From vocational school to higher education Investigation of dropout risk based on a pilot measurement
Article Sidebar
Published:
Sep 17, 2021
Keywords:
dropout riskfactors, vocational high school
Main Article Content
Abstract
Investigating dropout and identifying risk factors has occupied educational researchers for decades. Since the 1970s, there have been continuous publications grouping and systematizing dropout risk factors. In our study, we briefly review the literature on sociological, economic, and psychological approaches, which forms the theoretical basis of our study. In our work, we are looking for the answer to what dropout risk factors can be identified before entering a higher education institution. We included 105 graduating vocational high school students in our pilot measurement. In the study, we used a self-administered questionnaire, one part of which seeks to explore the drop-out risk factors of those intending to continue their studies in higher education. Our results, in line with the literature show that drop-out risk factors can be identified even before enrolling in higher education. However, in our study we found no difference in dropout risk factors based on clusters formed on the basis of family background and further learning motives. While we were able to show a statistically significant difference between the groups of the family background only in the intention to continue learning, based on the clusters of further learning motivation only in the reason for employment showed significant difference.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Józsa, G. (2021). From vocational school to higher education: Investigation of dropout risk based on a pilot measurement. Iskolakultúra, 31(7-8), 88–103. Retrieved from https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34602
Issue
Section
Szemle
References
Behr, A., Giese, M., Teguim Kamdjou, H. D. & Theune, K. (2020). Dropping out of university: a literature review. British Educational Research Association 1‒30. DOI: 10.1002/rev3.3202
Bell, A. & Sanramaría, L. J. (2018). Introduction: Why Focus on First Generation Students? In Bell, A. és Sanramaría, L. J. (szerk.) Understanding Student Experiences in Higher Education. Bloomsbury. 4‒21.
Berge, Z. L. & Huang, Y. P. (2004) A Model for Sustainable Student Retention: A Holistic Perspective on the Student Dropout Problem with Special Attention to e-Learning. DEOSNEWS Volume 13 – Issue 5. https://www.learningdesign.psu.edu/assets/uploads/deos/deosnews13_5.pdf Utolsó letöltés 2021. 02. 24.
Biggs, J. (1987). Student approaches to learning and studying. Australian Council for Educational Research.
Biggs, J. (2003). Teaching for Quality Learning at University. Open University Press.
Bocsi Veronika, Ceglédi Tímea, Kocsis Zsófia, Kovács Karolina Eszter, Kovács Klára, Müller Anetta, Pallay Katalin, Szabó Barbara Éva, Szigeti Fruzsina és Tóth Dorina Anna (2018). A pedagógushallgatók késleltetett diplomaszerzése. In Pusztai Gabriella és Szigeti Fruzsina (szerk.) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó. 63‒90.
Boudon, R. (1981). Társadalmi egyenlőtlenségek a továbbtanulásban. In Halász Gábor és Lannert Judit (szerk.) Az oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. OKKER. 406‒417.
Bound, J., & Turner, S. (2011). Chapter 8 - Dropouts and Diplomas: The Divergence in Collegiate Outcomes. In: Hanushek, E. A., Machin, S., & Woessmann, L. (szerk.), Handbook of the Economics of Education, Elsevier. 573‒613.
Bourdieu, P. (1990). Homo Academicus. Polity Press.
Coleman, J. S. (1988). Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology, (94) Supplement: 95‒120. https://faculty.washington.edu/matsueda/courses/587/readings/Coleman%201988.pdf Utolsó letöltés: 2021. 02. 24.
Csapó Benő (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Csapó Benő (2002). Az iskolai tudás vizsgálatának elméleti keretei és módszerei. In Csapó Benő (szerk.) Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. 15–44.
Fejes József Balázs (2018). A deszegregációval kapcsolatos vélemények befolyásolási lehetőségei pedagógusok körében. In Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.) Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület 111‒125.
Fényes Hajnalka (2009). Nemek szerinti iskolai eredményesség és a férfihátrány hipotézis. Magyar Pedagógia, 109(1), 77–101.
Forray R. Katalin és Híves Tamás (2005). Regionalitás és felsőoktatás. Professzorok háza Felsőoktatási Kutatóintézet. http://www.forrayrkatalin.hu/doski/Regionalitas_Felsokt.pdf Utolsó letöltés 2021. 02. 24.
Fox, R. A., McManus, I. C., & Winder, B. C. (2001). The shortened Study Process Questionnaire: An investigation of its structure and longitudinal stability using confirmatory factor analysis. British Journal of Educational Psychology, 71, 511‒530.
Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia (2019). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet.
Hermann, Zoltán (2005). A helyi munkaerőpiac hatása a középfokú továbbtanulási döntésekre. Közgazdasági Szemle, 52(1), 39–60.
Józsa Krisztián, Barrett, Karen C., Józsa Gabriella, & Morgan, George A. (2019). FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(2–3), 111‒124. https://doi.org/10.31074/201923111124
Keresztszeghy Fruzsina (2018). A műszaki képzési területen frissen végzett hallgatók munkaerőpiaci státusza a 2017-es frissdiplomás-kutatás tükrében. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 2(3), 19‒20. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2018_3.pdf Utolsó letöltés: 2021. 02. 24.
Kozma Tamás és Pusztai Gabriella (2019). A Coleman-jelentés hatása Magyarországon a rendszerváltás előtt és után In Tóth Dorina Anna (szerk.) Az oktatás gazdagsága: tanulmányok Polónyi István tiszteletére. Center for Higher Education Research and Development. 25‒47.
KSH Oktatási adatok, 2019/2020. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1920/index.html Utolsó letöltés 2021. 02. 24.
Lannert Judit (2004). Pályaválasztási aspirációk. A 13 és 17 évesek továbbtanulási aspirációi mögött munkáló tényezők három kistérségben. PhD értekezés, ELTE TÁTK, Szociológiai Tanszék. Budapest.
Larsen, M. S., Kornbeck, K. P., Kristensen, R., Larsen, M. R. & Sommersel, H. B. (2013) Dropout Phenomena at Universities: What is Dropout? Why does Dropout Occur? What Can be Done by the Universities to Prevent or Reduce it? A systematic review. Danish Clearinghouse for Educational Research, Department of Education, Aarhus University.
Marton, F., & Säljö, R. (1976). On qualitative differences in learning - I: Outcome and process. British Journal of Educational Psychology, 46, 4‒11.
Miskolci Péter, Bársony Fanni és Király Gábor (2018). Hallgatói lemorzsolódás a felsőoktatásban: elméleti, magyarázati utak és kutatási eredmények összefoglalása. Iskolakultúra, 28(3‒4). 87‒105.
Pusztai Gabriella (2015). Tanulmányi eredményességet támogató tényezők az egyetem falain belül és kívül. In Pusztai Gabriella és Kovács Klára (szerk.), Ki eredményes a felsőoktatásban? Partium Könyvkiadó, Personal Problems Solution, Új Mandátum Könyvkiadó. 79–96
Pusztai Gabriella, Kovács Klára és Hegedűs Roland (2019). Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap. Educatio, 28(4). 737–754. DOI: 10.1556/2063.28.2019.4.6
Radó Péter (2018). A közoktatás szelektivitása mint a roma szegregáció általános kontextusa. In Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, 31–55.
Ramsden, P. (2003). Learning to teach higher education. Taylor & Francis.
Róbert Péter (2000). Bővülő felsőoktatás: ki jut be? Educatio, 1. 79–94.
Róbert Péter (2004). Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György (szerk.), Társadalmi riport 2004. TÁRKI. 193–205.
Rumberger R. W. (2012). Dropping out. Cambridge: Harvard University Press. DOI: 10.4159/harvard.9780674063167
Sági Matild (2009). Az iskolaválasztás oksági modellje a racionáliscselekvéselmélet alapján. In Lannert Judit (szerk.), Hogyan tovább? Pályaválasztási elképzelések Magyarországon. OKI.
Sipeki Irén (2018). Társadalmi egyenlőtlenségek és pályaválasztás. A középiskolások munkaerő-piaci lehetőségeit befolyásoló kompetenciák vizsgálata Magyarország egy fejlett ipari régiójában 10 éves longitudinális vizsgálat alapján. PhD értekezés. DE HTDI. Debrecen.
Székely Mária és Barna Ildikó (2002). Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex.
Széll Krisztián (2015). Iskolai eredményesség és tanári attitűdök. In Szemerszki Marianna (szerk.), Eredményesség az oktatásban: Dimenziók és megközelítések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 25‒51.
Szemerszki Marianna (2014). A középiskolából a felsőoktatásba. Jelentkezési és felvételi tendenciák. Felsőoktatási Műhely, 1. OKI. 47‒63.
Szerző (2021). Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei. Neveléstudomány (benyújtva)
Tinto, V. (1975). Dropout from Higher Education: A theoretical synthesis of recent research. Review of Educational Research, 45(1), 89‒125.
Tinto, V. (1998). Colleges as Communities: Taking Research on Student Persistence Seriously. The Review of Higher Education, 21(2), 167‒177.
Tódor Imre (2020). A racionális döntéselméletek és az iskolai pályafutás. In Pusztai Gabriella (szerk.), Nevelésszociológia: Elméletek, közösségek, kontextusok. Debreceni Egyetemi Kiadó. 39‒54.
Bell, A. & Sanramaría, L. J. (2018). Introduction: Why Focus on First Generation Students? In Bell, A. és Sanramaría, L. J. (szerk.) Understanding Student Experiences in Higher Education. Bloomsbury. 4‒21.
Berge, Z. L. & Huang, Y. P. (2004) A Model for Sustainable Student Retention: A Holistic Perspective on the Student Dropout Problem with Special Attention to e-Learning. DEOSNEWS Volume 13 – Issue 5. https://www.learningdesign.psu.edu/assets/uploads/deos/deosnews13_5.pdf Utolsó letöltés 2021. 02. 24.
Biggs, J. (1987). Student approaches to learning and studying. Australian Council for Educational Research.
Biggs, J. (2003). Teaching for Quality Learning at University. Open University Press.
Bocsi Veronika, Ceglédi Tímea, Kocsis Zsófia, Kovács Karolina Eszter, Kovács Klára, Müller Anetta, Pallay Katalin, Szabó Barbara Éva, Szigeti Fruzsina és Tóth Dorina Anna (2018). A pedagógushallgatók késleltetett diplomaszerzése. In Pusztai Gabriella és Szigeti Fruzsina (szerk.) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó. 63‒90.
Boudon, R. (1981). Társadalmi egyenlőtlenségek a továbbtanulásban. In Halász Gábor és Lannert Judit (szerk.) Az oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. OKKER. 406‒417.
Bound, J., & Turner, S. (2011). Chapter 8 - Dropouts and Diplomas: The Divergence in Collegiate Outcomes. In: Hanushek, E. A., Machin, S., & Woessmann, L. (szerk.), Handbook of the Economics of Education, Elsevier. 573‒613.
Bourdieu, P. (1990). Homo Academicus. Polity Press.
Coleman, J. S. (1988). Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology, (94) Supplement: 95‒120. https://faculty.washington.edu/matsueda/courses/587/readings/Coleman%201988.pdf Utolsó letöltés: 2021. 02. 24.
Csapó Benő (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Csapó Benő (2002). Az iskolai tudás vizsgálatának elméleti keretei és módszerei. In Csapó Benő (szerk.) Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. 15–44.
Fejes József Balázs (2018). A deszegregációval kapcsolatos vélemények befolyásolási lehetőségei pedagógusok körében. In Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.) Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület 111‒125.
Fényes Hajnalka (2009). Nemek szerinti iskolai eredményesség és a férfihátrány hipotézis. Magyar Pedagógia, 109(1), 77–101.
Forray R. Katalin és Híves Tamás (2005). Regionalitás és felsőoktatás. Professzorok háza Felsőoktatási Kutatóintézet. http://www.forrayrkatalin.hu/doski/Regionalitas_Felsokt.pdf Utolsó letöltés 2021. 02. 24.
Fox, R. A., McManus, I. C., & Winder, B. C. (2001). The shortened Study Process Questionnaire: An investigation of its structure and longitudinal stability using confirmatory factor analysis. British Journal of Educational Psychology, 71, 511‒530.
Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia (2019). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet.
Hermann, Zoltán (2005). A helyi munkaerőpiac hatása a középfokú továbbtanulási döntésekre. Közgazdasági Szemle, 52(1), 39–60.
Józsa Krisztián, Barrett, Karen C., Józsa Gabriella, & Morgan, George A. (2019). FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(2–3), 111‒124. https://doi.org/10.31074/201923111124
Keresztszeghy Fruzsina (2018). A műszaki képzési területen frissen végzett hallgatók munkaerőpiaci státusza a 2017-es frissdiplomás-kutatás tükrében. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 2(3), 19‒20. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2018_3.pdf Utolsó letöltés: 2021. 02. 24.
Kozma Tamás és Pusztai Gabriella (2019). A Coleman-jelentés hatása Magyarországon a rendszerváltás előtt és után In Tóth Dorina Anna (szerk.) Az oktatás gazdagsága: tanulmányok Polónyi István tiszteletére. Center for Higher Education Research and Development. 25‒47.
KSH Oktatási adatok, 2019/2020. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1920/index.html Utolsó letöltés 2021. 02. 24.
Lannert Judit (2004). Pályaválasztási aspirációk. A 13 és 17 évesek továbbtanulási aspirációi mögött munkáló tényezők három kistérségben. PhD értekezés, ELTE TÁTK, Szociológiai Tanszék. Budapest.
Larsen, M. S., Kornbeck, K. P., Kristensen, R., Larsen, M. R. & Sommersel, H. B. (2013) Dropout Phenomena at Universities: What is Dropout? Why does Dropout Occur? What Can be Done by the Universities to Prevent or Reduce it? A systematic review. Danish Clearinghouse for Educational Research, Department of Education, Aarhus University.
Marton, F., & Säljö, R. (1976). On qualitative differences in learning - I: Outcome and process. British Journal of Educational Psychology, 46, 4‒11.
Miskolci Péter, Bársony Fanni és Király Gábor (2018). Hallgatói lemorzsolódás a felsőoktatásban: elméleti, magyarázati utak és kutatási eredmények összefoglalása. Iskolakultúra, 28(3‒4). 87‒105.
Pusztai Gabriella (2015). Tanulmányi eredményességet támogató tényezők az egyetem falain belül és kívül. In Pusztai Gabriella és Kovács Klára (szerk.), Ki eredményes a felsőoktatásban? Partium Könyvkiadó, Personal Problems Solution, Új Mandátum Könyvkiadó. 79–96
Pusztai Gabriella, Kovács Klára és Hegedűs Roland (2019). Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap. Educatio, 28(4). 737–754. DOI: 10.1556/2063.28.2019.4.6
Radó Péter (2018). A közoktatás szelektivitása mint a roma szegregáció általános kontextusa. In Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, 31–55.
Ramsden, P. (2003). Learning to teach higher education. Taylor & Francis.
Róbert Péter (2000). Bővülő felsőoktatás: ki jut be? Educatio, 1. 79–94.
Róbert Péter (2004). Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György (szerk.), Társadalmi riport 2004. TÁRKI. 193–205.
Rumberger R. W. (2012). Dropping out. Cambridge: Harvard University Press. DOI: 10.4159/harvard.9780674063167
Sági Matild (2009). Az iskolaválasztás oksági modellje a racionáliscselekvéselmélet alapján. In Lannert Judit (szerk.), Hogyan tovább? Pályaválasztási elképzelések Magyarországon. OKI.
Sipeki Irén (2018). Társadalmi egyenlőtlenségek és pályaválasztás. A középiskolások munkaerő-piaci lehetőségeit befolyásoló kompetenciák vizsgálata Magyarország egy fejlett ipari régiójában 10 éves longitudinális vizsgálat alapján. PhD értekezés. DE HTDI. Debrecen.
Székely Mária és Barna Ildikó (2002). Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex.
Széll Krisztián (2015). Iskolai eredményesség és tanári attitűdök. In Szemerszki Marianna (szerk.), Eredményesség az oktatásban: Dimenziók és megközelítések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 25‒51.
Szemerszki Marianna (2014). A középiskolából a felsőoktatásba. Jelentkezési és felvételi tendenciák. Felsőoktatási Műhely, 1. OKI. 47‒63.
Szerző (2021). Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei. Neveléstudomány (benyújtva)
Tinto, V. (1975). Dropout from Higher Education: A theoretical synthesis of recent research. Review of Educational Research, 45(1), 89‒125.
Tinto, V. (1998). Colleges as Communities: Taking Research on Student Persistence Seriously. The Review of Higher Education, 21(2), 167‒177.
Tódor Imre (2020). A racionális döntéselméletek és az iskolai pályafutás. In Pusztai Gabriella (szerk.), Nevelésszociológia: Elméletek, közösségek, kontextusok. Debreceni Egyetemi Kiadó. 39‒54.