségfaktorok és a reziliencia összefüggése az anorexia nervosaban. Psychologia Hungarica Caroliensis,4(2), 7-22.
Kövesdi Andrea, Soltész-Várhelyi Klára, Törő Krisztina, Csikós Gábor, Hadházi Éva, Takács Szabolcs, Rózsa Sándor & Földi Rita (2020). Reziliencia változása és támogató szerepe a szülő-gyerek kapcsolatban - longitudinális vizsgálat COVID-19. Psychologia Hungarica Caroliensis, 8(3), 7-29.
LaRocque, M., Kleiman, I., & Darling, S. M. (2011). Parental involvement: The missing link in school achievement. Preventing School Failure, 53(3), 115–122.
Llopis, E.,J., Barry, M.M., Hosman, C.M.H., Patel, V. (2005). Mental health promotion works: A review. Promotion & Education 12(S2), 9-25, 61, 67 10.1177/10253823050120020103x
Masten, A. S. (2011). Resilience in children threatened by extreme adversity: frameworks for research, practice, and translational synergy. Development and Psychopathology, 23(2), 493-506.
Masten, A. S., Best, K. M. & Garmezy, N. (1990). Resilience and development: Contributions from the study of children who overcome adversity. Development and Psychopathology, 2(4), 425-444.
Masten, A. S., Wright, M. O. (1998). Cumulative risk and protection models of child maltreatment. Journal of Aggression, Maltreatment & Trauma, 2(1), 7-30.
Matsopoulos, A., Gavogiannaki, M., Griva, A. M. (2020). Parents’ perceptions and evaluation of the implementation of a resilience curriculum in Greek schools. International Journal of School & Educational Psychology, 8(2), 104–118. https://doi.org/ 10.1080/21683603.2020.1724576
Miljević-Ridički, R., Simões, C., Kimber, B. (2020). Resilience in school children - a multicultural comparison between three countries - Croatia, Sweden and Portugal. Društvena istraživanja: časopis za opća društvena pitanja, 29(4), 555-574. https://doi.org/10.5559/di.29.4.03
Nagy József (2000). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.
Oberle, E., Domitrovich, C. E., Meyers, D. C., Weissberg, R. P. (2016). Establishing systemic social and emotional learning approaches in schools: a framework for schoolwide implementation. Cambidge Journal of Education, 46(3), 277-297. https://doi.org/10.1080/0305764X.2015.1
Peterson, C., Ruch, W., Beermann, U., Park, N., & Seligman, M. E. P. (2007). Strengths of character, orientations to happiness, and life satisfaction. Journal of Positive Psychology, 2(3), 149-156. https://doi.org/10.1080/17439760701228938
Pianta, R. C., Walsh, D. J. (1998). Applying the construct of resilience in schools: Cautions from a developmental systems perspective. School Psychology Review, 27(3), 407–417. 10.1080/02796015.1998.12085925
Promberger, M., Boost, M., Dagg, J. & Gray, J. (2020). Introduction: poverty, resilience and the European crisis. In Boost, M., Dagg, J., Gray, J. & Promberger, M. (szerk.), Poverty, Crisis and Resilience. Edward Elgar Publishing Limited, UK. 2-18.
Rescur.eu (2022). About The Project. https://www.rescur.eu/about-the-project/ (Utolsó letöltés: 2022.06.20.)
Rutter, M. & The English and Romanian Adoptees Study Team (1998). Developmental catch-up, and deficit, following adoption after severe global early privation. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 39(4), 465-476.
Sameroff, A., Gutman, L. M. & Peck, S. C. (2003). Adaptation among youth facing multiple risks. In Luthar, S. (szerk.), Resilience and vulnerability: Adaptation in the context of childhood adversities. Cambridge University Press, New York. 364-391.
Schorr, L. B. (1997). Common purpose: Strengthening families and neighborhoods to rebuild America. Anchor Books, New York.
Seligman, M. E. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. Random House Australia Free Press, Australia.
Seligman, M. E.P., Csíkszentmihályi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55(1), 5-14. 10.1037/0003-066X.55.1.5
Simões, C., Matos, M. G., Tome, G. Ferreira, M., & Diniz, J. A. (2009). Risco e Resiliência em adolescentes com NEE: Da teoria à prática. Lisboa, Aventura Social e Saúde/Faculdade de Motricidade Humana.
Simões, C., Santos, A. C., Lebre, P., Daniel, J. R., Branquinho, C., Gaspar, T., Matos, M., G. (2021). Assessing the impact of the European resilience curriculum in preschool, early and late primary school children. School Psychology International, 0(0), 1-28. https://doi.org/10.1177%2F01430343211025075
Unicef.org (2021). The State of the World’s Children 2021. https://www.unicef.org/reports/state-worlds-children-2021 (Utolsó letöltés: 2022.06.20.)
Urbán Nóra, Kovács László (2016). A pszichológiai reziliencia, mint integrált alkalmazkodó rendszer. Honvédorvos, 68 (3-4), 43-50.
Wang, M., Sheikl-Khalil, S. (2014). Does parental involvement matter for student achievement and mental health in high school? Child Development, 85(2), 610–625. doi:10.1111/ cdev.12153
Weare, K. (2015). What works in promoting social and emotional well-being and responding to mental health problems in schools? Advice for Schools and Framework Document. In Advances in School Mental Health Promotion. https://www.chilypep.org.uk/uploads/pdfs/NCB framework promoting EWB in schools.pdf (Utolsó letöltés: 2022.01.23.)
Weare, K. (2018). Promoting mental health and well-being. What can schools do? In Bhugra, D., Bhui, K., Wong, S. Y., S., Gilman, S. E. (Eds.), Oxford Textbook of Public Mental Health. Oxford University Press. Chapter 42. 10.1093/med/9780198792994.003.0042
Weissberg, R. P., Cascarino, J. (2013). Academic learning+social-emotional learning=national priority. Phi Delta Kappan, 95(2), 8–13. https://doi.org/10.1177/ 003172171309500203
Werner, E., Smith, R. (1992). Overcoming the Odds: High-Risk Children from Birth to Adulthood. Cornell University Press, New York.
Wilson, D. B., Gottfredson, D. C., & Najaka, S. S. (2001). School-based prevention of prob- lem behaviors: A meta-analysis. Journal of Quantitative Criminology, 17(3), 247–272. doi:10.1023/A:1011050217296
World Health Organization (2021). Adolescent mental health. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/adolescent-mental-health Utolsó letöltés: 2021.12.22.
World Health Organisation (2022). Improving the mental and brain health of children and adolescents. https://www.who.int/activities/improving-the-mental-and-brain-health-of-children-and-adolescents Utolsó letöltés: 2022.01.03.
Wright, M.O., Masten, A.S. (2005). Resilience Processes in Development. In Goldstein, S., Brooks, R. B. (szerk.), Handbook of Resilience in Children. Springer, Boston, MA. 17-37. https://doi.org/10.1007/0-306-48572-9_2
Zenner C., Herrnleben-Kurz S. & Walach H. (2014). Mindfulness based interventions in schools—a systematic review and meta-analysis. Frontiers in Psychology, 5(603), 1–20. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2014.00603.
Zolkoski, S. M., Bullock, L. M. (2012). Resilience in children and youth: A review. Children and Youth Services Review, 34(12), 2295-2303.
Zsolnai Anikó (2006): A szocialitás fejlesztése 4–8 éves életkorban. Módszertani segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak. Mozaik Kiadó, Szeged.
Zsolnai Anikó (2018). A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztési lehetőségei gyermekkorban. Akadémiai doktori értekezés. Budapest.
Zsolnai Anikó, Lesznyák Márta & Kasik László (2007). A szociális és az érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. Magyar Pedagógia, 107(3), 233-270.
Zsolnai Anikó, Rácz Anna & Rácz Kata (2015). Szociális és érzelmi tanulás az iskolában. Iskolakultúra, 25(10), 59-68. 10.17543/ISKKULT.2015.10.59