Egy történelemről alkotott episztemológiai nézeteket vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása
Main Article Content
Absztrakt
A kutatás célja a Stoel és munkatársai (2017) által kidolgozott, történelemről alkotott episztemológiai nézeteket vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. A történelemtanítás vonatkozásában, az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a történelem értelmező jellege, amit a 2020-as Nemzeti alaptanterv is hangsúlyoz. Ezért is fontosak az episztemológiai nézetek, azaz a történelmi tudásról és annak keletkezéséről alkotott elképzelések, befolyásolják a múlt eseményeivel kapcsolatos következtetéseinket (van Boxtel & van Drie, 2018). A korábban Hollandiában alkalmazott kérdőívet 510 11. és 12. évfolyamos magyarországi gimnazista (Méletkor=17,59, SD=0,82) töltötte ki papíralapon. A mérőeszköz összesen 26 állítást tartalmazott, amelyet hatfokú Likert-skálán kellett értékelni. A feltáró faktoranalízis igazolta a naiv és árnyalt állítások közötti alapvető elkülönülést. Emellett az eredeti kutatáshoz hasonlóan, három skála létét sikerült azonosítani. A tanárok és a diákok informális visszajelzései alapján a téma és a mérőeszköz is újszerű és érdekes. Az eredmények tükrében elmondható, hogy elsősorban a kérdőív alkalmazható magyar kontextusban, elsősorban annak absztrakt, témafüggetlen állításai miatt.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Greene, J. A., Sandoval, W. A. & Braten, I. (2016). Future Directions for Epistemic Cognition Research. In Greene, J. A., Sandoval, W. A. & Braten, I. (szerk.). Handbook of Epistemic Cognition. New York: Routledge. 495–510.
Hofer, B. K. & Bendixen, L. D. (2012). Personal epistemology: Theory, research, and future directions. In Harris, K. R., Graham, S. & Urdan, T. (szerk.), APA Educational Psychology Handbook, Vol. 1. Theories, Constructs, and Critical Issues. Washington, DC, American Psychological Association. 227–256. doi: 10.1037/13273-009
Jancsák Csaba (2019). A személyes narratívák és a történelemtanítás értékvilágai. In Kovács Gusztáv & Lukács Ottilia (szerk.), Az elbeszélés ereje. Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola. 7–22.
Kammerer, Y. & Stromso, H. I. (2016). Die Rolle epistemologischer Überzeugungen bei der Informationssuche und Informationsbewertung im Internet. In Mayer, A.-K. & Rosman, T. (szerk.), Denken über Wissen und Wissenschaft–Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst Science Publishers.121–136.
Kaposi, J. (2016). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In Fehérvári Anikó (szerk.), Curriculum, effectiveness, equity. Budapest: Hungarian Institute for Educational Research and Development. 9–22.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Maggioni, L. (2010). Studying epistemic cognition in the history classroom: Cases of teaching and learning to think historically. PhD-értekezés. University of Maryland, College Park, Maryland. http://hdl.handle.net/1903/10797. Utolsó letöltés: 2020.04.13.
Maggioni, L., VanSledright, B., & Alexander, P. A. (2009). Walking on the Borders: A Measure of Epistemic Cognition in History. The Journal of Experimental Education, 77(3), 187–214.
Mayer, A.–K. & Rosman, T. (2016). Epistemologische Überzeugungen und Wissenserwerb in akademischen Kontexten. In Mayer, A.–K. & Rosman, T. (szerk.): Denken über Wissen und Wissenschaft. Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst. 7–23.
Martinich, A.P. & Stroll, A. (2020.01.30.). Epistemology. In Encyclopaedia Britannica. Encyclopaedia Britannica, inc. https://www.britannica.com/topic/epistemology Utolsó elérés: 2020.04.13.
Miguel-Revilla, D., Carril-Merino, T., & Sánchez-Agustí, M. (2020). An examination of epistemic beliefs about history in initial teacher training: a comparative analysis between primary and secondary education prospective teachers, The Journal of Experimental Education. https://doi.org/10.1080/00220973.2020.1718059
Molla, T. (2010). Towards Understanding Epistemological Assumptions of History Teacher Educators: My Experience With Phenomenological Enquiry. Educational Research Journal, 25(1), 27–45.
Nagy József (2010). A személyiség kompetenciái és operációs rendszere. Iskolakultúra 7-8. 3–21.
NAT 2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf Utolsó letöltés: 2020. 04. 13.
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes Utolsó letöltés: 2020. 04. 13.
Sakki, I. & Pirttilä-Backman, A-M. (2019). Aims in teaching history and their epistemic correlates: a study of history teachers in ten countries, Pedagogy, Culture & Society,27 (1), 65–85. doi: 10.1080/14681366.2019.1566166
Schommer-Aikins, M. (2004). Explaining the Epistemological Belief System: Introducing the Embedded Systemic Model and Coordinated Research Approach. Educational Psychologist, 39(1), 19–29. doi:10.1207/s15326985ep3901_3
Stoel, G., Logtenberg, A., Wanksink, B., Huijgen, T., van Boxtel, C., & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134. http://dx.doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Stoel, G.L:, van Drie, J.P., & van Boxtel, C.A.M. (2015). Teaching towards historical expertise. Developing a pedagogy for fostering causal reasoning in history. Journal of Curriculum Studies, 47(1), 49–76. doi: 10.1080/00220272.2014.968212
Stoddard, J.D. (2010). The roles of epistemology and ideology in teachers’ pedagogy with historical ‘media’. Teachers and Teaching: theory and practice, 16(1), 153–171. doi: 10.1080/13540600903475694
Trautwein, U. & Lüdtke, O. (2007). Epistemological beliefs, school achievement, and college major: A large-scale longitudinal study on the impact of certainty beliefs. Contemporary Educational Psychology, 32(3), 348–366. doi:10.1016/j.cedpsych.2005.11.003
van Boxtel, C. & van Drie, J. (2018). Historical Reasoning: Conceptualizations and Educational Applications. In Metzger, S. A. & McArthur Harris, L. (szerk.), The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York, NY: Wiley-Blackwell. 149–176.
VanSledright, B. & Reddy, K. (2014). Changing Epistemic Beliefs? An Exploratory Study of Cognition Among Prospective History Teacher. Revista Tempo E Argumento, 6(11), 28–68. doi: 10.5965/2175180306112014028
Virta, A. (2002). Becoming a history teacher: observations on the beliefs and growth of student teachers. Teaching and Teacher Education, 18, 687–698.
Voet, M. & De Wever, B. (2016). History teachers’ conceptions of inquiry-based learning, beliefs about the nature of history, and their relation to the classroom context. Teaching and Teacher Education. 55(1), 57–67.doi: 10.1016/j.tate.2015.12.008
Yilmaz, K. (2008). Social Studies Teachers’ Conceptions of History: Calling on Historiography. Journal of Educational Research, 101(3), 158–175.
Wansink, B., Akkerman, S. & Wubbels, T. (2017). Topic variability and criteria in interpretational history teaching. Journal of Curriculum Studies, 49(5), 640–662. https://doi.org/10.1080/00220272.2016.1238107