A családi nemi szerepminta és a pedagógusok hatása a gyermekek nemiszerep-attitűdjére a reál szakos tanárok aspektusából
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A család és a pedagógusok tanulókra gyakorolt hatása nemzetközileg kutatott terület, mivel kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulók személyiségének kialakulásában és tanulmányi előmenetelében. A családból hozott nemiszerep-minták hosszú távú befolyásoló erővel hatnak a gyerekekre, emellett a társadalmi-gazdasági státusz összefüggésben áll a szülők oktatáshoz való hozzáállásával. A pedagógusok is hozzájárulnak a nemi szerepek és identitás kialakításához, azonban feltételezésünk szerint a nemektől függő eltérő viselkedésük következményeként olyan felfogást és attitűdöt képviselnek, amely tükrözi az adott társadalomban jelen levő sztereotípiákat. A tanulmány empirikus részében nem valószínűségi szakértői mintavétel által, 10, általános iskolában tanító fizika szakos pedagógussal készítettünk félig strukturált interjút, amelyek elemzése kategorizáció és interpretáció által történt. Eredményeink azt mutatják, hogy a pedagógusok szerint a diákok családjaiban több nemiszerep-minta érvényesült (tradicionális, modern, átmeneti), illetve a diák, a szülő és a tanárok közti nem megfelelő kapcsolat miatt a nemiszerep-attitűdök formálásában sok esetben nem valósul meg az együttműködés a szülők és tanárok között. Alanyaink többsége szerint a szülők mellett a pedagógusok is befolyásoló erővel bírnak a tanulók nemiszerep-attitűdjeire, de interjúink szerint a tanárok elsősorban a hagyományos nemi szerepeket közvetítik, azonban kiemelten fontosnak tartják a férfiak tanári pályára való bevonzását is.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ademe, E. (2018). Teacher Gender Preferences of All-Boys, All-Girls, and Mixed-Sex School Students in Addis Ababa. Eastern Africa Social Science Research Review, 34(1), 231–248.
Beede D. N., Julian T. A., Langdon D., McKittrick G., Khan B., & Doms M. E. (2011). Women in STEM: A Gender Gap to Innovation (SSRN Scholarly Paper ID 1964782). Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.1964782
Bourdieu, P. (é. n.). Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In Z. Ferge & J. Háber (Szerk.), Az iskola szociológiai problémái (1974. kiad.).
Bourdieu, P. (2000). Férfiuralom. Napvilág.
Bourdieu, P., & Passeron, J.-C. (2000). Reproduction in education, society and culture (2 .ed., reprinted). Sage Publ.
Brophy, J. (1985). Interactions of Male and Female Students with Male and Female Teachers. 115–142. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-752075-9.50011-8
Carrington, B., Francis, B., Hutchings, M., Skelton, C., Read, B., & Hall, I. (2007). Does the gender of the teacher really matter? Seven‐ to eight‐year‐olds’ accounts of their interactions with their teachers. Educational Studies, 33(4), 397–413. https://doi.org/10.1080/03055690701423580
Clegg, S., Trayhurn, D., & Johnson, A. (2000). Not just for men: A case study of the teaching and learning of information technology in higher education. Higher Education, 40(2), 123–145. https://doi.org/10.1023/A:1004093116051
Cooney, M. H., & Bittner, M. T. (2001). Men in Early Childhood Education: Their Emergent Issues. Early Childhood Education Journal, 29(2), 77–82. https://doi.org/10.1023/A:1012564610349
Czető, K. (2022). Mit gondolnak a tanulók és tanárok az iskoláról? Egy iskolaiattitűd-kutatás eredményei. Iskolakultúra, 32(8-9), 30–52. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.30
Dénes D. (2018). A társadalmi nemi szerepek iránti attitűd és a pályaorientációs döntések kapcsolatának vizsgálata. Különleges Bánásmód, 4(3), Art. 3.
Diallo, A., & Hermann, Z. (é. n.). Does teacher gender matter in Europe? Evidence from TIMSS data. 39.
Dresel, M., Schober, B., & Ziegler, A. (2007). Golem und Pygmalion: Scheitert die Chancengleichheit von Mädchen im mathematisch-naturwissenschaftlichen Bereich am geschlechtsstereotypen Denken der Eltern? In P. H. Ludwig & H. Ludwig (Szerk.), Erwartungen in Himmelblau und Rosarot. Effekte, Determinanten und Konsequenzen von Geschlechterdifferenzen in der Schule (o. 61–81). Juventa. https://www.semanticscholar.org/paper/Golem-und-Pygmalion%3A-scheitert-die-von-Ma%CC%88dchen-im-Dresel/357f170eaba21d90ddf2033fcc9b68c692080768
Driessen, G. (2007). The Feminization of Primary Education: Effects of Teachers’ Sex on Pupil Achievement, Attitudes and Behaviour. International Review of Education, 53(2), 183–203. https://doi.org/10.1007/s11159-007-9039-y
Eagly, A. H., & Steffen, V. J. (1984). Gender stereotypes stem from the distribution of women and men into social roles. Journal of Personality and Social Psychology, 46(4), 735–754. https://doi.org/10.1037/0022-3514.46.4.735
Ehrensaft, D. (2007). Raising Girlyboys: A Parent’s Perspective. Studies in Gender and Sexuality, 8(3), 269–302. https://doi.org/10.1080/15240650701226581
Else-Quest, N. M., Hyde, J. S., & Linn, M. C. (2010). Cross-national patterns of gender differences in mathematics: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(1), 103–127. https://doi.org/10.1037/a0018053
Emolu, E. (2017). Toy preferences in children impact of gender and culture, an observational study. Educația Plus, XVIII(2), 143–155.
Fagot, B. I. (1978). The Influence of Sex of Child on Parental Reactions to Toddler Children. Child Development, 49(2), 459. https://doi.org/10.2307/1128711
Faulstich-Wieland, H., & Scholand, B. (2017). Von Geschlecht keine Spur? Berufsorientierung an allgemeinbildenden Schulen. Hans-Böckler-Stiftung.
Fényes, H. (2009). Horizontális és vertikális szegregáció az oktatásban nemek szerint (Sz. 10). 10, Art. 10.
Fényes, H. (2018). Mennyit ér egy tudományos fokozat – különös tekintettel a tudományos eredményesség és előmenetel nemi különbségeire. Szociológiai szemle, 28(1), 60–82. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2018.1.3
Fónai M., & Dusa Á. R. (2014). A tanárok presztízsének és társadalmi státuszának változásai a kilencvenes és a kétezres években. Iskolakultúra, 14(6), Art. 6.
Guiso, L., Monte, F., Sapienza, P., & Zingales, L. (2008). Culture, Gender, and Math. Science, 320(5880), 1164–1165. https://doi.org/10.1126/science.1154094
Halász, G. (2001). Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó.
Hascoët, M., Giaconi, V., & Jamain, L. (2021). Family socioeconomic status and parental expectations affect mathematics achievement in a national sample of Chilean students. International Journal of Behavioral Development, 45(2), 122–132. https://doi.org/10.1177/0165025420965731
Helbig, M. (2012). Boys do not benefit from male teachers in their reading and mathematics skills: Empirical evidence from 21 European Union and OECD countries. British Journal of Sociology of Education, 33(5), 661–677.
Huszár, Á., Balogh, K., & Győri, Á. (2020). A társadalmi mobilitás egyenlőtlensége a nők és a férfiak között (o. 35–58). Argumentum Publishing House; Centre for Social Sciences. http://real.mtak.hu/118372/
Hyde, J. S., & Mertz, J. E. (2009). Gender, culture, and mathematics performance. Proceedings of the National Academy of Sciences, 106(22), 8801–8807. https://doi.org/10.1073/pnas.0901265106
Lam, Y. H. R., Tse, S. K., Lam, J. W. I., & Loh, E. K. Y. (2010). Does the Gender of the Teacher Matter in the Teaching of Reading Literacy? Teacher Gender and Pupil Attainment in Reading Literacy in Hong Kong. Teaching and Teacher Education: An International Journal of Research and Studies, 26(4), 754–759.
Leaper, C., & Farkas, T. (2015). The socialization of gender during childhood and adolescence. In J. E. Grusec & P. D. Hastings (Szerk.), Handbook of socialization: Theory and research (o. 541–565). The Guilford Press.
Makarova, E., Aeschlimann, B., & Herzog, W. (2016). Why is the pipeline leaking? Experiences of young women in STEM vocational education and training and their adjustment strategies. Empirical Research in Vocational Education and Training, 8(1), 2. https://doi.org/10.1186/s40461-016-0027-y
Malik, R., Javed, N., Dilshad, M., & Prof, A. (2018). Inquiry into Gendered Teacher-Student Classroom Interactions. Pakistan Journal of Education, 35, 97–116. https://doi.org/10.30971/pje.v35i2.543
Martin, A., & Marsh, H. (2005). Motivating Boys and Motivating Girls: Does Teacher Gender Really Make a Difference? Australian Journal of Education, 49(3), 320–334. https://doi.org/10.1177/000494410504900308
Molla, E. (2016). The Role Of School In Gender Socialization. 3.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Foy, P., & Arora, A. (2012). Timss 2011 international results in mathematics. TIMSS & PIRLS International Study Center.
Murinkó L. (2014). A nemi szerepekkel és a családdal kapcso- latos attitűdök európai kitekintésben: Értékek és gyermekgondozás. 24, 1, 67-101.
Paseka, A. (2007). Geschlecht lernen am Schauplatz Schule. 51–72.
Polónyi, I. (2004). A pedagógusképzés – oktatásgazdasági megközelítésben. 3, 343–358.
Pongrácz, T., & S. Molnár, E. (2011). Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In I. Nagy & T. Pongrácz (Szerk.), Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011. (o. 192–206). TÁRKI - Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
Pusztai G. (2009). A társadalmi tőke és az iskola: Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. ÚMK.
Safta, C.G. (2017): Gender Stereotypes – Dimension of the Hidden Curriculum. Jus et Civitas - A Journal of Social and Legal Studies. 2/LXVIII/2017, pp. 61-68.
Salmah, S., Nisak, K., Syafiani, A., & Bulan, L. S. (2022). The Impact of Social Class and Ability Group on Students Academic Achievement: A Case Study of Selected Primary Schools. IJECA (International Journal of Education and Curriculum Application), 5(2), Art. 2. https://doi.org/10.31764/ijeca.v5i2.10210
Samuelsson, M., & Samuelsson, J. (2016). Gender differences in boys’ and girls’ perception of teaching and learning mathematics. Open Review of Educational Research, 3(1), 18–34. https://doi.org/10.1080/23265507.2015.1127770
Skelton, C. (2006). Boys and Girls in the Elementary School. In The SAGE Handbook of Gender and Education (o. 139–151). SAGE Publications Ltd. https://doi.org/10.4135/9781848607996.n11
Smith, J. (2004). Male Primary Teachers: Disadvantaged or advantaged?
Szabó, É. & Fehérváry, G. (2023). Hivatás vagy kényszer? A gyakorló pedagógusok pálya-elköteleződési motivációjának vizsgálata. Iskolakultúra, 33(5), 3–20. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.5.3
Szabó-Prievara, D. K., & Nádudvari, G. E. (2023). A családi minta fontossága – szülő és gyermek médiahasználata a COVID-19 idején. Iskolakultúra, 33(1-2), 93–110. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.93
Tatar, M., & Emmanuel, G. (2001). Teachers’ Perceptions of Their Students’ Gender Roles. The Journal of Educational Research, 94(4), 215–224. https://doi.org/10.1080/00220670109598755
Tellhed, U., Bäckström, M., & Björklund, F. (2017). Will I Fit in and Do Well? The Importance of Social Belongingness and Self-Efficacy for Explaining Gender Differences in Interest in STEM and HEED Majors. Sex Roles, 77(1–2), 86–96. https://doi.org/10.1007/s11199-016-0694-y
Tracy Darrin Wood. (2012). Teacher Perceptions of Gender-Based Differences among Elementary School Teachers. International Electronic Journal of Elementary Education, 4(2), 317–345.
Varga, J. (2007). Kiből lesz ma tanár?: A tanári pálya választásának empirikus elemzése. Közgazdasági Szemle, 54.
Veroszta Z. (2015). Pályakép és szelekció a pedagóguspálya választásában. 24(1), 16.
von Stumm, S., Cave, S. N., & Wakeling, P. (2022). Persistent association between family socioeconomic status and primary school performance in Britain over 95 years. Npj Science of Learning, 7(1), Art. 1. https://doi.org/10.1038/s41539-022-00120-3
Zhang, F., Jiang, Y., Ming, H., Ren, Y., Wang, L., & Huang, S. (2020). Family socio-economic status and children’s academic achievement: The different roles of parental academic involvement and subjective social mobility. British Journal of Educational Psychology, 90(3), 561–579. https://doi.org/10.1111/bjep.12374