Change in the digital competence of teachers in the diaspora during the lockdown caused by the pandemic
Main Article Content
Abstract
The impact of the COVID-19 epidemic is seen in all areas, which, besides the healthcare system, is extremely strong in the field of education, and supplementary schools operating in the diaspora have not been untouched, either. In several cases, closures prohibited face-to-face education for longer or shorter periods and necessitated a switch to online teaching. Our cross-sectional, exploratory study focused on the online pedagogical practice of teachers working in Hungarian supplementary schools of the diaspora. We wished to capture how the pandemic affected the practices of supplementary schools in the diaspora, and how the teachers there were able to adapt to the changed situation. The questionnaires included in the analysis were completed in 17 different countries on five continents (n=46). The responses show that the sudden change in working patterns caught the teachers in the diaspora unprepared. In the pandemic situation, teachers had to find new ICT tools. To maintain attention, interest and motivation during online education, a variety of illustrations and action were necessary, which were directly proportional to the different tools involved. Despite the difficulties, it can be said overall that although digital teaching in this form is a work pattern born out of necessity, it contributed to the development of teachers’ digital competencies and to the broadening of their methodological repertoire. Incorporating new knowledge and skills acquired during the pandemic into the teaching-learning process in the post-pandemic period can contribute to the increase of teachers’ effectiveness and students’ achievement.
Downloads
Article Details
References
Balogh, B., Bodó, B. és Ilyés, Z. (2007). Előszó. In Balogh, B., Bodó, B. és Ilyés, Z. (szerk.), Regionális identitás, közösségépítés, szórványgondozás. Lucidus Kiadó. 7-12.
Bartha, T. (szerk.), (1993). Keresztyén bibliai lexikon. Kálvin Kiadó.
Bodó, B. (2007). Szórvány, stratégia-nemzet. In Balogh, B. Bodó, B. és Ilyés, Z. (szerk.), Regionális identitás, közösségépítés, szórványgondozás. Lucidus Kiadó, 27-279.
Fogarasi, M., Fózer, D. és Polgár-Turcsányi, M. (2014). Kedves szójáték: Boskola, a bostoni magyar iskola. Anyanyelv-pedagógia, 7(2),
https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=519 Utolsó letöltés: 2021. 10. 27.
Gazsó, D. (2015). Egy definíció a diaszpórakutatás margójára. Kisebbségkutatás, 24(2), 7-33.
Gazsó, D. (2016). A magyar diaszpóra fejlődéstörténete. Kisebbségi Szemle, 1, 9-35.
Gazsó, D. (2019). A magyar diaszpóra intézményesülésének és anyaországi viszonyainak története. In Ambrus, L. és Rakita, E. (szerk.), Amerikai magyarok – magyar amerika-iak. Új irányok a közös történelem kutatásában. Líceum Kiadó. 15–33.
Gazsó, D. (2020). Otthon és itthon. A magyar diaszpóra anyaországa. PhD-értekezés. Páz-mány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
Gárdosi, R. (2014). A clevelandi magyar nyelvoktatás múltja és jelene. THL2, 51(2), 58–67.
Gárdosi, R. (2018). Teaching Hungarian as Heritage Language in North America. In Tri-fonas, Pericles P. & Aravossitas, T. (ed.), Handbook of Research and Practice in Heritage Language Education. Springer International Publishing AG. 1-22.
Hajnal W. J. (2006). Tizenöt éves a Rutgers Egyetem Magyar Intézete. Hungarológiai Év-könyv, 7(1), 187–201.
Keményfi, R. (2006). Nemzeti, vallási és hagyományos gazdálkodási terek szellemi öröksége II. A magyar nemzeti tér megszerkesztése: Térképzetek, térképek: fogalomtár. Bölcs-ész Konzorcium.
Komenczi, B. (2001). Az Európai Bizottság memoranduma az egész életre kiterjedő tanulás-ról. Új Pedagógiai Szemle, 51(6), 122–132.
Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság (2016). Magyar diaszpórapolitika – Stratégiai irányok. https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/03/03-magyar_diaszporapolitika-strat%C3%A9giai-ir%C3%A1nyok.pdf Utolsó letöltés: 2021. 10. 28.
MTI. (2021). Online szervezi meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Hétvégi Magyar Isko-lák Találkozóját. https://www.kulhonimagyarok.hu/kulhoni-magyarok-hirek/szilagyi-peter-online-szervezi-meg-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag-a-hetvegi-magyar-iskolak-talalkozojat/ Utolsó letöltés: 2022. 10. 15.
Nagy, Ö (1938). Szórvány és beolvadás. Hitel, 4(4), 257-276.
Németh, Sz. (2008). Hétvégi magyar iskolák az USA-ban – 2008 (Interjú és dokumentum-elemzés). In Papp, Z. A. (szerk.), Beszédből világ. Elemzések, adatok amerikai ma-gyarokról. Magyar Külügyi Intézet. 266-299.
Papp, Z. A., Kovács, E. és Kováts, A. (2019). Az új magyar diaszpóra intézményesülése. Hétvégi magyar iskolák az Egyesült Királyságban. Regio, 27(3), 209-248. 10.17355/rkkpt.v27i3.279
Parragi, M. (2000). A magyar állampolgársági jog és a külföldön élő magyarság. Kisebbség-kutatás, 9(1), https://epa.oszk.hu/00400/00462/00005/5.htm Utolsó letöltés: 2022. 10. 15.
Pávai, Gy. és Rakitai, R. (2017). Anyanyelvünk megélése Manchesterben. Betekintés a Zsigmond Király Magyar Kulturális Klub és Iskola életébe. Anyanyelv-pedagógia, 10(1), 80−88. 10.21030/anyp.2017.1.9
Potápi, Á. J. (2021). Bevezető gondolatok. A magyar nyelv és kultúra modern oktatásának stratégiái Ausztriában és Dél-Tirolban. Új kihívások és lehetőségek az anyanyelvok-tatásban Európa jövője szempontjából. Konferencia, Innsbruck, 2021. november 12-13.
Tót, É. (2002). A nem formális tanulás elismerése- szemlélet és módszerek. Szakképzési Szemle, 8(2), 178–193.
Szaniszló, R. B. (2019). A diaszpóra fogalma. Interdiszciplináris megközelítés. Belvedere Meridionale, 31(3), 83-98. 10.14232/belv.2019.3.6
Sz.n. (É.n.). A diaszpóra tudományos megközelítése. https://www.korosiprogram.hu/diaszpora Utolsó letöltés: 2022. 10. 15.
Vadász, V. (2020). Hétvégi magyar iskolák és óvodák a magyar diaszpórában. PhD-értekezés. PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs.
/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor