Digitális átállás – az első hét tapasztalatai
Main Article Content
Absztrakt
A koronavírus járvány következtében a világ számos országában rövidebb – hosszabb időre bezárnak az iskolák és digitális munkarendre, távoktatásra állnak át a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Az, hogy miként tudnak helytállni ebben az új oktatási szisztémában az iskolák, a pedagógusok és a tanulók, az nagyon erősen összefügg többek között az adott ország oktatási rendszerének jellemzőivel, az oktatásra fordított GDP arányával, az oktatás digitalizáltságának fokával, a pedagógusok és tanulók IKT eszközökkel való ellátottságával, a szükséges technikai készségek birtoklásával, az ezzel kapcsolatos attitűddel és a motivációval. Magyarországon a digitális oktatásra való átállásra rendkívül rövid határidővel rákényszerített felek (tanárok, tanulók, szülők) közösségi médiában megjelenő véleményének feltérképezésére, a kirajzolódó mintázatok megragadására, problémaészlelésre vállalkozunk ebben a tanulmányban egy szentiment analízis révén.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Csapó Benő, Fejes József Balázs, Kinyó László & Tóth Edit (2014). Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.), Társadalmi riport 2014. Budapest: TÁRKI.110-139.
Dawkins, R. (1976). The Selfish Gene. New York: Oxford University Press.
Ercse Krisztina (2018). Az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregáció mechanizmusa. In: (Fejes József Balázs & Szűcs Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület. 177-201.
Ercse Krisztina & Radó Péter (2019). A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai. Iskolakultúra, 29(7) 8-49. doi:10.14232/ISKKULT.2019.7.8.
Fejes József Balázs & Szűcs Norbert (2018, szerk.). Az oktatási integráció ügye a 2010-es évek végén. In: Fejes József Balázs & Szűcs Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület. 11-31.
Fekete Marianna (2018). eIdő, avagy a szabadidő behálózása. Generációs kultúrafogyasztás a digitális korban. Szeged: Belvedere.
Lannert Judit (2006). Az iskolaeredményességi kutatások nemzetközi tapasztalatai. In: Lannert Judit & Nagy Mária (szerk.), Eredményes iskola. Adatok és esetek. Budapest: OKI. 17-42.
Lannert Judit (2018). Nem gyermeknek való vidék. A magyar oktatás és a 21. századi kihívások. In: Kolosi Tamás & Tóth István György (szerk.), Társadalmi riport 2018. Budapest: TÁRKI. 267-285.
Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants. In: From On the Horizon. MCB University Press. Vol.9. (5). http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf
Pukánszky Béla - Németh András (1996). Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Radó Péter (2018). A közoktatás szelektivitása, mint a roma szegregáció általános kontextusa. In: Fejes József Balázs & Szűcs Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület. 31-57.
Sáska Géza (2013). Centralizáció, decentralizáció, demokrácia. Educatio. 2013(1), 3-22.
Székely Levente (2013). Média multitasking. Az új generációk megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokásairól. PhD értekezés. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/766/1/Szekely_Levente.pdf (letöltés: 2015.01.10.)
Széll Krisztián (2014). Az oktatási eredményesség iskolai vetületei. Educatio, 23(2). 336–343.