A tanárok szerepe a bántalmazás megelőzésében, felismerésében és kezelésében

Article Sidebar

PDF
Megjelent: szept 1, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.53
Kulcsszavak:
bullying, tanárok, tanárképzés, prevenció, intervenció

Main Article Content

Siegler Anna
Pécsi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0001-6679-3806
Arató Nikolett
Eötvös Loránd Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0001-9448-9748
Bigazzi Sára
Pécsi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0003-4478-8920

Absztrakt

Az iskolai kortárs bántalmazás negatív rövid- és hosszútávú következménnyel jár az érintett diákok számára (Grinshteyn és Yang, 2017; Ladd, Ettekal és Kochenderfer-Ladd, 2017), így annak megelőzését és kezelését széleskörű érdeklődés övezi mind a kutatók, mind a gyakorlatban dolgozó szakemberek részéről. A bullying rendszerszintű megközelítése (Twemlow és mtsai, 2001) alapján a tanároknak és a szülőknek egyaránt modellnyújtó szerepe van (Bandura, 1977), és az agresszió eszkalációjában kulcsszerepet játszik, hogy a felnőttek normaszegő viselkedésként azonosítják-e a bántalmazást, illetve milyen módon reagálnak rá. Jelen kutatás célja a közoktatási intézményben dolgozók, elsősorban a tanárok és a tanárszakos egyetemi hallgatók bántalmazással kapcsolatos tapasztalatainak, attitűdjének felmérése, valamint a kezelési és megelőzési lehetőségek gyakorlati megvalósulásának, megítélésének feltárása volt. A kevert módszertanú kutatás első adatfelvétele 402 tanár és tanárjelölt bevonásával történt, míg a második minta a tanárokén túl intézményvezetők, iskolapszichológusok, iskolai szociális munkások, fejlesztőpedagógusok és más intézményen belüli dolgozók válaszait tartalmazta (N = 844). Eredményeink alapján a tanárszakos hallgatók magasabb bántalmazásbeli érintettségről számolnak be a tanárokhoz képest, azonban egyaránt bántalmazást elítélő attitűdöt mutatnak. A pedagógusok felkészítése szempontjából fontos eredmény, hogy a múltbeli bántalmazói háttérrel rendelkezők között több olyan résztvevőt is találtunk, akiknek az attitűdje bántalmazást támogató, kevésbé elítélő volt. A megvalósuló gyakorlatok áttekintésekor azt találtuk, hogy csupán a válaszadók 16,9%-a jelezte, hogy az intézményükben jelenleg is proaktív-preventív gyakorlat lenne érvényben. A szükséges lépések megfogalmazásánál pedig, a szakmai ajánlásokkal szembemenve, a válaszadók 38%-a elsődlegesen retributív megoldásokat várna. Az eredmények megvitatása a gyakorlati jelentőségüket szem előtt tartva valósul meg.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Siegler, A., Arató, N., & Bigazzi, S. (2022). A tanárok szerepe a bántalmazás megelőzésében, felismerésében és kezelésében. Iskolakultúra, 32(8-9), 53–69. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.53
Folyóirat szám
Évf. 32 szám 8-9 (2022)
Rovat
Tanulmány

Funding data

Hivatkozások

Bandura, A. (1977). Social learning theory. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall.

Bauman, S., & Del Rio, A. (2006). Pre-service teachers' response to bullying scenarios: Comparing physical, verbal, and relational bullying. Journal of Educational Psychology, 98, 219-231.

Bauman, S., Toomey, R. B., & Walker, J. L. (2013). Associations among bullying, cyberbullying, and suicide in high school students. Journal of adolescence, 36(2), 341-350.

Beran, T. & Tutty. L. (2002). Children’s reports of bullying and safety at school. Canadian Journal of School Psychology, 17(2), 1-14.

Bohart, J. L. (2021). Social Influences and Social Desirability on Recollections of Childhood Bullying (Doctoral dissertation, Montana Tech).

Bouman, T., van der Meulen, M., Goossens, F. A., Olthof, T., Vermande, M. M., & Aleva, E. A. (2012). Peer and self-reports of victimization and bullying: Their differential association with internalizing problems and social adjustment. Journal of school psychology, 50(6), 759-774.

Bradshaw, C. P., Sawyer, A. L., & O’Brennan, L. M. (2007). Bullying and peer victimization at school: Perceptual differences between students and school staff. School psychology review, 36(3), 361-382.

Bruening, R. A., Orengo-Aguayo, R. E., Onwuachi-Willig, A., & Ramirez, M. (2018). Implementation of antibullying legislation in Iowa schools: A qualitative examination of school administrators’ perceived barriers and facilitators. Journal of school violence, 17(3), 284-297.

Burger, C., Strohmeier, D., Spröber, N., Bauman, S., Rigby, K. (2015) How teachers respond to school bullying: An examination of self-reported intervention strategy use, moderator effects, and concurrent use of multiple strategies. Teaching and Teacher Education, 51, 191-202.

Chen, Q., Zhu, Y., & Chui, W. H. (2021). A meta-analysis on effects of parenting programs on bullying prevention. Trauma, Violence, & Abuse, 22(5), 1209-1220.

Craig, K., Bell, D., & Leschied, A. (2011). Pre-service teachers' knowledge and attitudes regarding school-based bullying. Canadian Journal of Education, 34(2), 21-33.

Craig, W.M., Henderson, K., & Murphy, J. (2000). Prospective teachers’ attitudes toward bullying and victimization. School Psychology International, 21, 5-21.

Drydakis, N. (2014). Bullying at school and labour market outcomes. International Journal of Manpower. 35(8), 1185-1211.

Eliot, M., Cornell, D., Gregory, A., & Fan, X. (2010). Supportive school climate and student willingness to seek help for bullying and threats of violence. Journal of school psychology, 48(6), 533-553.

Ellis, A. A., & Shute, R. (2007). Teacher responses to bullying in relation to moral orientation and seriousness of bullying. British Journal of Educational Psychology, 77(3), 649-663.

Gaffney, H., Ttofi, M. M., & Farrington, D. P. (2021). What works in anti-bullying programs? Analysis of effective intervention components. Journal of School Psychology, 85, 37-56.

Garandeau, C. F., Yanagida, T., Vermande, M. M., Strohmeier, D., & Salmivalli, C. (2019). Classroom size and the prevalence of bullying and victimization: testing three explanations for the negative association. Frontiers in psychology, 10, 2125. 1-12.

Green, J. G., Oblath, R., Felix, E. D., Furlong, M. J., Holt, M. K., & Sharkey, J. D. (2018). Initial evidence for the validity of the California Bullying Victimization Scale (CBVS-R) as a retrospective measure for adults. Psychological assessment, 30(11), 1444-1453.

Grinshteyn, E., & Yang, Y. T. (2017). The association between electronic bullying and school absenteeism among high school students in the United States. Journal of school health, 87(2), 142-149.

Hajdú G., Sáska G. (szerk.) (2009): Iskolai veszélyek. Az oktatási jogok biztosának vizsgálata. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest.

Henning, K., Jones, A. R., & Holdford, R. (2005). “I didn’t do it, but if I did I had a good reason”: Minimization, denial, and attributions of blame among male and female domestic violence offenders. Journal of Family Violence, 20, 131–139.

Herkama, S., Kontio, M., Sainio, M., Turunen, T., Poskiparta, E., & Salmivalli, C. (2022). Facilitators and barriers to the sustainability of a school-based bullying prevention program. Prevention science, 23, 954–968.

Jacobson, K.E., & Bauman, S. (2007). Bullying in schools: School counselors’ responses to three types of bullying incidents. Professional School Counseling, 11, 1-8.

Jármi, É. (2019). Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése. Educatio, 28(3), 528-540.

Kochenderfer-Ladd, B., & Pelletier, M. E. (2008). Teachers' views and beliefs about bullying: Influences on classroom management strategies and students' coping with peer victimization. Journal of school psychology, 46(4), 431-453.

Kokko, T. H., & Pörhölä, M. (2009). Tackling bullying: Victimized by peers as a pupil, an effective intervener as a teacher?. Teaching and Teacher Education, 25(8), 1000-1008.

Ladd, G. W., Ettekal, I., & Kochenderfer-Ladd, B. (2017). Peer victimization trajectories from kindergarten through high school: Differential pathways for children’s school engagement and achievement?. Journal of Educational Psychology, 109(6), 826-841.

Lamb, J., Pepler, D. J., & Craig, W. (2009). Approach to bullying and victimization. Canadian Family Physician, 55(4), 356-360.

Mishna, F., Scarcello, I., Pepler, D., & Wiener, J. (2005). Teachers’ Understanding of Bullying. Canadian Journal of Education, 28, 718-738.

Novick, R. M., & Isaacs, J. (2010). Telling is compelling: The impact of student reports of bullying on teacher intervention. Educational Psychology, 30(3), 283-296.

Olweus, D. (1993). Victimization by peers: Antecedents and long-term outcomes. In K. H. Rubin & J. B. Asendorf (Szerk.), Social withdrawal, inhibition and shyness. NJ: Erlbaum, 315–341.

Olweus, D. (1994). Bullying at school: Long-term outcomes for the victims and an effective school-based intervention program. In R. Huesmann (Ed.), Aggressive behavior: Current perspectives. Plenum Press. 97-130.

Pepler, D. J., Craig, W. M., Ziegler, S., & Charach, A. (2009). An evaluation of an anti-bullying intervention in Toronto schools. Canadian Journal of Community Mental Health, 13(2), 95-110.

Rivers, I. (2001). Retrospective reports of school bullying: Stability of recall and its implications for research. British Journal of Developmental Psychology, 19(1), 129-141.

Roberts Jr, W. B., & Morotti, A. A. (2000). The bully as victim: Understanding bully behaviors to increase the effectiveness of interventions in the bully-victim dyad. Professional School Counseling, 4(2), 148.

Salmivalli, C., Kaukiainen, A., & Voeten, M. (2005). Anti‐bullying intervention: Implementation and outcome. British journal of educational psychology, 75(3), 465-487.

Schafer, M., Korn, S., Smith, P. K., Hunter, S. C., Mora-Merchan, J. A., Singer, M. M. & van der Meuler, K. (2004). Lonely in the Crowd: Recollection of Bullying. British Journal of Developmental Psychology, 22, 379–394.

Siegler, A., Várnai, D. E., Hoffmann, T., Basa, B. & Jármi, É. (2021): Enable Anti-bullying Program in Hungarian Schools. Comparative School Counseling, 1, 87-97.

Straus, M. R. (2004). Prevalence of violence against dating partners by male and female university students worldwide. Violence Against Women, 10(7), 790–811.

Sullivan, T. N., Washington-Nortey, P. M., Sutherland, K. S., Hitti, S. A., & Farrell, A. D. (2021). Supports and barriers for the implementation of the Olweus Bullying Prevention Program in urban middle schools in low-income areas. School mental health, 13(2), 325-337.

Twemlow, S. W., Fonagy, P., Sacco, F. C., Gies, M. L., Evans, R., & Ewbank, R. (2001). Creating a peaceful school learning environment: A controlled study of an elementary school intervention to reduce violence. American Journal of Psychiatry, 158(5), 808-810.

Veenstra, R., Lindenberg, S., Huitsing, G., Sainio, M., & Salmivalli, C. (2014). The role of teachers in bullying: The relation between antibullying attitudes, efficacy, and efforts to reduce bullying. Journal of Educational Psychology, 106(4), 1135-1144.

Vervoort, M. H., Scholte, R. H., & Overbeek, G. (2010). Bullying and victimization among adolescents: The role of ethnicity and ethnic composition of school class. Journal of youth and adolescence, 39(1), 1-11.

Williams, F., & Cornell, D. (2006). Student willingness to seek help for threats of violence. Journal of School Violence, 5, 35-49.

Yoon, J. S. (2004). Predicting teacher interventions in bullying situations. Education and Treatment of Children, 27(1), 37−45.

Yoon, J. S., & Kerber, K. (2003). Bullying: Elementary teachers' attitudes and intervention strategies. Research in Education, 69, 27−35.