Felsőoktatási lemorzsolódási rizikótényezők vizsgálata az érettségit adó szakképzésben tanuló diákok körében

Absztrakt

A szakképzésből a felsőoktatásba való átmenettel foglalkozó nemzetközi kutatások egy része szerint a szakképzésből jövő hallgatók jelenléte a felsőoktatásban jelentősen hozzájárul a felsőoktatás kiszélesedéséhez, expanziójához, azonban ezek a tanulói csoportok nagy valószínűséggel társadalmi-gazdasági szempontból kevésbé előnyös helyzetűek, mint az általános felsőközépfokról érkezők (Katartzi és Hayward, 2019; Shields és Masardo, 2015). Találunk olyan szakirodalmat is, ami szerint a szakképzés csökkenti a felsőoktatásba való bekerülés esélyét (Arum és Shavit, 1995). Továbbá szignifikánsan magasabb mértékű a szakképzésből érkezők lemorzsolódási aránya az eleve felsőoktatásra készülő, általános felsőközépfokról érkező társaiknál (Hayward és Hoelscher, 2011; Katartzi és Hayward, 2019). Munkánkban az érettségit adó szakképzésben tanuló, érettségi előtt álló és már leérettségizett, technikusi évre maradó diákokat vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy milyen rizikófaktorokat tudunk azonosítani már a felsőoktatásba jelentkezés pillanatában, amelyek a felsőoktatási tanulmányok során arra a döntésre kényszeríthetik a tanulókat, hogy diploma megszerzése nélkül hagyják el a felsőoktatást. Az adatgyűjtés online kérdőíves formában történt, összesen 1852 fő érettségit adó szakképzésben tanuló diák vett részt a mérésben. Eredményeink azt mutatják, hogy már a felsőoktatásba jelentkezés előtt lehet lemorzsolódási rizikótényezőket azonosítani. Ezek közé tartozik a költségtérítéses képzésre való jelentkezés, az alacsony tanulmányi eredmény, a bukás és évismétlés. Azonban találtunk különbségeket az érettségit adó szakképzés 12. és 13. évfolyamán tanuló diákcsoportok között.