Fenntartható-e a digitális oktatás a klímaváltozás árnyékában?
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A digitális oktatás mindennapjaink részét képezi, ma már a tanítási-tanulási folyamat során a digitális technológiai eszközökön keresztül történik az információszerzés, a tanulótársakkal, pedagógusokkal, oktatókkal való kommunikáció és együttműködés, tartalomalkotás meghatározó része. Az elmúlt időszakban pedig a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatása került a fókuszba. Mindezek mellett kevés szó esik e felgyorsult technológiai fejlődés környezetre gyakorolt hatásáról és arról, hogy egy ilyen mértékű digitális transzformáció az oktatásban miképp lehet fenntartható. A tanulmányban áttekintem az oktatásban használt digitális eszközök és szolgáltatások környezetre gyakorolt hatásait, és bemutatom azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezeket a hatásokat mérsékelni tudjuk, hogy a felhasználói oldalról is lépéseket tegyünk a digitális oktatás fenntarthatósága érdekében. Az oktatásnak és a digitális kompetencia fejlesztésének kulcsszerepe van az oktatási szféra fenntartható digitális transzformációjában, és fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a környezettudatos digitáliseszköz- használatra nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatás és képzések során.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers MTA Domus Program
Hivatkozások
Aichner, R. (2022) Microsoft Teams performance improvements reduce power consumption in meetings by up to 50%. Microsoft Teams Blog. https://techcommunity.microsoft.com/t5/microsoft-teams-blog/microsoft-teams-performance-improvements-reduce-power/ba-p/3139910
Chen, Z., & Hardy, S. B. (2023). Snapshot of the present, glimpse into the future: impact of COVID-19 on higher education and adult training. International Journal of Mobile Learning and Organisation, 17(1-2), 76-92. https://dx.doi.org/10.1504/IJMLO.2023.128350
Czirfusz, D., Misley, H., & Horváth, L. (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio, 7(3). https://doi.org/10.3311/ope.394
Csapó, B., Lőrincz, A., & Molnár, G. (2012). Innovative assessment technologies in educational games designed for young students. In Assessment in Game-Based Learning (pp. 235-254). Springer, New York, NY.
Európai Bizottság (2022). A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2022 Magyarország. https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/88750
Ferrari, A. (2013). DigComp: A Framework for Developing and Understanding Digital Competence in Europe. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2013 doi:10.2788/52966
Gnanasekaran, V., Fridtun, H. T., Hatlen, H., Langøy, M. M., Syrstad, A., Subramanian, S., & De Moor, K. (2021, November). Digital carbon footprint awareness among digital natives: an exploratory study. In Norsk IKT-konferanse for forskning og utdanning (No. 1, pp. 99-112).
Horváth, L. (2023). Feltáró szakirodalmi áttekintés a mesterséges intelligencia oktatási használatáról. Pannon Digitális Pedagógia, 3(1). https://doi.org/10.56665/PADIPE.2023.1.1
Horváth, L. (2024). A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a pedagógiai tervezés folyamatában. Educatio, 33(1).
Jenkin, T. A., Webster, J., & McShane, L. (2011). An agenda for ‘Green’information technology and systems research. Information and organization, 21(1), 17-40.
Mallett, J. E., & Michelson, S. (2010). Green investing: is it different from socially responsible investing?. International Journal of Business, 15(4), 395.
Mitchell, R. B., & York, R. (2020). Reducing the web's carbon footprint: Does improved electrical efficiency reduce webserver electricity use?. Energy Research & Social Science, 65, 101474.
Mónus, F., Bacskai, K., Varga, A., Berze, I. Z., Néder, K., & Dúll, A. (2022). Általános-és középiskolás diákok környezettudatosságát meghatározó tényezők a Fenntarthatósági Témahét 2021-es nagymintás vizsgálata alapján. Iskolakultúra, 32(7), 47-68.
Obringer, R., Rachunok, B., Maia-Silva, D., Arbabzadeh, M., Nateghi, R., & Madani, K. (2021). The overlooked environmental footprint of increasing Internet use. Resources, Conservation and Recycling, 167, Art-Nr.
Oktatási Hivatal (2020). A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat
Onat, N. C., & Kucukvar, M. (2020). Carbon footprint of construction industry: A global review and supply chain analysis. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 124, 109783. https://doi.org/10.1016/j.rser.2020.109783
Ong, D., Moors, T., & Sivaraman, V. (2014). Comparison of the energy, carbon and time costs of videoconferencing and in-person meetings. Computer communications, 50, 86-94. https://doi.org/10.1016/j.comcom.2014.02.009
Pásztor, A. (2017). Tanulói szintű visszacsatolás és fejlesztés: technológia alapú mérések alkalmazási lehetőségei a mindennapi pedagógia gyakorlatban. In Gy. Hunyady, B. Csapó, G. Pusztai, & J. Szivák (Eds.), Az oktatás korproblémái (pp. 202-212). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Porsdam Mann, S., Earp, B. D., Møller, N., Vynn, S., & Savulescu, J. (2023). AUTOGEN: A personalized large language model for academic enhancement—Ethics and proof of principle. The American Journal of Bioethics, 23(10), 28-41. https://doi.org/10.1080/15265161.2023.2233356
Sern, L. C., Zaime, A. F., & Foong, L. M. (2018, June). Green skills for green industry: A review of literature. In Journal of Physics: Conference Series (Vol. 1019, No. 1, p. 012030). IOP Publishing.
Stoll, C., Klaaßen, L., & Gallersdörfer, U. (2019). The carbon footprint of bitcoin. Joule, 3(7), 1647-1661. https://doi.org/10.1016/j.joule.2019.05.012
Tabuenca, B., Moreno-Sancho, J. L., Arquero-Gallego, J., Greller, W., & Hernández-Leo, D. (2023). Generating an environmental awareness system for learning using IoT technology. Internet of Things, 22, 100756. https://doi.org/10.1016/j.iot.2023.100756
Veluvali, P., & Surisetti, J. (2022). Learning management system for greater learner engagement in higher education—A review. Higher Education for the Future, 9(1), 107-121.
Vourikari, R., Kluzer, S., & Punie, Y. (2022). DigComp 2.2: The Digital Competence Framework for Citizens-With new examples of knowledge, skills and attitudes. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2022, ISBN 978-92-76-48882-8, doi:10.2760/115376, JRC128415.
Watson, R. T., Boudreau, M. C., Chen, A., & Huber, M. (2008). Green IS: Building sustainable business practices. Information systems, 17.
Zeeshan, K., Hämäläinen, T., & Neittaanmäki, P. (2022). Internet of things for sustainable smart education: An overview. Sustainability, 14(7), 4293. https://doi.org/10.3390/su14074293