Az iskolai kötődés kapcsolata a serdülők jóllétével és rizikómagatartásával
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az iskolai kötődés biztosítja, hogy a diákok azonosulhassanak az iskolájukkal, az intézmény részének érezzék magukat, és szociális kapcsolatokat alakítsanak ki kortársaikkal és tanáraikkal. Az iskolai kötődés minősége kihat tanulmányi előmenetelükre, tanulási motivációikra, szociális készségeikre, valamint testi és lelki jóllétükre is. Tanulmányunk célja az volt, hogy elemezzük az iskolai kötődés különböző dimenziói (úgymint az iskolához, a tantárgyakhoz, az iskolai környezethez, a kortársakhoz, valamint a tanárokhoz való viszony) és a tanulók jólléte, valamint rizikómagatartása közötti összefüggéseket. A kutatásban 11–18 éves általános és középiskolás tanulók (M = 13,6 év, SD = 1,8; a fiúk aránya = 54,7%) vettek részt, az adatgyűjtés Budapesten és a környező falvakban történt. A dohányzást és alkoholfogyasztást tartalmazó kérdések, valamint az Iskolai Kötődés Kérdőív (Szabó és Virányi, 2011) mellett a következő skálák szerepeltek az elemzésben: WHO Jóllét Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála, Serdülőkori Pszichológiai Jóllét Kérdőív. Eredményeink szerint a nemdohányzó és alkoholt nem fogyasztó tanulóknál magasabb az iskolai kötődés szintje, mint a szerhasználó társaiknál. Emellett az iskolai kötődés és a mentális egészség kapcsolata között pozitív irányú korreláció található, úgymint az általános jóllét, az élettel való elégedettség és a pszichológiai jóllét esetében. Az iskolai attitűdök, közöttük az iskolai kötődés megismerése kulcsfontosságú az eredményes tanuláshoz, a rizikómagatartások megelőzéséhez, valamint a tanulók jóllétének elősegítéséhez.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
AlAzzam, M. M., AL-Sagarat, A. Y., Abdel Razeq, N. M. & Alsaraireh, F. A. (2020). Depression and anxiety among school adolescent females: A national study from Jordan. School Psychology International, 42(5), 520-538. DOI: 10.1177/0143034321101718
Archambault, I., Janosz, M., Morizot, J. & Pagani, L. (2009). Adolescent behavioral, affective, and cognitive engagement in school: Relationship to dropout. Journal of School Health, 79, 408–415. DOI: 10.1111/j.1746-1561.2009.00428.x
Bergin, C. & Bergin, D. (2009). Attachment in classroom. Educational Psychological Review, 21, 141-170. DOI: 10.1007/s10648-009-9104-0
Bond, L., Butler, H., Thomas, L., Carlin, J., Glover, S., Bowes, G. & Patton, G. (2007). Social and school connectedness in early secondary school as predictors of late teenage substance use, mental health and academic outcomes. Journal of Adolescent Health, 40. 4. sz. 9–18. DOI: 10.1016/j.jadohealth.2006.10.013
Bugbee, B. A., Beck, K. H., Fryer, C. S. & Arria, A. M. (2019). Substance use, academic performance and academic engagement among high schools seniors. Journal of School Health, 89, 145-156. DOI: 10.1111/josh.12723
Cakar, F. S. (2011) School attachment and quality of life in children and adolescents of elementary school In Turkey. Educational Research, 1(9), 1465-1471.
Catalano, R. F., Haggerty, K. P., Oesterle, S., Fleming, C. B. & Hawkins, J. D. (2004). The importance of bonding to school for healthy development: Findings from the Social Development Research Group. Journal of School Health, 74(7), 252–261. DOI: 10.1111/j.1746-1561.2004.tb08281.x
Christenson, S. L. & Thurlow, M. L. (2004). School dropouts: Prevention considerations, interventions, and challenges. Current Directions in Psychological Science, 13, 36–39. DOI: 10.1111/j.0963-7214.2004.01301010.x
Çıkrıkçı, Ö. & Erzen, E. (2020). Academic procrastination, school attachment, and life satisfaction: A Mediation Model. Journal of Rational-Emotive & Cognitive-Behavior Therapy, 38, 225–242. DOI: 10.1007/s10942-020-00336-5
Czető Krisztina (2019). Az iskolához való viszony fogalmi értelmezéseinek összehasonlító vizsgálata: iskolai attitűd, jóllét és elköteleződés. Iskolakultúra, 29(10), 17-34. DOI: 10.14232/ISKKULT.2019.10.17
Czető Krisztina (2022). Mit gondolnak a tanulók és tanárok az iskoláról? Egy iskolaiattitűd-kutatás eredményei. Iskolakultúra, 22(8-9), 30-52. DOI: 10.14232/iskkult.2022.8-9.3
DeBiase, E., Bray, M., Levine, M., Graves, M. & Lon, M. (2021). Improving well-being and behavior in adolescents utilizing a school-based positive psychology intervention, International Journal of School & Educational Psychology, DOI: 10.1080/21683603.2021.1881000 80/10826084.2016.1197938
Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J. & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49, 71–75. DOI: 10.1207/s15327752jpa4901_13
Fitzgerald, A., Maguire, J., & Dooley, B. (2016). Substance misuse and behavioral adjustment problems in Irish adolescence: Examining contextual risk and social proximal factors. Substance Use & Misuse, 51(13), 1790-1809. DOI:10.1080/10826084.2016.1197938
Green, J., Liem, G. A. D., Martin, A. J., Colmar, S., Marsh, H. W. & McInerney, D. (2012). Academic motivation, self-concept, engagement, and performance in high school: Key processes from a longitudinal perspective. Journal of Adolescence, 35(5), 1111–1122. DOI: 10.1016/j.adolescence.2012.02.016
Hart, S. R., Stewart, K. & Jimerson, S. R. (2011). The Student Engagement in Schools Questionannaire (SESQ) and Teacher Engagement Report Form-New (TERF-N): Examining the preliminary evidence. Contemporary School Psychology, 15, 67-79. DOI: 10.1007/BF03340964
Hawkins, J. D. & Weis, J. G. (1985). The social development model: An integrated approach to delinquency prevention. Journal of Primary Prevention, 6(2), 73-97. DOI: 10.1007/BF01325432
Hawkins, J. D., Kosterman, R., Catalano, R. F., Hill, K. G. & Abbott, R. D. (2008). Effects of social development intervention in childhood 15 years later. Archives of Pediactrics and Adolescent Medicine, 162(12), 1133-1141. DOI: 10.1001/archpedi.162.12.1133
Hirschi, T. (1969). Causes of Delinquency. Berkeley, University of California Press
Jámbori Szilvia, Kőrössy Judit & Szabó Éva (2019). A reziliencia, az énhatékonyság és az iskolai kötődés szerepe a szándékos önszabályozás folyamatában. Magyar Pedagógia, 119(1), 75-94. DOI: 10.17670/MPed.2019.1.75
Karatas, Z., Tagay, O. & Savi-Cakar, F. (2016). School attachment and peer bullying as the predictors of early adolescents’ resilience. Global Journal of Guidance and Counseling in Schools: Current Perspectives, 6(1), 2–10. DOI: 10.18844/gjgc.v6i1.579
Kern, M. L., Benson, L., Steinberg, E. A. & Steinberg, L. (2016). The EPOCH measure of adolescent well-being. Psychological Assessment, 28(5), 586–597. DOI: 10.1037/pas0000201
Klem, A. M., & Conell, P. J. (2004). Relationships matters: Linking teacher support to student engegament and achievement. Journal of School Health, 74(7), 262-273. DOI: 10.1111/j.1746-1561.2004.tb08283.x
Lam, S., Jimerson, S., Wong, B. P. H., Kikas, E., Shin, H., Veiga, F. H. et al. (2014). Understanding and measuring student engagement in school: the results of an international study from 12 countries. School Psychology Quarterly, 29, 213–232. DOI: 10.1037/spq0000057
Láng András (2019). A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(1), 12-34. DOI: 10.1556/0406.20.2019.002
Lee, H. & Henry, K. L. (2022). Adolescent substance use prevention: Long-term benefits os school engagement. Journal of School Health, 92, 337-344. DOI: 10.1111/josh.13133
Li, Y. & Lerner, R. M. (2011). Trajectories of school engagement during adolescence: Implications for grades, depression, delinquency, and substance use. Developmental Psychology, 47(1), 233-247. DOI: 10.1037/a0021307
Li, Y., Zhang, W., Liu, J., Arbeit, M. R., Schwartz, S. J., Bowers, E. P. & Lerner, R. M. (2011). The role of school engagement in preventing adolescent deliquency and substance use: A survival analysis. Journal of Adolescence, 34, 1181-1192. DOI: 10.1016/j.adolescence.2011.07.003
Liljeberg, J. F., Eklund, J. M., Fritz, M. V. & af Klinteberg, B. (2011). Poor school bonding and delinquency over time: Bidirectional effects and sex differences. Journal of Adolescence, 34, 1-9. DOI: 10.1016/j.adolescence.2010.03.008
Lombardi, E., Traficante, D., Bettoni, R., Offredi, I., Giorgetti, M. & Vernice, M. (2019). The impact of school climate on well-being experience and school engagement: A study with high-school students. Frontiers in Psychology, 10, 2482. DOI: 10.3389/fpsyg.2019.02482
Martos Tamás, Sallay Viola, Désfalvi Judit, Szabó Tünde & Ittzés András (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. DOI: 10.1556/Mental.15.2014.3.9
Moody, J. & Bearman, P. S. (1998). Shaping school climate: Shool context adolescent social networks, and attachmnet to school. Unpublished manuscript.
Nelson, R. B., Asamsama, O. H., Jimerson, S. R. & Lam, S. (2020). The association between student wellness and student engagement is school. Journal of Educational Reacher and Innovation, 8(1), Artice 5. https://digscholarship.unco.edu/jeri/vol8/iss1/5
Oldfield, J., Humphrey, N. & Hebron, J. (2016). The role of parental and peer attachment relationships and school connectedness in predicting adolescent mental health outcomes. Child and Adolescent Mental Health, 21(1), 21-29. DOI: 10.1111/camh.12108
Özdemir, Y. & Koruklu, N. (2013). Parental attachment, school attachment and life satisfaction in early adolescence. Elementary Education Online, 12(3), 836-848. https://www.ilkogretim-online.org/fulltext/218-1597070642.pdf?1668959110
Ronen, T., Hamama, L., Rosenbum, M. & Mishely-Yarlap, A. (2016). Subjective well-being in adolescence: the Role of self-control, social support, age, gender and familial crisis. Journal of Happiness Studies, 17, 81-104. DOI: 10.1007/s10902-014-9585-5
Santibánez, R., Solabarrieta, J. & Riuz-Narezo, M. (2020). School-well-being and drug use in adolescence. Frontiers in Psychology. 11, 1668. DOI: 10.3389/fpsyg.2020.01668
Schindler, A. (2019). Attachment and substance use disordesr – Theoretical models, empirical evidence, and implications for treatment. Frontiers in Psychiatry, 10, 727. DOI: 10.3389/fpsyt.2019.00727
Shimada, N. K., Hess, R. S. & Nelson, R. B. (2013). Values and wellness as related to positive school orientation among Japanese adolescents. Journal of Educational Research and Innovation, 2(1), article 3.
http://digscholarship.unco.edu/jeri/vol2/iss1/3
Susánszky Éva, Konkolÿ Thege Barna, Stauder Adrienn & Kopp Mária (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos la¬kossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8
Szabó Éva & Virányi, Barbara (2011). Az iskolai kötődés jelentősége és vizsgálata. Magyar Pedagógia, 111(2), 111-125.
Széll Krisztián, Szabó Lilla & Fehérvári Anikó (2020). Iskolai kötődés, iskolai klíma diák és pedagógus szemmel. Iskolakultúra, 30(8), 21-40.
DOI: 10.14232//ISKKULT.2020.8.21.
Topp, C. W., Østergaard, S. D., Søndergaard, S. & Bech, P. (2015). The WHO-5 Well-Being Index: a systematic review of the literature. Psychoterapy and Psychosomatics, 84(3), 167-176. DOI: 10.1159/000376585