Are initial and post-initial teachers at risk? Possible symptoms predicting career drop-out depending on the number of years in the profession
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Identifying and remedying teacher shortages and the factors that lead to them is a curricular challenge of both international and Hungarian public education (e.g. Balázs and Vadász, 2019; Chrappán, 2013; Fessler and Rice, 2010; Lannert, 2021; NPK, 2018; Stéger, 2023; Varga, 2022a). The aim of our study is to present a close-up view of the symptoms that predict career dropout at different stages of the teacher career path, with a special focus on teachers who have been teaching for up to 5 and 10 years. Our research question is at which stage of the career path the following possible symptoms predictive of leaving the teaching profession become more acute: 1) feelings of lack of motivation, 2) uncertainty of self-worth in relation to other teachers, and 3) negative perceptions of the challenges of the teaching profession. The analysis was based on the Research on the Stagnating Status and Future of Teachers 2020 database. The online self-completion questionnaire for teachers in public education was completed by 254 teachers in January 2020. Our data were analysed using descriptive statistics, principal component analysis, cross tabulation analysis and analysis of variance. Our results show that 1) feelings of lack of motivation appeared not only in initial teachers, but also in post-initial teachers; 2) in the case of relative professional self-evaluation, finality appeared at the beginning of the career, and a drastic under-evaluation appeared in the case of teachers who have been teaching for 5-10 years. 3) With the exception of digitisation, all the divisive challenges were rated as most difficult by the two generations at the beginning of their careers (teaching for 5 and 10 years or less). The most important result of our research is that not only those who have been teaching for 5 years or less are more likely to experience the symptoms we have analysed, but also those who have been in the profession for 5-10 years, and for some indicators they appear to be the most vulnerable group.
Downloads
Article Details
References
évi CXC. törvény
Balázs, I., & Vadász, Cs. (2019). TALIS 2018 összefoglaló jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal.
Balázs, L., & Szalay, Gy. (2017). A tanári reziliencia fejlesztésének lehetőségei: egy hazai jó gyakorlat bemutatása. In Szőke-Milinte, E. (szerk.), A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban (pp. 71–80). Budapest: Hungarovox Kiadó.
Berliner, D. C. (2005). Szakértő tanárok viselkedésének leírása és teljesítményeik dokumentálása. Pedagógusképzés, 3(32), 71–91.
Bordás, A. (2010). A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban. Educatio, 19(4), 666–672.
Burke, P. J., Christensen, J. C., & Fessler, R. (1984). Teacher Career Stages: Implications for Staff Development. Bloomington (Indiana): Phi Delta Kappa Educational Foundation.
Ceglédi, T. (2015). Tanári pálya, rekrutáció. In Pusztai, G., Morvai, L., Ceglédi, T., Márkus, E., Szabó, B., Nagy, Z., Sebestyén, K., Barnucz, N., & Labancz, I. (szerk.), Pedagógusok továbbképzési igényeinek vizsgálata. CHERD Műhelytanulmányok III. Debrecen: CHERD-Hungary.
Ceglédi, T. (2021). A meritokrácia mítosza és a túlélési torzítás. Ellenpontadalékok a rezilienciához. 30 Years in the Social Sciences at Partium. Nagyvárad/Oradea
Chrappán, M. (2013). Elégedettség és mobilitási esélyek a pedagógusképzésben végzettek körében (pp. 231–263). In Garai, O., & Veroszta, Zs. (szerk.), Frissdiplomások 2011. Budapest: EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály. MTMT: 2253058
Csapó, B. (2014). A szegedi iskolai longitudinális program. In Pál J., & Vajda, Z. (szerk.), Szegedi Egyetemi Tudástár 7. Bölcsészet- és társadalomtudományok (pp. 117–166). Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó. ISBN: 9789633063521
Darling-Hammond, L. (2010). Evaluating Teacher Effectiveness: How Teacher Performance Assessments Can Measure and Improve Teaching. Center for American Progress.
Engler, Á. (2017). A család mint erőforrás. Budapest: Gondolat Kiadó Kör Kft.
Fejes, J. B., Mezei, T., Vígh, T., Szenczi, B., & Rausch, A. (2022). A Tanári Felelősség Kérdőív és a Tanári Hatékonyság Kérdőív működése pedagógusok és pedagógusjelöltek körében. Iskolakultúra, 32(5), 3–26. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.5.3
Felvinczi, K. (2023). A pedagógusok jólléte? Pszichológiai és szervezetpszichológiai tényezők. Magyar Tudomány, 184(2), 142–151. DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.2
Fessler, R., & Rice, E. (2010). Teachers Career Stages and Professional Development. Baltimore: Johns Hopkins University.
Harari, Y. N. (2012). Sapiens – Az emberiség rövid története. Budapest: Animus Könyvkiadó.
Hrabéczy, A., Ceglédi, T., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2023). How Can Social Capital Become a Facilitator of Inclusion? Education Sciences, 13(2), 1–19. http://dx.doi.org/10.3390/educsci13020109
Juhász M., K., Kaposi, J., & Szőke-Milinte, E. (2020). Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Kaposi, J., & Szőke-Milinte, E. (2019). Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. ISBN: 9786155224850
Kende, Á., Messing, V., & Fejes, J. B. (2021). Hátrányos helyzetű tanulók digitális oktatása a koronavírus okozta iskolabezárás idején. Iskolakultúra, 31(2), 76–97. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.76
Klinovszky, A. (2017). Pedagógus kiégés kapcsolata a tanári énhatékonysággal és érzelmi kreativitással. In Bíró, Gy. (szerk.), Móra Akadémia (pp. 122–137). Szeged: Szegedi Tudományegyetem Móra Ferenc Szakkollégium.
Kotschy, B. (2017). Hogyan gondolkodnak a pedagógusok a saját kompetenciáik színvonaláról és fejlődési folyamatáról? Pedagógusképzés, 16(44), 88–93. DOI: 10.37205/TEL-hun.2017.1-4.07
Kovács, E., Ceglédi, T., Bordás, A., Berei, E. B., Hafičová, H., & Dubayová, T. (2022). „Things I didn’t even know about myself until now”. Debrecen: National Transit Employment Association. ISBN 978-615-01-5966-9
KSH (2019a). Statisztikai Tükör. Oktatási adatok, 2019/2020. Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2019b). A pedagógusok száma c. STADAT tábla. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi010b.html (Utolsó letöltés: 2023.05.31.)
KSH (2019c). Oktatási adatok, 2019/2020. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1920/index.html (Utolsó letöltés: 2023.05.31.)
KSH (é.n.). http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp (Utolsó letöltés: 2020.11.07.)
Lalesz, K. (2001). A tanári kiégésről mint tünetről. Új Pedagógiai Szemle, 51(12), 102–110.
Lannert, J. (2008). A teljesítményalapú pedagógusbérezés nemzetközi tapasztalatai. Budapest: TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.
Lannert, J. (2010). Pedagógus 2010. Pedagógusok időmérleg vizsgálata: Kutatási zárójelentés. Budapest: TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.
Lannert, J. (2021). Zárótanulmány az emberierőforrás-szűkösségekről a magyar közoktatásban. Budapest: TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Kft.
Mihály, I. (2010). Pedagógusok pályaelhagyása. Szakképzési Szemle, XXVI(1), 105–110.
MoTeL (2021). MoTeL kutatás – A pedagógus tanulás. Országos felmérés. Gyorsjelentés. Budapest: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet
N. Kollár, K., & Szabó, É. (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve III. Budapest: Osiris Kiadó.
Nahalka, I. (2020). A közoktatás központi tartalmi szabályozásának két paradigmája. Új Pedagógiai Szemle, 70(7–8), 99–141.
NPK (2018). A Nemzeti Pedagógus Kar helyzetértékelése a 2018/2019-es tanév kezdetén. Nemzeti Pedagógus Kar.
OH (2019). Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez, hatodik módosított változat. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_a_pedagogusok_minositesi_rendszereben_6.pdf (Utolsó letöltés: 2023. 04. 01.)
Péter, P., Szivák, J., Rapos, N., & T. Kárász, J. (2021). A pályakezdő tanárok tanulásának jellemzői. Pedagógusképzés, 20(48), 5–28. DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2021.3.01
Polónyi, I. (2017). Oktatáspolitikai kísérletek és kudarcok. In Jakab, A., & Urbán, L. (szerk.), Hegymenet: Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon (pp. 379–400). Budapest: Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft.
Polónyi, I. (2018). Oktatási mozaik a 2010-es évekből. Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 978 963 693 832 1
Polónyi, I. (2019). Az életpályamodell bevezetése után. Új Pedagógiai Szemle, 2019(5-6) 115–129.
Polónyi, I. (2021). A felsőoktatás politikai gazdaságtana. Budapest: Gondolat Kiadói Kör Kft.
Pukánszky, B., & Németh, A. (1996). Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Pusztai, G. (2015a). Középiskolai hozzájárulás a hivatás formálódásához. Pedagógushallgatók és társaik összehasonlítása a kibocsátó középiskola fenntartója szerint. In Pusztai, G., & Ceglédi, T. (szerk.), Szakmai szocializáció a felsőoktatásban (pp. 137–155). Debrecen, Nagyvárad: Partium Könyvkiadó, Personal Problems Solution, Új Mandátum Könyvkiadó. ISBN 978-963-1233-98-8
Pusztai, G. (2015b). Pathways to Success in Higher Education: Rethinking the Social Capital theory in the Light of Institutional Diversity (New edition). Peter Lang. DOI:10.3726/978-3-653-05577-1
Sági, M. (szerk.) (2015). A pedagógushivatás megerősítésének néhány aspektusa. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Stéger, Cs. (2023). Tanárképzés az adatok tükrében. Magyar Tudomány, 184(2), 192–201 DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.7
Szerzők (2023). Repülök, de mégis zuhanok? A pályaelhagyás a pedagógusok jövőképében (benyújtás alatt)
Szivák, J. (1999). A kezdő pedagógus. Iskolakultúra, (11)4, 3–13.
Szőke-Milinte, E. (2019). Pedagógiai mozaik. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház gondozása alatt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízásából.
Varga, J. (szerk.) (2022a). Szemelvények „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványból. Budapest: Közgazdaság-tudományi Intézet. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Varga, J. (szerk.) (2022b). A közoktatás indikátorrendszere 2021. Budapest: Közgazdaság-tudományi Intézet. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Veroszta, Zs. (2012). A tanári pályaelhagyás szaktárgyi mintázata. Educatio, 2012(4), 607–618. ISSN: 1216–3384
Wang, D., & Barabási, A. L. (2020). A tudomány tudománya. Budapest: Libri Könyvkiadó Kft.
Zagyváné Szűcs, I. (2017). Az önértékelés szerepe gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában. Képzés és Gyakorlat, 15(1–2), 175–194. DOI: 10.17165/TP.2017.1-2.10
Zagyváné Szűcs, I. (2019). A pedagógusok szakmai önértékelését befolyásoló tényezők, különös tekintettel a szakmai elvárásokra és a szakmai énhatékonyság személyes észlelésére. Eszterházy Károly Egyetem. DOI: 10.15773/EKE.2019.014
Zagyváné Szűcs, I. (2020). A pedagógusok szakmai önértékelésének vizsgálata. Eger: Líceum Kiadó.
Zagyváné Szűcs, I. (2021). A pedagógusok szakmai önértékelése és szakmai énhatékonyságuk forrásai. Eger: Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézet. DOI: 10.46403/Kihivasokesmegoldasok.2021.185
Zubora, M., & Holik, I. (2017). Pályakezdő pedagógusok karriertervei. Pedagógusképzés, 16(44), 1–4. DOI: 10.37205/TEL-hun.2017.1-4.02