Történelemtanárok episztemológiai nézeteinek interjús vizsgálata Egy pilot kutatás tanulságai
Article Sidebar
Megjelent:
dec 1, 2021
Kulcsszavak:
történelemtanárok, történelem, történelemtanítás, félig strukturált interjú
Main Article Content
Absztrakt
A pilot kutatás célja általános tájékozódás és információszerzés a történelemre vonatkozó episztemológiai nézetekre vonatkozó kutatások megalapozása érdekében. Az utóbbi évtizedekben hazai és nemzetközi viszonylatban előtérbe került atörténelemtanítás módszertani megújítása, a kutatási eredmények pedig már a tartalmi-szabályozó dokumentumokban is éreztetik hatásukat. Annak érdekében, hogy ezek az újítások a tanórai gyakorlatban is megjelenjenek, kulcsfontosságú szerepet játszik a történelemtanár.Maggioni (2010) megállapította, hogy a történelemtanár episztemikus álláspontja hatással van céljaira, így pedig az általa követett pedagógiai gyakorlatra.Voet és De Wever (2016) kutatását iránymutatásként használva, a pilot vizsgálat során 9 gyakorló történelemtanárral félig strukturált interjúk készültek. Az eredmények alapján nemcsak a történelemtanárok episztemológiai nézeteivel kapcsolatban sikerült ismereteket szerezni, hanem olyan következtetések megfogalmazása is lehetővé vált, amely a téma nagymintás kutatásában kulcsfontosságúak. Ilyen tényezők a téma elvontsága és újszerűsége a hazai történelemtanítás viszonylatában, ami a terminológiai tudatosságra és következetességre irányította a figyelmet.
Letöltések
Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.
Article Details
Hogyan kell idézni
Kósa, M. (2021). Történelemtanárok episztemológiai nézeteinek interjús vizsgálata: Egy pilot kutatás tanulságai. Iskolakultúra, 31(11-12), 16–27. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.16
Folyóirat szám
Rovat
Tematikus blokk: Elbeszélt történelem a történelemoktatásban
Hivatkozások
Dinç, E., & Üztemur, S. (2017). Investigating student teachers’ conceptions of social studies through the multi-dimensional structure of the epistemological beliefs. Educational Sciences: Theory & Practice, 17, 2093–2142. http://dx.doi.org/10.12738/estp.2017.6.0429
Érsek Attila (2015).Változó történelemtanítás: új technikák és módszerek a történelemtanári munkában. Nyugat-magyarországi Egyetem K. Szombathely.
Fischerné Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, 1(1). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Utolsó letöltés: 2021.0.03.)
Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (2016). Future Directions for Epistemic Cognition Research. In Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (szerk.). Handbook of Epistemic Cognition. New York: Routledge. 495–510.
Hofer, B., & Pintrich, P. (1997). The development of epistemological theories: Beliefs about knowledge and knowing and their relation to learning.Review of Educational Research, 67, 88–140.
Jancsák Csaba (2020).Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, újifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181(8),1014-1021.
JancsákCsaba (2019). A személyesnarratívákés a történelemtanításértékvilágai. In KovácsGusztáv&LukácsOttilia (Eds.), Azelbeszélésereje.Pécs: PécsiPüspökiHittudományiFőiskola. 7–22.
Jancsák Csaba (2018). Kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportban. In: Bánréti Z. – Jancsák Cs. – Kósa M. et al. (szerk.):Félidőben – Eredmények és perspektívák: MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának konferenciája és szakmai vitája.Szeged: MTA–SZTE ETTK, 37–38. https://mta.hu/data/dokumentumok/Tantargy pedagogiai%20program/Felidos%20szakmai%20beszamolok/Jancsak_Csaba_felidos_beszamolo.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kammerer, Y. &Stromso, H.I. (2016). Die Rolle epistemologischer Überzeugungen bei der Informationssuche und Informationsbewertung im Internet. In Mayer, A.-K. &Rosman, T. (szerk.), Denken über Wissen und Wissenschaft–Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst Science Publishers.121–136.
Kaposi József (2016a). A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján.Történelemtanítás, 7(1-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/kaposi-jozsef-a-tortenelemtanitas-kihivasai-es-lehetosegei-az-uj-nemzeti-alaptanterv-es-a-kerettantervek-alapjan-07-01-03/ (Utolsó letöltés: 2020.04.16.)
Kaposi, J. (2016b). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In FehérváriAnikó (szerk.),Curriculum, effectiveness, equity. Budapest: Hungarian Institute for Educational Research and Development. 9-22.
Kojanitz László (2020). A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái. Iskolakultúra, 29(11), 54-77.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Kojanitz László (2011): A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás. 2(4). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2012/01/02_04_05_Kojanitz.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kósa Maja (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézetek vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra,30(4), 97-109.
Kósa Maja (2019a). A Comparison of Ethnic Majority and Minority Students' Epistemological Beliefs about History. BelvedereMeridionale, 31(4), 25-34.
Kósa Maja (2019b). Történelemről alkotott nézetek tartalomba ágyazott vizsgálata általános és középiskolás diákok körében. In: Varga, Aranka; Andl, Helga; Molnár-Kovács, Zsófia (szerk.) Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet : XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország : MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet (2019), 253-254.
Maggioni, L. (2010). Studying epistemic cognition in the history classroom: Cases of teaching and learning to think historically. PhD-értekezés. University of Maryland, College Park, Maryland. http://hdl.handle.net/1903/10797. (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Maggioni, L., VanSledright, B., & Alexander, P. A. (2009). Walking on the Borders: A Measure of Epistemic Cognition in History. The Journal of Experimental Education, 77(3), 187–214.
Mayer, A.–K. &Rosman, T. (2016). Epistemologische Überzeugungen und Wissenserwerb in akademischen Kontexten. In Mayer, A.–K. &Rosman, T. (szerk.): Denken über Wissen und Wissenschaft. Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst. 7–23.
McCrum, E. (2013). History teachers’ thinking about the nature of their subject. Teaching and Teacher Education, 35(1), 73-80.
Miguel-Revilla, D., Carril-Merino, T.,& Sánchez-Agustí, M. (2020). An examination of epistemic beliefs about history in initial teacher training: a comparative analysis between primary and secondary education prospective teachers, The Journal of Experimental Education. https://doi.org/10.1080/00220973.2020.1718059
NAT2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
Sandoval W.A., Greene, J.A,& Bråten, I. (2016). Understanding and Promoting Thinking About Knowledge: Origins, Issues, and Future Directions of Research on Epistemic Cognition. Review of Research in Education, 40(1), 457–496. doi:10.3102/0091732X16669319
Sakki, I. &Pirttilä-Backman, A-M. (2019). Aims in teaching history and their epistemic correlates: a study of history teachers in ten countries, Pedagogy, Culture & Society,27 (1), 65–85. doi: 10.1080/14681366.2019.1566166
Stoddard, J.D. (2010). The roles of epistemology and ideology in teachers’ pedagogy with historical ‘media’. Teachers and Teaching: theory and practice, 16(1), 153–171. doi: 10.1080/13540600903475694
Stoel, G.,Logtenberg, A.,Wansink, B.,Huijgen, T., van Boxtel, C., & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134.http://dx.doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Tókos, K., Rapos, N., Szivák, J., Lénárd, S., & T. Kárász, J. (2020). Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata. Iskolakultúra, 30(8), 41-61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.41
Tomka Béla (2018). Miért tanulmányozzuk a történelmet? Bevallott és rejtett célok. Történelemtanítás- Online történelemdidaktikai folyóirat, 9(1.-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/tomka-bela-miert-tanulmanyozzuk-a-tortenelmet-09-01-02/ (Utolsó elérés: 2021.03.03.)
VanSledright, B. & Reddy, K. (2014). Changing Epistemic Beliefs? An Exploratory Study of Cognition Among Prospective History Teacher. Revista Tempo E Argumento, 6(11), 28–68. doi:10.5965/2175180306112014028
Virta, A. (2002). Becoming a history teacher: observations on the beliefs and growth of student teachers. Teaching and Teacher Education, 18, 687–698.
van Boxtel, C. & van Drie, J. (2018). Historical Reasoning: Conceptualizations and Educational Applications. In Metzger, S. A. & McArthur Harris, L. (szerk.), The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York, NY: Wiley-Blackwell. 149–176.
Voet, M. & De Wever, B. (2016). History teachers’ conceptions of inquiry-based learning, beliefs about the nature of history, and their relation to the classroom context. Teaching and Teacher Education. 55(1), 57–67.doi: 10.1016/j.tate.2015.12.008
Yilmaz, K. (2010). Social Studies Teachers’ Conceptions of History: Calling on Historiography. Journal of Educational Research, 101(3), 158–175.
Wansink, B., Akkerman, S. & Wubbels, T. (2017). Topic variability and criteria in interpretational history teaching. Journal of Curriculum Studies, 49(5), 640–662. https://doi.org/10.1080/00220272.2016.1238107
Wansink, B. J., Akkerman, S., & Wubbels, T. (2016). The Certainty Paradox of student history teachers: Balancing between historical facts and interpretation. Teacher and Teacher Education56, 94-105. http://dx.doi.org/10.1016/j.tate.2016.02.005
Érsek Attila (2015).Változó történelemtanítás: új technikák és módszerek a történelemtanári munkában. Nyugat-magyarországi Egyetem K. Szombathely.
Fischerné Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, 1(1). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Utolsó letöltés: 2021.0.03.)
Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (2016). Future Directions for Epistemic Cognition Research. In Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (szerk.). Handbook of Epistemic Cognition. New York: Routledge. 495–510.
Hofer, B., & Pintrich, P. (1997). The development of epistemological theories: Beliefs about knowledge and knowing and their relation to learning.Review of Educational Research, 67, 88–140.
Jancsák Csaba (2020).Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, újifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181(8),1014-1021.
JancsákCsaba (2019). A személyesnarratívákés a történelemtanításértékvilágai. In KovácsGusztáv&LukácsOttilia (Eds.), Azelbeszélésereje.Pécs: PécsiPüspökiHittudományiFőiskola. 7–22.
Jancsák Csaba (2018). Kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportban. In: Bánréti Z. – Jancsák Cs. – Kósa M. et al. (szerk.):Félidőben – Eredmények és perspektívák: MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának konferenciája és szakmai vitája.Szeged: MTA–SZTE ETTK, 37–38. https://mta.hu/data/dokumentumok/Tantargy pedagogiai%20program/Felidos%20szakmai%20beszamolok/Jancsak_Csaba_felidos_beszamolo.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kammerer, Y. &Stromso, H.I. (2016). Die Rolle epistemologischer Überzeugungen bei der Informationssuche und Informationsbewertung im Internet. In Mayer, A.-K. &Rosman, T. (szerk.), Denken über Wissen und Wissenschaft–Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst Science Publishers.121–136.
Kaposi József (2016a). A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján.Történelemtanítás, 7(1-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/kaposi-jozsef-a-tortenelemtanitas-kihivasai-es-lehetosegei-az-uj-nemzeti-alaptanterv-es-a-kerettantervek-alapjan-07-01-03/ (Utolsó letöltés: 2020.04.16.)
Kaposi, J. (2016b). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In FehérváriAnikó (szerk.),Curriculum, effectiveness, equity. Budapest: Hungarian Institute for Educational Research and Development. 9-22.
Kojanitz László (2020). A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái. Iskolakultúra, 29(11), 54-77.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Kojanitz László (2011): A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás. 2(4). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2012/01/02_04_05_Kojanitz.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kósa Maja (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézetek vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra,30(4), 97-109.
Kósa Maja (2019a). A Comparison of Ethnic Majority and Minority Students' Epistemological Beliefs about History. BelvedereMeridionale, 31(4), 25-34.
Kósa Maja (2019b). Történelemről alkotott nézetek tartalomba ágyazott vizsgálata általános és középiskolás diákok körében. In: Varga, Aranka; Andl, Helga; Molnár-Kovács, Zsófia (szerk.) Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet : XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország : MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet (2019), 253-254.
Maggioni, L. (2010). Studying epistemic cognition in the history classroom: Cases of teaching and learning to think historically. PhD-értekezés. University of Maryland, College Park, Maryland. http://hdl.handle.net/1903/10797. (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Maggioni, L., VanSledright, B., & Alexander, P. A. (2009). Walking on the Borders: A Measure of Epistemic Cognition in History. The Journal of Experimental Education, 77(3), 187–214.
Mayer, A.–K. &Rosman, T. (2016). Epistemologische Überzeugungen und Wissenserwerb in akademischen Kontexten. In Mayer, A.–K. &Rosman, T. (szerk.): Denken über Wissen und Wissenschaft. Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst. 7–23.
McCrum, E. (2013). History teachers’ thinking about the nature of their subject. Teaching and Teacher Education, 35(1), 73-80.
Miguel-Revilla, D., Carril-Merino, T.,& Sánchez-Agustí, M. (2020). An examination of epistemic beliefs about history in initial teacher training: a comparative analysis between primary and secondary education prospective teachers, The Journal of Experimental Education. https://doi.org/10.1080/00220973.2020.1718059
NAT2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
Sandoval W.A., Greene, J.A,& Bråten, I. (2016). Understanding and Promoting Thinking About Knowledge: Origins, Issues, and Future Directions of Research on Epistemic Cognition. Review of Research in Education, 40(1), 457–496. doi:10.3102/0091732X16669319
Sakki, I. &Pirttilä-Backman, A-M. (2019). Aims in teaching history and their epistemic correlates: a study of history teachers in ten countries, Pedagogy, Culture & Society,27 (1), 65–85. doi: 10.1080/14681366.2019.1566166
Stoddard, J.D. (2010). The roles of epistemology and ideology in teachers’ pedagogy with historical ‘media’. Teachers and Teaching: theory and practice, 16(1), 153–171. doi: 10.1080/13540600903475694
Stoel, G.,Logtenberg, A.,Wansink, B.,Huijgen, T., van Boxtel, C., & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134.http://dx.doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Tókos, K., Rapos, N., Szivák, J., Lénárd, S., & T. Kárász, J. (2020). Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata. Iskolakultúra, 30(8), 41-61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.41
Tomka Béla (2018). Miért tanulmányozzuk a történelmet? Bevallott és rejtett célok. Történelemtanítás- Online történelemdidaktikai folyóirat, 9(1.-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/tomka-bela-miert-tanulmanyozzuk-a-tortenelmet-09-01-02/ (Utolsó elérés: 2021.03.03.)
VanSledright, B. & Reddy, K. (2014). Changing Epistemic Beliefs? An Exploratory Study of Cognition Among Prospective History Teacher. Revista Tempo E Argumento, 6(11), 28–68. doi:10.5965/2175180306112014028
Virta, A. (2002). Becoming a history teacher: observations on the beliefs and growth of student teachers. Teaching and Teacher Education, 18, 687–698.
van Boxtel, C. & van Drie, J. (2018). Historical Reasoning: Conceptualizations and Educational Applications. In Metzger, S. A. & McArthur Harris, L. (szerk.), The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York, NY: Wiley-Blackwell. 149–176.
Voet, M. & De Wever, B. (2016). History teachers’ conceptions of inquiry-based learning, beliefs about the nature of history, and their relation to the classroom context. Teaching and Teacher Education. 55(1), 57–67.doi: 10.1016/j.tate.2015.12.008
Yilmaz, K. (2010). Social Studies Teachers’ Conceptions of History: Calling on Historiography. Journal of Educational Research, 101(3), 158–175.
Wansink, B., Akkerman, S. & Wubbels, T. (2017). Topic variability and criteria in interpretational history teaching. Journal of Curriculum Studies, 49(5), 640–662. https://doi.org/10.1080/00220272.2016.1238107
Wansink, B. J., Akkerman, S., & Wubbels, T. (2016). The Certainty Paradox of student history teachers: Balancing between historical facts and interpretation. Teacher and Teacher Education56, 94-105. http://dx.doi.org/10.1016/j.tate.2016.02.005