Internetfüggő és problémás internethasználó serdülők csoportjainak jellemzői a szerfogyasztás, pszichológiai, társas és egyéb változók mentén Szegedi Ifjúságkutatás 2022
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az internet mint kommunikációs eszköz jelentősen átformálta a világunkat, gondolkodásunkat, társas kapcsolatainkat. Számos pozitív hatása mellett azonban negatív következményekkel is számolnunk kell, mint a problémás használat és az addikció. Jelen tanulmányunkban három csoportot alakítottunk ki és hasonlítottunk össze (internetfüggők, problémás internethasználók és normál felhasználók) számos rizikó- és védőfaktor mentén. A Szegedi Ifjúságkutatás 2022 elnevezésű kutatásban 7–12. osztályos tanulók vettek részt (N = 2239, átlagéletkor = 14,6 év, szórás = 1,7 év, 51,8% lány). A minta 18,8%-a bizonyult problémás internethasználónak, ezen belül 13,7% potenciális függőnek, 5,1% pedig már ténylegesen függőnek. A lányok mindkét rizikócsoportban fölényben voltak. Mindhárom csoport jelentősen különbözött a vizsgált változók mentén, a legjelentősebb eltérés a pszichológiai skálák pontszámában, valamit az illegális drogfogyasztás gyakoriságában volt, ami jól jelzi a problémás használók, illetve internetfüggők mentális sérülékenységét. A problémás használók kevésbé voltak elégedettek az iskolával, és rosszabb tanulmányi eredményről számoltak be, a szülői kontroll is kevésbé mutatkozott meg az esetükben. A védőfaktorok, például az offline társas támogatás vagy az iskolai elégedettség erősítése fontos szerepet játszhat a megelőzésben.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Burke, S. A. (2022). Internet addiction: A summary towards an integration of current knowledge and broad perspectives. Open Journal of Psychology, 2, 84-96. https://doi.org/10.31586/ojp.2022.418
Cerniglia, L. Zorrato, F., Cimino, S., Laviola, G., & Ammanito, M. (2017). Internet addiction in adolescence: Neurobiological, psychosocial and clinical sssues. Biobehavioral Neuroscience and Reviews, 76, 174-184. https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2016.12.024
Chi, X., Hong, X., & Chen, X. (2020). Profiles and sociodemographic correlates of internet addiction in early adolescents in Southern China. Addictive Behaviors, 106, 106385. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2020.106385
Demetrovics, Zs., Király, O., Koronczai, B., Griffiths, M. D., Nagygyörgy, K., Elekes Zs., Tamás, D., Kun, B., Kökönyei, Gy., & Urbán, R. (2016). Psychometric properties of the Problematic Internet Use Questionnaire Short-Form (PIUQ-SF-6) in a nationally representative sample of adolescents. PLoS ONE, 11(8), e0159409. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0159409
Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71–75. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4901_13
Dossi, F., Buja, A., & Montecchio, L. (2022). Association between religiosity or spirituality and internet addiction: A systematic review. Frontiers in Public Health, 10, 980334. https://doi.org/10.3389/fpubh.2022.980334
Elekes, Zs. Arnold, P., & Bencsik, N. (2020). Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. Corvinus Egyetem, Budapest. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Graham, M., & Dutton, W. H. (2018). Society and Internet. How Networks of Information and Communication are Changing Our Lives. Second Edition. Oxford University Press.
Griffiths, M. D. (1998). Internet addiction: Does it really exist?” In: Gackenbach, J. (ed.) Psychology and the Internet: Intrapersonal, Interpersonal, and Transpersonal Implications (pp. 61–75). Academic Press, San Diego.
Guo, J., Huang, N., Fu, M., Ma, S., Chen, M., Wang, X., Feng, X. L., & Zhang, B. (2021). Social support as a mediator between internet addiction and quality of life among Chinese high school students. Children and Youth Services Review, 129, 106181. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2021.106181
Kabasakal, Z. (2015). Life satisfaction and family functions as-predictors of problematic Internet use in university students. Computers in Human Behavior, 53, 294-304. https://doi.org/10.1016/j.chb.2015.07.019
Karaer, Y., & Akdemir, D. (2019). Parenting styles, perceived social support and emotion regulation in adolescents with internet addiction. Comprehensive Psychiatry, 92, 22-27. https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2019.03.003
Kayri, M., & Günüç, S. (2016). Comparing internet addiction in students with high and low socioeconomic status levels. Addicta: The Turkish Journal on Addictions, 3(2), 177-183. http://dx.doi.org/10.15805/addicta.2016.3.0110
Koronczai, B., & Urbán, R., & Demetrovics, Zs. (2020). Parental bonding and problematic internet and social media use among adolescents. Psychiatria Hungarica, 35(1), 73-80.
Kovács, M. (1992). The Children’s Depression Inventory (CDI). Multi-Health Systems, Toronto.
Kuss, D. J., Kristensen, A. M. & Lopez-Fernandez, O. (2021). Internet addictions outside of Europe: A systematic literature review. Computers in Human Behavior, 115, 106621. https://doi.org/10.1016/j.chb.2020.106621
Lee, C.-S., & KcKenzie, K. (2015). Socioeconomic and geographic inequalities of internet addiction in Korean adolescents. Psychiatry Investigation, 12(4), 559-562. https://doi.org/10.4306/pi.2015.12.4.559
Lee, Y. S., Han, D. H., Kim, S. M., & Renshaw, P. F. (2013). Substance abuse precedes internet addiction. Addictive Behaviors, 38(4), 2022-2025. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2012.12.024
Leonhardt, M. & Overå, S. (2021). Are there differences in video gaming and use of social media among boys and girls?—A mixed methods approach. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(11), 6085. https://doi.org/10.3390/ijerph18116085
Li, G. (2023). A latent profile transition analysis and influencing factors of internet addiction for adolescents: A short-term longitudinal study.” Heliyon, 9(3), e14412. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023.e14412
Li, L., & Lin, T. T. C. (2019). Over-connected? A qualitative exploration of smartphone addiction among working adults in China. BMC Psychiatry, 19, 186. https://doi.org/10.1186/s12888-019-2170-z
Longstreet, P., & Brooks, S. (2017). Life satisfaction: A key to managing internet & social media addiction. Technology in Society, 50, 73-77. https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2017.05.003
Lukács, A., Gál, B., & Sasvári, P. (2017). Problémás internethasználat vizsgálata 10-15 éves általános iskolás tanulóknál. Egészségtudományi Közlemények, 7(2), 21-27.
Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. https://doi.org/10.1016/10.1556/Mental.15.2014.3.9
Pikó, B., Kiss, H., & Wills., T. A. (2023). Smoking or smartphone addiction? The role of smoking-related motivations as mediators in youth clusters. International Journal of Mental Health and Addiction, 21, 215–223. https://doi.org/10.1007/s11469-021-00588-x
Pikó, B., Barabás, K., & Boda, K. (1997). The frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population. European Journal of Public Health, 7(3), 243-247. https://doi.org/10.1093/eurpub/7.3.243
Queadan, F., Egbert J., & English, K. (2022). Associations between problematic internet use and substance misuse among US college students. Computers in Human Behavior, 134, 107327. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107327
Rózsa, S., Vetró, Á., Várfiné Komlósi, A., Gárdos, J., Kő, N., Csorba, J. (1999). Gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján. Pszichológia, 19(4), 459–482.
Soh, P. D.-H., Chew, K. W., Koay, K. Y., & Ang, P. H. (2018). Parents vs peers’ influence on teenagers’ internet addiction and risky online activities. Telematics and Informatics, 35, 225-236. https://doi.org/10.1016/j.tele.2017.11.003
Strathman, A., Gleicher, F., Boninger, D. S., & Edwards, S. C. (1994). The Consideration of Future Consequences: Weighing immediate and distant outcomes of behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 66, 747–752. https://doi.org/10.1037/0022-3514.66.4.742
Szabó-Prievara, D. K, & Tarkó, K. (2023). A problémás mértékű internethasználat gyermekek körében – az Internet Addiction Test for Families (IAT-F) magyar nyelvű alkalmazása. Iskolakultúra, 33(1-2), 77-92. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.77
Szapáry Á., Kovács, M., Tóth, G., Váradi, I., Mészáros, J., Kósa, G., Kapus, K., Bankó, Z., Tibold., A., & Fehér, G. (2022). Internetfüggőség: a 21. század orvosi kihívása? Orvosi Hetilap, 163(38), 1506–1513. https://doi.org/10.1556/650.2022.32538
Trainor, S., Delfabbro, P., Anderson, S., & Winefield, A. (2010). Leisure activities and adolescent psychological well-being. Journal of Adolescence, 33(1), 173-186. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2009.03.013
Traore, B., Aguilo, Y., Hassoune, S., & Samire, S. (2023). Determinants of internet addiction among medical students in Casablanca: A cross-sectional study. Global Health Journal, 7(14), 101-109. https://doi.org/10.1016/j.glohj.2023.04.005
Ye, X.-L., Zhang, W., & Zhao, F.-F. (2023). Depression and internet addiction among adolescents: A meta-analysis. Psychiatry Research, 326, 115311. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2023.115311
Young, K. (1998). Internet addiction: The emer¬gence of a new clinical disorder.” CyberPsychology & Behavior, 1(3), 237–244. https://doi.org/10.1089/cpb.1998.1.237
Zhou, M., Zhu, W., Sun, X., & Huang, L. (2022). Internet addiction and child physical and mental health: Evidence from panel dataset in China. Journal of Affective Disorders, 309, 52-62. https://doi.org/10.1016/j.jad.2022.04.115