AR kiállítási tárlatvezető alkalmazás kvalitatív vizsgálata

Article Sidebar

PDF
Megjelent: márc 16, 2023
Kulcsszavak:
kiállítási kommunikáció, kiterjesztett valóság, múzeumpedagógia, múzeum

Main Article Content

Kuttner Ádám
Budapesti Corvinus Egyetem

Absztrakt

Az elmúlt években kiterjesztett- és virtuálisvalóság-technológiára épülő alkalmazások sokasága lepte el a múzeumokat. Ennek ellenére jelenleg még kevés olyan vizsgálati módszer áll a szakemberek rendelkezésre, amely segítségével elemezni és értékelni tudnák a technológiát használó eszközöket a kiállítási kommunikáció szempontjából. A tanulmányban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 79 fő részvételével és iskolai foglalkozás keretében zajló, saját fejlesztésű AR technológiát használó kiállítási túravezető eszköz kommunikációs szempontból történő kvalitatív elemzését mutatom be a vizuális keretezés módszertanára épülő vizsgálati módszer segítségével. A kutatás eredményei remélhetőleg hozzájárulnak a hasonló technológiára épülő fejlesztések vizsgálatához és értékeléséhez.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kuttner, Ádám. (2023). AR kiállítási tárlatvezető alkalmazás kvalitatív vizsgálata. Iskolakultúra, 33(3), 93–103. Elérés forrás https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/44417
Folyóirat szám
Évf. 33 szám 3 (2023)
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Benczes, I., & Benczes, R. (2018). From Financial Support Package via Rescue Aid to Bailout: Framing the Management of the Greek Sovereign Debt Crisis. Society and Economy, 40(3), 431–445.

Bock, M. A. (2020). Theorising visual framing: Contingency, materiality and ideology. Visual Studies, 35(1), 1–12. DOI: 10.1080/1472586X.2020.1715244

Entman, R. M. (1993). Framing: Toward Clarification of a Fractured Paradigm. Journal of Communication, 43(4), 51–58. DOI: 10.1111/j.1460-2466.1993.tb01304.x

Entman, R. M. (2004). Projections of power: Framing news, public opinion, and U.S. foreign policy. University of Chicago Press.

Foucault, M. (1994). The birth of the clinic: An archaeology of medical perception. Vintage Books.

Hooper-Greenhill, E. (1990). The Space of the Museum. 3(1). http://wwwmcc.murdoch.edu.au/readingroom/3.1/hooper.html

Hooper-Greenhill, E. (2000). Changing Values in the Art Museum: Rethinking communication and learning. International Journal of Heritage Studies, 6(1), 9–31. DOI: 10.1080/135272500363715

Kárpáti, A., & Vásárhelyi, T. (2013). Exhibition communication. Eötvös Loránd University.

Kuttner Ádám (2022a). AR é s VR technológia oktatási felhasználási lehetőségei a kiállítási kommunikációban. Iskolakultúra, 32(2), 83–94.

Kuttner Ádám (2022b). A kortárs multimédia-alkalmazások lehetséges vizsgálati módszere a kiállítási kommunikációban. Médiakutató, tavasz, 89–98.

Messaris, P., & Abraham, L. (2001). The role of images in framing news stories. Framing Public Life: Perspectives on Media and Our Understanding of the Social World., 215–226. https://doi.org/10.4324/9781410605689

Nielsen, J. K. (2017). Museum communication and storytelling: Articulating understandings within the museum structure. Museum Management and Curatorship, 32(5), 440–455. DOI: 10.1080/09647775.2017.1284019

Panofsky, E. (1970): Meaning in the visual arts. Harmondsworth: Penguin.

Rea, P. M. (n.d.). The Functions of Museums. In H. H. Genoways & M. A. Andrei (Eds.), Museum Origins: Readings in Early Museum History and Philosophy (pp. 61–65). Routledge, Taylor & Francis Group.

Rodriguez, L., & Dimitrova, D. V. (2011). The levels of visual framing. Journal of Visual Literacy, 30(1), 48–65. DOI: 10.1080/23796529.2011.11674684