Veszélyben a legfeljebb 5 és 10 éve tanító pedagógusok? A pályaelhagyást előrejelző lehetséges tünetek
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Mind a nemzetközi, mind a hazai közoktatás kurrens kihívása a pedagógushiány és az azt előidéző tényezők azonosítása és orvoslása (pl. Balázs és Vadász, 2019; Chrappán, 2013; Fessler és Rice, 2010; Lannert, 2021; NPK, 2018; Paksi és mtsai, 2015; Stéger, 2023; Varga, 2022a, 2023). Tanulmányunk célja közelképet mutatni a pályaelhagyást előrejelző tünetekről a pedagógus pályaív egyes szakaszain, különös tekintettel a legfeljebb 5 és 10 éve tanítókra. Kutatási kérdésünk, hogy a pályaív mely szakaszán élesednek az alábbi, pályaelhagyást előrejelző lehetséges tünetek: (1) a motiválatlanság érzése, (2) a többi pedagógushoz viszonyított szakmai önértékelés bizonytalansága, valamint (3) a pedagóguspálya kihívásainak negatív érzékelése. Az elemzés alapjául a Pedagógusok Stagnáló Jelene és Jövője 2020 című kutatás adatbázisa szolgált. A közoktatásban dolgozó pedagógusokat célzó online önkitöltős kérdőívet 2020 januárjában töltötte ki 254 pedagógus. Adatainkat leíró statisztikákkal, főkomponens-elemzéssel, kereszttábla-elemzéssel és varianciaanalízissel elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy (1) nemcsak a pályakezdőknél jelentkezett a motiválatlanság érzése, hanem a pálya derekán lévőknél is; (2) a viszonyított szakmai önértékelés esetében a pálya legelején a végletesedés, az 5-10 éve tanítók esetében pedig a drasztikus alulértékelés jelenik meg; (3) a digitalizáció kivételével minden megosztó kihívást a pálya elején lévő két (legfeljebb 5 és 10 éve tanító) generáció értékelt a legnehezebbnek. Kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy nemcsak a legfeljebb 5 éve tanítók körében gyakoriak a vizsgált tünetek, hanem az 5–10 éve pályán lévők esetében is, sőt bizonyos mutatók esetében ők tűnnek a leginkább veszélyeztetett csoportnak.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
évi CXC. törvény
Balázs, I., & Vadász, Cs. (2019). TALIS 2018 összefoglaló jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal.
Balázs, L., & Szalay, Gy. (2017). A tanári reziliencia fejlesztésének lehetőségei: egy hazai jó gyakorlat bemutatása. In Szőke-Milinte, E. (szerk.), A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban (pp. 71–80). Budapest: Hungarovox Kiadó.
Berliner, D. C. (2005). Szakértő tanárok viselkedésének leírása és teljesítményeik dokumentálása. Pedagógusképzés, 3(32), 71–91.
Bordás, A. (2010). A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban. Educatio, 19(4), 666–672.
Burke, P. J., Christensen, J. C., & Fessler, R. (1984). Teacher Career Stages: Implications for Staff Development. Bloomington (Indiana): Phi Delta Kappa Educational Foundation.
Ceglédi, T. (2015). Tanári pálya, rekrutáció. In Pusztai, G., Morvai, L., Ceglédi, T., Márkus, E., Szabó, B., Nagy, Z., Sebestyén, K., Barnucz, N., & Labancz, I. (szerk.), Pedagógusok továbbképzési igényeinek vizsgálata. CHERD Műhelytanulmányok III. Debrecen: CHERD-Hungary.
Ceglédi, T. (2021). A meritokrácia mítosza és a túlélési torzítás. Ellenpontadalékok a rezilienciához. 30 Years in the Social Sciences at Partium. Nagyvárad/Oradea
Chrappán, M. (2013). Elégedettség és mobilitási esélyek a pedagógusképzésben végzettek körében (pp. 231–263). In Garai, O., & Veroszta, Zs. (szerk.), Frissdiplomások 2011. Budapest: EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály. MTMT: 2253058
Csapó, B. (2014). A szegedi iskolai longitudinális program. In Pál J., & Vajda, Z. (szerk.), Szegedi Egyetemi Tudástár 7. Bölcsészet- és társadalomtudományok (pp. 117–166). Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó. ISBN: 9789633063521
Darling-Hammond, L. (2010). Evaluating Teacher Effectiveness: How Teacher Performance Assessments Can Measure and Improve Teaching. Center for American Progress.
Engler, Á. (2017). A család mint erőforrás. Budapest: Gondolat Kiadó Kör Kft.
Fejes, J. B., Mezei, T., Vígh, T., Szenczi, B., & Rausch, A. (2022). A Tanári Felelősség Kérdőív és a Tanári Hatékonyság Kérdőív működése pedagógusok és pedagógusjelöltek körében. Iskolakultúra, 32(5), 3–26. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.5.3
Felvinczi, K. (2023). A pedagógusok jólléte? Pszichológiai és szervezetpszichológiai tényezők. Magyar Tudomány, 184(2), 142–151. DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.2
Fessler, R., & Rice, E. (2010). Teachers Career Stages and Professional Development. Baltimore: Johns Hopkins University.
Harari, Y. N. (2012). Sapiens – Az emberiség rövid története. Budapest: Animus Könyvkiadó.
Hrabéczy, A., Ceglédi, T., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2023). How Can Social Capital Become a Facilitator of Inclusion? Education Sciences, 13(2), 1–19. http://dx.doi.org/10.3390/educsci13020109
Juhász M., K., Kaposi, J., & Szőke-Milinte, E. (2020). Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Kaposi, J., & Szőke-Milinte, E. (2019). Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. ISBN: 9786155224850
Kende, Á., Messing, V., & Fejes, J. B. (2021). Hátrányos helyzetű tanulók digitális oktatása a koronavírus okozta iskolabezárás idején. Iskolakultúra, 31(2), 76–97. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.76
Klinovszky, A. (2017). Pedagógus kiégés kapcsolata a tanári énhatékonysággal és érzelmi kreativitással. In Bíró, Gy. (szerk.), Móra Akadémia (pp. 122–137). Szeged: Szegedi Tudományegyetem Móra Ferenc Szakkollégium.
Kotschy, B. (2017). Hogyan gondolkodnak a pedagógusok a saját kompetenciáik színvonaláról és fejlődési folyamatáról? Pedagógusképzés, 16(44), 88–93. DOI: 10.37205/TEL-hun.2017.1-4.07
Kovács, E., Ceglédi, T., Bordás, A., Berei, E. B., Hafičová, H., & Dubayová, T. (2022). „Things I didn’t even know about myself until now”. Debrecen: National Transit Employment Association. ISBN 978-615-01-5966-9
KSH (2019a). Statisztikai Tükör. Oktatási adatok, 2019/2020. Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2019b). A pedagógusok száma c. STADAT tábla. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi010b.html (Utolsó letöltés: 2023.05.31.)
KSH (2019c). Oktatási adatok, 2019/2020. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1920/index.html (Utolsó letöltés: 2023.05.31.)
KSH (é.n.). http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp (Utolsó letöltés: 2020.11.07.)
Lalesz, K. (2001). A tanári kiégésről mint tünetről. Új Pedagógiai Szemle, 51(12), 102–110.
Lannert, J. (2008). A teljesítményalapú pedagógusbérezés nemzetközi tapasztalatai. Budapest: TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.
Lannert, J. (2010). Pedagógus 2010. Pedagógusok időmérleg vizsgálata: Kutatási zárójelentés. Budapest: TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.
Lannert, J. (2021). Zárótanulmány az emberierőforrás-szűkösségekről a magyar közoktatásban. Budapest: TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Kft.
Mihály, I. (2010). Pedagógusok pályaelhagyása. Szakképzési Szemle, XXVI(1), 105–110.
MoTeL (2021). MoTeL kutatás – A pedagógus tanulás. Országos felmérés. Gyorsjelentés. Budapest: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet
N. Kollár, K., & Szabó, É. (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve III. Budapest: Osiris Kiadó.
Nahalka, I. (2020). A közoktatás központi tartalmi szabályozásának két paradigmája. Új Pedagógiai Szemle, 70(7–8), 99–141.
NPK (2018). A Nemzeti Pedagógus Kar helyzetértékelése a 2018/2019-es tanév kezdetén. Nemzeti Pedagógus Kar.
OH (2019). Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez, hatodik módosított változat. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_a_pedagogusok_minositesi_rendszereben_6.pdf (Utolsó letöltés: 2023. 04. 01.)
Péter, P., Szivák, J., Rapos, N., & T. Kárász, J. (2021). A pályakezdő tanárok tanulásának jellemzői. Pedagógusképzés, 20(48), 5–28. DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2021.3.01
Polónyi, I. (2017). Oktatáspolitikai kísérletek és kudarcok. In Jakab, A., & Urbán, L. (szerk.), Hegymenet: Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon (pp. 379–400). Budapest: Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft.
Polónyi, I. (2018). Oktatási mozaik a 2010-es évekből. Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 978 963 693 832 1
Polónyi, I. (2019). Az életpályamodell bevezetése után. Új Pedagógiai Szemle, 2019(5-6) 115–129.
Polónyi, I. (2021). A felsőoktatás politikai gazdaságtana. Budapest: Gondolat Kiadói Kör Kft.
Pukánszky, B., & Németh, A. (1996). Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Pusztai, G. (2015a). Középiskolai hozzájárulás a hivatás formálódásához. Pedagógushallgatók és társaik összehasonlítása a kibocsátó középiskola fenntartója szerint. In Pusztai, G., & Ceglédi, T. (szerk.), Szakmai szocializáció a felsőoktatásban (pp. 137–155). Debrecen, Nagyvárad: Partium Könyvkiadó, Personal Problems Solution, Új Mandátum Könyvkiadó. ISBN 978-963-1233-98-8
Pusztai, G. (2015b). Pathways to Success in Higher Education: Rethinking the Social Capital theory in the Light of Institutional Diversity (New edition). Peter Lang. DOI:10.3726/978-3-653-05577-1
Sági, M. (szerk.) (2015). A pedagógushivatás megerősítésének néhány aspektusa. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Stéger, Cs. (2023). Tanárképzés az adatok tükrében. Magyar Tudomány, 184(2), 192–201 DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.7
Szerzők (2023). Repülök, de mégis zuhanok? A pályaelhagyás a pedagógusok jövőképében (benyújtás alatt)
Szivák, J. (1999). A kezdő pedagógus. Iskolakultúra, (11)4, 3–13.
Szőke-Milinte, E. (2019). Pedagógiai mozaik. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház gondozása alatt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízásából.
Varga, J. (szerk.) (2022a). Szemelvények „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványból. Budapest: Közgazdaság-tudományi Intézet. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Varga, J. (szerk.) (2022b). A közoktatás indikátorrendszere 2021. Budapest: Közgazdaság-tudományi Intézet. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Veroszta, Zs. (2012). A tanári pályaelhagyás szaktárgyi mintázata. Educatio, 2012(4), 607–618. ISSN: 1216–3384
Wang, D., & Barabási, A. L. (2020). A tudomány tudománya. Budapest: Libri Könyvkiadó Kft.
Zagyváné Szűcs, I. (2017). Az önértékelés szerepe gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában. Képzés és Gyakorlat, 15(1–2), 175–194. DOI: 10.17165/TP.2017.1-2.10
Zagyváné Szűcs, I. (2019). A pedagógusok szakmai önértékelését befolyásoló tényezők, különös tekintettel a szakmai elvárásokra és a szakmai énhatékonyság személyes észlelésére. Eszterházy Károly Egyetem. DOI: 10.15773/EKE.2019.014
Zagyváné Szűcs, I. (2020). A pedagógusok szakmai önértékelésének vizsgálata. Eger: Líceum Kiadó.
Zagyváné Szűcs, I. (2021). A pedagógusok szakmai önértékelése és szakmai énhatékonyságuk forrásai. Eger: Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézet. DOI: 10.46403/Kihivasokesmegoldasok.2021.185
Zubora, M., & Holik, I. (2017). Pályakezdő pedagógusok karriertervei. Pedagógusképzés, 16(44), 1–4. DOI: 10.37205/TEL-hun.2017.1-4.02