Hivatkozási mintázatok, izoláció és ülésvezetői kontroll az 1924. évi középiskolai törvény nemzetgyűlési vitájában

Abstract

A politikai atmoszféra jellemzőinek egybevetése ösztönzőleg hat annak vizsgálatára, hogy a sajátos felütéssel meginduló vitában milyen erőhatások érik, formálják a törvényjavaslathoz kapcsolódó felszólalások, megnyilvánulások struktúráját.1 A tanulmány célja annak kiderítése, hogy ez a hálózat (és a hozzá kapcsolódó egyéb attribútumok) egybeesnek-e azokkal a fentebb leírt törésvonalakkal, amelyek a Trianon utáni Magyarország parlamentáris kultúráját (ezen belül is oktatásügyi törvényhozását) jellemezték.