A gyakorlaton alapuló kutatási tényektől a kutatási tényeken alapuló gyakorlatig Elbeszélt történelem a történelemoktatásban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
2016 és 2020 között az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport három téma (Magyarország részvétele a második világháborúban, a magyarországi holokauszt és az 1956-os forradalom) esetében fejlesztett ki szemtanúkkal készült videóinterjú-részleteket alkalmazó tanórákat, továbbá vizsgálta (32 iskolai osztályban tartott tanórák előtt és után, a kutatás öt éve alatt összesen 652 fő kérdőíves kutatásával, valamint 12 fókuszcsoportos vizsgálat során) a beválást, illetve a diákokra kifejtett hatásokat (új ismeretszerzés, tárgyi tudás bővülése, ismeretelmélyítés, ismeretek rendszerezése és az érzelmi komponensek esetében egyaránt). A 2017–2018 közötti kísérleti órák kapcsán folytatott eredményei alapján újraformálódott a tanórák tartalma, majd az átdolgozott tanórák megvalósítása esetében (2019–2020) ismét lefolytattuk a tanórák előtti és az órákat követő kérdőíves adatfelvételeket, továbbá videódokumentációval is rögzítettük és ennek talaján elemeztük a tanórák megvalósulását. Az elemzés homlokterében az alkalmazott módszerek hatékonysága állt, illetve a tanárok és diákok megszólalásai, beszéd-cselekvéseik, és a tanulók tanórákról alkotott vélekedései. A tanórák egy vetülete a szemtanúkkal készült videóinterjú-részletek alapján célozta a felelősség, a szolidaritás, a szabadság, a demokrácia, az empátia, a tolerancia értékeinek megjelenítését és az ezzel kapcsolatos attitűdökre érzékenyítést, a tanórák másik dimenziója pedig a történelmi gondolkodás fejlesztésére irányult, itt a személyes történelem mint narratív történetforma és forrás jelent meg. Kutatási adataink alapján azt konstatálhattuk, hogy a tantárgypedagógiai kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés eredményeként olyan tanóratervek és megvalósítások születhetnek, amelyek fejlesztik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek kritikusan közelíteni a múltról szóló interpretációkhoz. Az interjúk feldolgozása segít a diákoknak megkülönböztetni egymástól a történelmi emlékezet három szintjét: a személyest, a közösségit és a történettudományit. A videóinterjúk a történelemoktatásban hatékonyan alkalmazhatóak, ha ez összekapcsolódik a történelmi gondolkodást fejlesztő tanítási stratégiák alkalmazásával.
Letöltések
Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.
Article Details
Hogyan kell idézni
Jancsák, C., Kojanitz, L., Kósa, M., Kiss, G. F., & Mezei, M. (2021). A gyakorlaton alapuló kutatási tényektől a kutatási tényeken alapuló gyakorlatig: Elbeszélt történelem a történelemoktatásban. Iskolakultúra, 31(11-12), 3–15. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.3
Folyóirat szám
Rovat
Tematikus blokk: Elbeszélt történelem a történelemoktatásban
Hivatkozások
Chapman, A. (Ed.) (2021). Knowing History in Schools - Powerful knowledge and the powers of knowledge, London, University College London Institute of Education. https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/10118305/1/Knowing-History-in-Schools.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Csapó Benő (2020). Bevezetés: neveléstudományi kutatás és a tudományos eredmények alkalmazása. Magyar Tudomány 181:1 3-10.
Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás 1/1. Hozzáférés: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-axxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Utolsó letöltés: 2021.05.03.)
Dávid Benjámin (2020). A videóinterjús tanórák hatásai a II. világháború középiskolai történelemoktatásában. Belvedere Merididonale 2020. (4) pp. 81-99. DOI 10.14232/belv.2020.4.6
EuroClio (2020). Learning to Disagree - Teachers’ Guide, EuroClio, The Hague. https://www.euroclio.eu/wp-content/uploads/2020/04/EC_TeachersGuide_A4-1.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Gábor Kálmán – Kabai Imre – Matiscsák Attila (2003). Információs társadalom és ifjúság. Szeged: Belvedere Meridionale.
Gábor Kálmán (2012). Válogatott ifjúságszociológiai tanulmányok. Szeged: Belvedere Meridionale.
Galán Anita (2014). Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények összefoglalása. Metszetek, 3/1, 316–327.
Halbwachs (2000). A kollektív emlékezet. Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter [szerk]: Szociológia irányzatok a XX. század elejéig. Budapest: Új Mandátum. 403–432.
Jakab György (2020). Az iskolai állampolgári nevelés – a különböző pedagógiai kultúrákban és az ifjúságszociológiai kutatásokban. Új Pedagógia Szemle 2020/1-2. 114-132 http://www.epa.hu/00000/00035/00197/pdf/EPA00035_upsz_2020_01-02_114-132.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Jancsák Csaba (2013). Ifjúsági korosztályok korszakváltásban. Budapest: Új Mandátum.
Jancsák Csaba (2018). Kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportban. In: Bánréti Z. – Jancsák Cs. – Kósa M. et al. (szerk.): Félidőben – Eredmények és perspektívák: MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának konferenciája és szakmai vitája. Szeged: MTA–SZTE ETTK, 37–38. https://mta.hu/data/dokumentumok/Tantargy pedagogiai%20program/Felidos%20szakmai%20beszamolok/Jancsak_Csaba_felidos_beszamolo.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Jancsák Csaba (2019a). Family accounts, narratives, social values and history education. Belvedere Meridionale, 31/4, 13–24. DOI 10.14232/belv.2019.4.2
Jancsák Csaba (2019b). Value crisis and change of values: In the mirror of social values and history education in Hungary. Hungarian Educational Research Journal, 9/3, 565–568. DOI:10.1556/063.9.2019.4.59
Jancsák Csaba – Szőnyi, Eszter – Képiró, Ágnes (2019). The Impact of Video Testimonies in Holocaust Education in Hungary. International Journal of Research on History Didactics, History Education, and History Culture. 161–179.
Jancsák Csaba (2020). Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, új ifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181(8), 1014-1021. DOI: 10.1556/2065.181.2020.8.2
Jancsákné Majzik Andrea (2020). Az 1956-os forradalom általános iskolai tanításának tantárgy-pedagógiai tanulságai. Történelemoktatás és állampolgári nevelés életútinterjúk használatával. Belvedere Meridionale 2020.(4) pp. 50-65. DOI 10.14232/belv.2020.4.4
Kalocsai Janka – Kaposi József (2019). Tanítjuk vagy tanuljuk a demokráciát? Egy felmérés és tanulságai Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 17–32. https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_2019_11-12_belivborito_online.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Kaposi József (2017). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In Fehérvári, Anikó (ed.): Curriculum, Effectiveness, Equity. Budapest: OFI, 9–22.
Kaposi József (2020). Issues concerning education for democracy in contemporary Hungary In: Susanne Popp et al. (ed) International Journal of Research on History Didactics, History Education and History Culture, History Didactics and Public History, Yearbook 41, 2020, Wochenschau Verlag. https://yearbook-ishd.wochenschau-verlag.de/index.htm (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Kelly, Mills T. (2018). Teaching History in the Digital Age. Michigan: University of Michigan Press. DOI: 10.3998/dh.12146032.0001.001
Kiss Hedvig – Pikó Bettina (2018). Problémás okostelefon- és internethasználat középiskolás és egyetemista fiatalok körében – a veszélyeztetettség meghatározása klaszteranalízis alapján. Új Pedagógiai Szemle, 68/5–6, 22–43.
Kiss Gábor Ferenc (2020a). „Krónika”, mint történelmi forrás egy interaktív tanórához. Emlékeztető 2020/1-4. pp. 33–41.
Kiss Gábor Ferenc (2020b). „Krónika”, mint történelmi forrás a videóinterjús tananyagokhoz. In. Juhász Márta Klára – Kaposi József – Szőke–Milinte Enikő (szerk.): Változások a pedagógiában –A pedagógia változása. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 241–249.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Kojanitz László (2018). Az elbeszélt történelem forrásainak alkalmazása a történelemórákon. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 2018. 9-10. 77-96.
Kojanitz László (2019). A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái. Iskolakultúra, 29/11. 54–77. DOI 10.14232/ISKKULT.2019.11.54
Kojanitz László (2020). A történelmi interpretáció és az oral history az oktatásban. Belvedere Meridionale vol. 32. no. 4. 16–33. pp DOI 10.14232/belv.2020.4.2
Kojanitz László (2021). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Belvedere Meridionale
Kósa Maja (2019). A Comparison of Ethnic Majority and Minority Students' Epistemological Beliefs about History. Belvedere Meridionale, 31(4), 25–34. DOI 10.14232/belv.2019.4.3
Kósa Maja (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézetek vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra, 30(4), 97–109.
M. Fazekas Ágnes – Cs. Czachesz Erzsébet (2011). Középiskolás tanulók számítógép- és internethasználati szokásai. Iskolakultúra, 8–9, 120–134.
Megill, A. (1994). Jörn Rüsen’s Theory of Historiography: Between Modernism and Rhetoric of Inquiry. History and Theory, 31/1, 39–60.
Melegh Attila [interjú] (1992): Kié a történelem? Beszélő, 2/50–51, 35–36 Hozzáférés: http://beszelo.c3.hu/cikkek/kie-a-tortenelem (Letöltve: 2020-02-14)
Metzger, S. A. – McArthur Harris, L. (eds.) (2018). The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York: Wiley-Blackwell. DOI:10.1002/9781119100812
Mezei Mónika (2020). Teaching about the Holocaust using video testimonies – pedagogical aims and research results of the impact and efficacy of lessons. Belvedere Meridionale vol. 32. no. 4. 34–49. DOI 10.14232/belv.2020.4.3
Mezei Mónika (2021). Aktív állampolgárságra nevelés multimédiás tananyagok segítségével. In. Juhász Erika – Kozma Tamás – Tóth Péter [szerk]: Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban. Debreceni Egyetemi Kiadó. 100–111.
Modena, A. et.al. (2020). Rethink. A Teacher’s Guide to Remembrance Education, https://rethink-education.eu/wp-content/uploads/rethink-teachers-guide-handbook.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes (Utolsó letöltés: 2021. 02. 13.)
Pálinkás-Purgel Zsuzsa (2019). Alfa generáció – a „digitális bébik” kora. Új Köznevelés 2019/1-2. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/alfa-generacio-a-digitalis-bebik-kora
Pászka Imre (2007). Narratív történetformák. Szeged: Belvedere Meridionale.
Pratkanis, A. – Aronson, E. (1992). A rábeszélőgép. Budapest: Ab Ovo.
Quality History Education In The 21st Century. Council of Europe 2021 https://rm.coe.int/prems-108118-gbr-2507-quality-history-education-web-21x21/16808eace7
Rüsen, J. (2004). History, Memory and Historical Distance In: Seixas, Peter (Ed) Theorizing Historical Consciousness. London, University of Toronto Press.
Seixas, P. – Peck, C. (2004): Teaching historical thinking. In Sear, Alan – Wright, Ian (eds.): Challenges and Prospects for Canadian Social Studies. Vancouver: Pacific Educational Press, 109–117.
Seixas, P. (2016). A History/Memory Matrix for History Education. Public History Weekly, 4/6, DOI: dx.doi.org/10.1515/phw-2016-5370
Smith, E. E. (2012). The Digital Native Debate in Higher Education: A Comparative Analysis of Recent Literature. Canadian Journal of Learning and Technology, 38/3. DOI: 10.21432/T2F302
Székely Levente – Szabó Andrea (szerk.) (2017). Ezek a mai magyar fiatalok! (Magyar Ifjúság Kutatás). Budapest: Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft.
Torney-Purta, J. – Schwille, J. – Amadeo, J. (Ed) (2001): Civic education across countries: Twenty-four national case studies from the IEA Civic Education Project. IEA, Amsterdam
Zsolnai Anikó (2017): A média hatása a szociális viselkedésre és a társas kapcsolatok alakulására serdülőkorban. Educatio, 26/2, 246–256. DOI: 10.1556/2063.26.2017.2.7
Csapó Benő (2020). Bevezetés: neveléstudományi kutatás és a tudományos eredmények alkalmazása. Magyar Tudomány 181:1 3-10.
Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás 1/1. Hozzáférés: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-axxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Utolsó letöltés: 2021.05.03.)
Dávid Benjámin (2020). A videóinterjús tanórák hatásai a II. világháború középiskolai történelemoktatásában. Belvedere Merididonale 2020. (4) pp. 81-99. DOI 10.14232/belv.2020.4.6
EuroClio (2020). Learning to Disagree - Teachers’ Guide, EuroClio, The Hague. https://www.euroclio.eu/wp-content/uploads/2020/04/EC_TeachersGuide_A4-1.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Gábor Kálmán – Kabai Imre – Matiscsák Attila (2003). Információs társadalom és ifjúság. Szeged: Belvedere Meridionale.
Gábor Kálmán (2012). Válogatott ifjúságszociológiai tanulmányok. Szeged: Belvedere Meridionale.
Galán Anita (2014). Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények összefoglalása. Metszetek, 3/1, 316–327.
Halbwachs (2000). A kollektív emlékezet. Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter [szerk]: Szociológia irányzatok a XX. század elejéig. Budapest: Új Mandátum. 403–432.
Jakab György (2020). Az iskolai állampolgári nevelés – a különböző pedagógiai kultúrákban és az ifjúságszociológiai kutatásokban. Új Pedagógia Szemle 2020/1-2. 114-132 http://www.epa.hu/00000/00035/00197/pdf/EPA00035_upsz_2020_01-02_114-132.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Jancsák Csaba (2013). Ifjúsági korosztályok korszakváltásban. Budapest: Új Mandátum.
Jancsák Csaba (2018). Kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportban. In: Bánréti Z. – Jancsák Cs. – Kósa M. et al. (szerk.): Félidőben – Eredmények és perspektívák: MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának konferenciája és szakmai vitája. Szeged: MTA–SZTE ETTK, 37–38. https://mta.hu/data/dokumentumok/Tantargy pedagogiai%20program/Felidos%20szakmai%20beszamolok/Jancsak_Csaba_felidos_beszamolo.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Jancsák Csaba (2019a). Family accounts, narratives, social values and history education. Belvedere Meridionale, 31/4, 13–24. DOI 10.14232/belv.2019.4.2
Jancsák Csaba (2019b). Value crisis and change of values: In the mirror of social values and history education in Hungary. Hungarian Educational Research Journal, 9/3, 565–568. DOI:10.1556/063.9.2019.4.59
Jancsák Csaba – Szőnyi, Eszter – Képiró, Ágnes (2019). The Impact of Video Testimonies in Holocaust Education in Hungary. International Journal of Research on History Didactics, History Education, and History Culture. 161–179.
Jancsák Csaba (2020). Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, új ifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181(8), 1014-1021. DOI: 10.1556/2065.181.2020.8.2
Jancsákné Majzik Andrea (2020). Az 1956-os forradalom általános iskolai tanításának tantárgy-pedagógiai tanulságai. Történelemoktatás és állampolgári nevelés életútinterjúk használatával. Belvedere Meridionale 2020.(4) pp. 50-65. DOI 10.14232/belv.2020.4.4
Kalocsai Janka – Kaposi József (2019). Tanítjuk vagy tanuljuk a demokráciát? Egy felmérés és tanulságai Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 17–32. https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_2019_11-12_belivborito_online.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Kaposi József (2017). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In Fehérvári, Anikó (ed.): Curriculum, Effectiveness, Equity. Budapest: OFI, 9–22.
Kaposi József (2020). Issues concerning education for democracy in contemporary Hungary In: Susanne Popp et al. (ed) International Journal of Research on History Didactics, History Education and History Culture, History Didactics and Public History, Yearbook 41, 2020, Wochenschau Verlag. https://yearbook-ishd.wochenschau-verlag.de/index.htm (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
Kelly, Mills T. (2018). Teaching History in the Digital Age. Michigan: University of Michigan Press. DOI: 10.3998/dh.12146032.0001.001
Kiss Hedvig – Pikó Bettina (2018). Problémás okostelefon- és internethasználat középiskolás és egyetemista fiatalok körében – a veszélyeztetettség meghatározása klaszteranalízis alapján. Új Pedagógiai Szemle, 68/5–6, 22–43.
Kiss Gábor Ferenc (2020a). „Krónika”, mint történelmi forrás egy interaktív tanórához. Emlékeztető 2020/1-4. pp. 33–41.
Kiss Gábor Ferenc (2020b). „Krónika”, mint történelmi forrás a videóinterjús tananyagokhoz. In. Juhász Márta Klára – Kaposi József – Szőke–Milinte Enikő (szerk.): Változások a pedagógiában –A pedagógia változása. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 241–249.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Kojanitz László (2018). Az elbeszélt történelem forrásainak alkalmazása a történelemórákon. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 2018. 9-10. 77-96.
Kojanitz László (2019). A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái. Iskolakultúra, 29/11. 54–77. DOI 10.14232/ISKKULT.2019.11.54
Kojanitz László (2020). A történelmi interpretáció és az oral history az oktatásban. Belvedere Meridionale vol. 32. no. 4. 16–33. pp DOI 10.14232/belv.2020.4.2
Kojanitz László (2021). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Belvedere Meridionale
Kósa Maja (2019). A Comparison of Ethnic Majority and Minority Students' Epistemological Beliefs about History. Belvedere Meridionale, 31(4), 25–34. DOI 10.14232/belv.2019.4.3
Kósa Maja (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézetek vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra, 30(4), 97–109.
M. Fazekas Ágnes – Cs. Czachesz Erzsébet (2011). Középiskolás tanulók számítógép- és internethasználati szokásai. Iskolakultúra, 8–9, 120–134.
Megill, A. (1994). Jörn Rüsen’s Theory of Historiography: Between Modernism and Rhetoric of Inquiry. History and Theory, 31/1, 39–60.
Melegh Attila [interjú] (1992): Kié a történelem? Beszélő, 2/50–51, 35–36 Hozzáférés: http://beszelo.c3.hu/cikkek/kie-a-tortenelem (Letöltve: 2020-02-14)
Metzger, S. A. – McArthur Harris, L. (eds.) (2018). The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York: Wiley-Blackwell. DOI:10.1002/9781119100812
Mezei Mónika (2020). Teaching about the Holocaust using video testimonies – pedagogical aims and research results of the impact and efficacy of lessons. Belvedere Meridionale vol. 32. no. 4. 34–49. DOI 10.14232/belv.2020.4.3
Mezei Mónika (2021). Aktív állampolgárságra nevelés multimédiás tananyagok segítségével. In. Juhász Erika – Kozma Tamás – Tóth Péter [szerk]: Társadalmi innováció és tanulás a digitális korban. Debreceni Egyetemi Kiadó. 100–111.
Modena, A. et.al. (2020). Rethink. A Teacher’s Guide to Remembrance Education, https://rethink-education.eu/wp-content/uploads/rethink-teachers-guide-handbook.pdf (Utolsó letöltés: 2021.05.05.)
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes (Utolsó letöltés: 2021. 02. 13.)
Pálinkás-Purgel Zsuzsa (2019). Alfa generáció – a „digitális bébik” kora. Új Köznevelés 2019/1-2. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/alfa-generacio-a-digitalis-bebik-kora
Pászka Imre (2007). Narratív történetformák. Szeged: Belvedere Meridionale.
Pratkanis, A. – Aronson, E. (1992). A rábeszélőgép. Budapest: Ab Ovo.
Quality History Education In The 21st Century. Council of Europe 2021 https://rm.coe.int/prems-108118-gbr-2507-quality-history-education-web-21x21/16808eace7
Rüsen, J. (2004). History, Memory and Historical Distance In: Seixas, Peter (Ed) Theorizing Historical Consciousness. London, University of Toronto Press.
Seixas, P. – Peck, C. (2004): Teaching historical thinking. In Sear, Alan – Wright, Ian (eds.): Challenges and Prospects for Canadian Social Studies. Vancouver: Pacific Educational Press, 109–117.
Seixas, P. (2016). A History/Memory Matrix for History Education. Public History Weekly, 4/6, DOI: dx.doi.org/10.1515/phw-2016-5370
Smith, E. E. (2012). The Digital Native Debate in Higher Education: A Comparative Analysis of Recent Literature. Canadian Journal of Learning and Technology, 38/3. DOI: 10.21432/T2F302
Székely Levente – Szabó Andrea (szerk.) (2017). Ezek a mai magyar fiatalok! (Magyar Ifjúság Kutatás). Budapest: Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft.
Torney-Purta, J. – Schwille, J. – Amadeo, J. (Ed) (2001): Civic education across countries: Twenty-four national case studies from the IEA Civic Education Project. IEA, Amsterdam
Zsolnai Anikó (2017): A média hatása a szociális viselkedésre és a társas kapcsolatok alakulására serdülőkorban. Educatio, 26/2, 246–256. DOI: 10.1556/2063.26.2017.2.7