Didaktikus játékok használata a természettudományos gondolkodás fejlesztésére biológiaórán esettanulmány

Main Article Content

Bónus Lilla
Nagy Lászlóné

Absztrakt

A természettudományok, köztük a biológia tanításának kiemelt célja a természettudományos gondolkodás fejlesztése, amelynek egy lehetséges módszere a játék-alapú tanulás. A játék-alapú tanulás magába foglalja a didaktikus játékokat, amelyek specifikus iskolai funkcióval rendelkeznek, adott oktatási kontextusra vonatkoznak, integrálódnak abba, a tanár gondos felügyelete és ellenőrzése alatt valósulnak meg (Cojocariu és Boghian, 2014). Az esettanulmány részletesen bemutat egy didaktikus játékot, valamint tanórai kipróbálásának tapasztalatait. A bemutatott didaktikus játék célja a természettudományos kutatás egyik módszerének, a megfigyelésnek a gyakorlása játékos keretek között. A játék során a tanulók gyakorolják a mikroszkóp használatát, a mikroszkópban látott kép megfigyelését, adott szempontok szerinti leírását, a megfigyelt metszet azonosítását. Az adatfelvétel egy szegedi gimnázium 10. évfolyamos, humán tagozatos osztályában történt (N=30). A didaktikus játék osztálytermi kipróbálása során a tanórakutatás módszerét alkalmaztuk. Az adatfelvétel során tanár szakos hallgatók és a terület szakértője rögzítették a tanulók viselkedésére vonatkozó megállapításaikat egy saját készítésű ellenőrző listán. Mindemellett felvettünk egy tanulói kérdőívet és egy félig strukturált tanári interjút is az órát tartó kollégával. A tanulói kérdőív két részből állt: a feladat használhatóságára, illetve a tanulók tanulási motivációjára vonatkozóan tartalmazott állításokat. A tanulók az állításokat ötfokú Likert-skálán értékelték. Az eredmények alapján elmondható, hogy a készített mérőeszközök alkalmasak arra, hogy a tanulók didaktikus játékkal és a hozzá készített feladatlappal kapcsolatos véleményét feltárjuk, valamint a didaktikus játék alkalmas arra, hogy motiválja a tanulókat és segítse a megfigyelés módszerének megismerését, begyakorlását.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Bónus, L., & Nagy, L. (2020). Didaktikus játékok használata a természettudományos gondolkodás fejlesztésére biológiaórán: esettanulmány. Iskolakultúra, 30(1-2), 3–13. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.1-2.3
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Afonso, M., Tomás, H. M., Péres, P. & Marquez, J. P. (2017). The didactic game. Potentialities in the development of Scientific Knowledge and Cognitive (investigative) Skills. ICERI 2017 Proceeding 10th annual International Conference of Education, Research and Innovation, 5118. doi: 10.21125/iceri.2017.1343
Cojocariu, V. M. & Boghian, I. (2014). Teaching the Relevance of Game-Based Learning to Preschool and Primary Teachers. Procedia − Social and Behavioral Sciences, 142. 640−646. doi: 10.1016/j.sbspro.2014.07.679
Csapó Benő (2008). A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése. Educatio, 17(2), 207−217.
Adey, Philip és Csapó Benő (2012). A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése. In Csapó Benő és Szabó Gábor (szerk.), Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 17–58.
Deterding, S., Dixon, D., Khalled, R. & Nacke, L. (2011). From Game design elements to gamefulness: defining Gamification. In Proceeding of the 15th Iternational Academic Conference. ACM Press: 9−15. doi: 10.1145/2181037.2181040
Devcic, M. J. (2011). Didactic games in mathematics teaching, The 3nd International Scientific Colloquium, Mathematics and Children, 196−197.
Kaszkowiak, N. (2017): Games as teaching methods. http://cometaresearch.org/educationvet/didactic-games-as-teaching-method/ Utolsó letöltés: 2019. 09. 06.
Liu, F. & Chen, P. (2013). The Effect of Game-Based Learning on Students’ Learning Performance in Science Learning. Procedia, 103(26), 1044−1051. doi: 10.1016/j.sbspro.2013.10.430
Nagy Lászlóné (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31−51.
Nagy Lászlóné (2016). Kutatásalapú tanítás-tanulás a biológiaoktatásban és a biológiatanár-képzésben. Iskolakultúra, 26(3), 57−69.
Nagy Lászlóné, Korom Erzsébet, Pásztor Attila, Veres Gábor és B. Németh Mária (2015). A természettudományos gondolkodás online diagnosztikus értékelése. In Csapó Benő, Korom Erzsébet és Molnár Gyöngyvér (szerk.), A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 87−113.
National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. 2017. Seeing Students Learn Science: Integrating Assessment and Instruction in the Classroom. Washington, DC: The National Academies Press. doi: 10.17226/23548
Qian, M. & Clark, R. (2016). Game-based Learning and 21st century skills. Computers in Human Behavior. 63(10), 50−58. doi: 10.1016/j.chb.2016.05.023
Rostejnska, M. & Klímová, H. (2011). Biochemistry Games: AZ-Quiz and Jeopardy! Journal of Chemical Education, 88(4), 432−433. doi: 10.1021/ed100231r
Sousa, J. & Rocha, Á. (2019). Leadership styles and skills developed through game-based learning. Journal of Business Research, 94, 360−366. doi: 10.1016/j.jbusres.2018.01.057
Tolipov, U. & Tolipova, F. (2015). Didactic games and their role in the continuous educational process. The Advanced Science Journal, 3, 29−31.
Vankus, P. (2013): Didactic games in mathemathics. Bratislava: KEC FMFI UK.
Vondrová, N. & Šilhánová, L. (2013). Tandemat – a didactic game for secondary mathematics and its potential. Social and Behavioral Sciences. 93, 488–493. doi: 10.1016/j.sbspro.2013.09.225