Interviewing history teachers on history and teaching history A pilot study
Article Sidebar
Published:
Dec 1, 2021
Keywords:
history teachers, history, history teaching, semi-structured interview
Main Article Content
Abstract
The aim of the pilot study is to get useful information in order to establish future research on epistemological beliefs about history. In the last few decades, there has been a growing interest in the methodological renewal of history teaching both in Hungary and internationally, curricula and textbooks promote using new approaches. In order for these innovations to be reflected in classroom practice, history teachers play a key role. Maggioni (2010) found that the epistemic positions of history teachers have impact on their goals and thus on the pedagogical practice they follow. Using the research of Voet and De Wever (2016) as a guideline, semi-structured interviews were conducted with 9 practicing history teachers. The results have not only provided insights into the epistemological beliefs of history teachers, but also made it possible to draw conclusions regarding the future large-scale research. Such factors are the abstractness and novelty of the topic in relation to the teaching of history in Hungary, which also drew attention to terminological awareness and consistency.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Kósa, M. (2021). Interviewing history teachers on history and teaching history: A pilot study. Iskolakultúra, 31(11-12), 16–27. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.16
Issue
Section
Tematikus blokk: Elbeszélt történelem a történelemoktatásban
References
Dinç, E., & Üztemur, S. (2017). Investigating student teachers’ conceptions of social studies through the multi-dimensional structure of the epistemological beliefs. Educational Sciences: Theory & Practice, 17, 2093–2142. http://dx.doi.org/10.12738/estp.2017.6.0429
Érsek Attila (2015).Változó történelemtanítás: új technikák és módszerek a történelemtanári munkában. Nyugat-magyarországi Egyetem K. Szombathely.
Fischerné Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, 1(1). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Utolsó letöltés: 2021.0.03.)
Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (2016). Future Directions for Epistemic Cognition Research. In Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (szerk.). Handbook of Epistemic Cognition. New York: Routledge. 495–510.
Hofer, B., & Pintrich, P. (1997). The development of epistemological theories: Beliefs about knowledge and knowing and their relation to learning.Review of Educational Research, 67, 88–140.
Jancsák Csaba (2020).Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, újifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181(8),1014-1021.
JancsákCsaba (2019). A személyesnarratívákés a történelemtanításértékvilágai. In KovácsGusztáv&LukácsOttilia (Eds.), Azelbeszélésereje.Pécs: PécsiPüspökiHittudományiFőiskola. 7–22.
Jancsák Csaba (2018). Kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportban. In: Bánréti Z. – Jancsák Cs. – Kósa M. et al. (szerk.):Félidőben – Eredmények és perspektívák: MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának konferenciája és szakmai vitája.Szeged: MTA–SZTE ETTK, 37–38. https://mta.hu/data/dokumentumok/Tantargy pedagogiai%20program/Felidos%20szakmai%20beszamolok/Jancsak_Csaba_felidos_beszamolo.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kammerer, Y. &Stromso, H.I. (2016). Die Rolle epistemologischer Überzeugungen bei der Informationssuche und Informationsbewertung im Internet. In Mayer, A.-K. &Rosman, T. (szerk.), Denken über Wissen und Wissenschaft–Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst Science Publishers.121–136.
Kaposi József (2016a). A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján.Történelemtanítás, 7(1-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/kaposi-jozsef-a-tortenelemtanitas-kihivasai-es-lehetosegei-az-uj-nemzeti-alaptanterv-es-a-kerettantervek-alapjan-07-01-03/ (Utolsó letöltés: 2020.04.16.)
Kaposi, J. (2016b). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In FehérváriAnikó (szerk.),Curriculum, effectiveness, equity. Budapest: Hungarian Institute for Educational Research and Development. 9-22.
Kojanitz László (2020). A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái. Iskolakultúra, 29(11), 54-77.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Kojanitz László (2011): A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás. 2(4). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2012/01/02_04_05_Kojanitz.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kósa Maja (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézetek vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra,30(4), 97-109.
Kósa Maja (2019a). A Comparison of Ethnic Majority and Minority Students' Epistemological Beliefs about History. BelvedereMeridionale, 31(4), 25-34.
Kósa Maja (2019b). Történelemről alkotott nézetek tartalomba ágyazott vizsgálata általános és középiskolás diákok körében. In: Varga, Aranka; Andl, Helga; Molnár-Kovács, Zsófia (szerk.) Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet : XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország : MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet (2019), 253-254.
Maggioni, L. (2010). Studying epistemic cognition in the history classroom: Cases of teaching and learning to think historically. PhD-értekezés. University of Maryland, College Park, Maryland. http://hdl.handle.net/1903/10797. (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Maggioni, L., VanSledright, B., & Alexander, P. A. (2009). Walking on the Borders: A Measure of Epistemic Cognition in History. The Journal of Experimental Education, 77(3), 187–214.
Mayer, A.–K. &Rosman, T. (2016). Epistemologische Überzeugungen und Wissenserwerb in akademischen Kontexten. In Mayer, A.–K. &Rosman, T. (szerk.): Denken über Wissen und Wissenschaft. Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst. 7–23.
McCrum, E. (2013). History teachers’ thinking about the nature of their subject. Teaching and Teacher Education, 35(1), 73-80.
Miguel-Revilla, D., Carril-Merino, T.,& Sánchez-Agustí, M. (2020). An examination of epistemic beliefs about history in initial teacher training: a comparative analysis between primary and secondary education prospective teachers, The Journal of Experimental Education. https://doi.org/10.1080/00220973.2020.1718059
NAT2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
Sandoval W.A., Greene, J.A,& Bråten, I. (2016). Understanding and Promoting Thinking About Knowledge: Origins, Issues, and Future Directions of Research on Epistemic Cognition. Review of Research in Education, 40(1), 457–496. doi:10.3102/0091732X16669319
Sakki, I. &Pirttilä-Backman, A-M. (2019). Aims in teaching history and their epistemic correlates: a study of history teachers in ten countries, Pedagogy, Culture & Society,27 (1), 65–85. doi: 10.1080/14681366.2019.1566166
Stoddard, J.D. (2010). The roles of epistemology and ideology in teachers’ pedagogy with historical ‘media’. Teachers and Teaching: theory and practice, 16(1), 153–171. doi: 10.1080/13540600903475694
Stoel, G.,Logtenberg, A.,Wansink, B.,Huijgen, T., van Boxtel, C., & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134.http://dx.doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Tókos, K., Rapos, N., Szivák, J., Lénárd, S., & T. Kárász, J. (2020). Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata. Iskolakultúra, 30(8), 41-61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.41
Tomka Béla (2018). Miért tanulmányozzuk a történelmet? Bevallott és rejtett célok. Történelemtanítás- Online történelemdidaktikai folyóirat, 9(1.-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/tomka-bela-miert-tanulmanyozzuk-a-tortenelmet-09-01-02/ (Utolsó elérés: 2021.03.03.)
VanSledright, B. & Reddy, K. (2014). Changing Epistemic Beliefs? An Exploratory Study of Cognition Among Prospective History Teacher. Revista Tempo E Argumento, 6(11), 28–68. doi:10.5965/2175180306112014028
Virta, A. (2002). Becoming a history teacher: observations on the beliefs and growth of student teachers. Teaching and Teacher Education, 18, 687–698.
van Boxtel, C. & van Drie, J. (2018). Historical Reasoning: Conceptualizations and Educational Applications. In Metzger, S. A. & McArthur Harris, L. (szerk.), The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York, NY: Wiley-Blackwell. 149–176.
Voet, M. & De Wever, B. (2016). History teachers’ conceptions of inquiry-based learning, beliefs about the nature of history, and their relation to the classroom context. Teaching and Teacher Education. 55(1), 57–67.doi: 10.1016/j.tate.2015.12.008
Yilmaz, K. (2010). Social Studies Teachers’ Conceptions of History: Calling on Historiography. Journal of Educational Research, 101(3), 158–175.
Wansink, B., Akkerman, S. & Wubbels, T. (2017). Topic variability and criteria in interpretational history teaching. Journal of Curriculum Studies, 49(5), 640–662. https://doi.org/10.1080/00220272.2016.1238107
Wansink, B. J., Akkerman, S., & Wubbels, T. (2016). The Certainty Paradox of student history teachers: Balancing between historical facts and interpretation. Teacher and Teacher Education56, 94-105. http://dx.doi.org/10.1016/j.tate.2016.02.005
Érsek Attila (2015).Változó történelemtanítás: új technikák és módszerek a történelemtanári munkában. Nyugat-magyarországi Egyetem K. Szombathely.
Fischerné Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, 1(1). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Utolsó letöltés: 2021.0.03.)
Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (2016). Future Directions for Epistemic Cognition Research. In Greene, J.A., Sandoval, W.A.&Braten, I. (szerk.). Handbook of Epistemic Cognition. New York: Routledge. 495–510.
Hofer, B., & Pintrich, P. (1997). The development of epistemological theories: Beliefs about knowledge and knowing and their relation to learning.Review of Educational Research, 67, 88–140.
Jancsák Csaba (2020).Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, újifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181(8),1014-1021.
JancsákCsaba (2019). A személyesnarratívákés a történelemtanításértékvilágai. In KovácsGusztáv&LukácsOttilia (Eds.), Azelbeszélésereje.Pécs: PécsiPüspökiHittudományiFőiskola. 7–22.
Jancsák Csaba (2018). Kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportban. In: Bánréti Z. – Jancsák Cs. – Kósa M. et al. (szerk.):Félidőben – Eredmények és perspektívák: MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának konferenciája és szakmai vitája.Szeged: MTA–SZTE ETTK, 37–38. https://mta.hu/data/dokumentumok/Tantargy pedagogiai%20program/Felidos%20szakmai%20beszamolok/Jancsak_Csaba_felidos_beszamolo.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kammerer, Y. &Stromso, H.I. (2016). Die Rolle epistemologischer Überzeugungen bei der Informationssuche und Informationsbewertung im Internet. In Mayer, A.-K. &Rosman, T. (szerk.), Denken über Wissen und Wissenschaft–Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst Science Publishers.121–136.
Kaposi József (2016a). A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján.Történelemtanítás, 7(1-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/kaposi-jozsef-a-tortenelemtanitas-kihivasai-es-lehetosegei-az-uj-nemzeti-alaptanterv-es-a-kerettantervek-alapjan-07-01-03/ (Utolsó letöltés: 2020.04.16.)
Kaposi, J. (2016b). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In FehérváriAnikó (szerk.),Curriculum, effectiveness, equity. Budapest: Hungarian Institute for Educational Research and Development. 9-22.
Kojanitz László (2020). A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái. Iskolakultúra, 29(11), 54-77.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Kojanitz László (2011): A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás. 2(4). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2012/01/02_04_05_Kojanitz.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Kósa Maja (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézetek vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra,30(4), 97-109.
Kósa Maja (2019a). A Comparison of Ethnic Majority and Minority Students' Epistemological Beliefs about History. BelvedereMeridionale, 31(4), 25-34.
Kósa Maja (2019b). Történelemről alkotott nézetek tartalomba ágyazott vizsgálata általános és középiskolás diákok körében. In: Varga, Aranka; Andl, Helga; Molnár-Kovács, Zsófia (szerk.) Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet : XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország : MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet (2019), 253-254.
Maggioni, L. (2010). Studying epistemic cognition in the history classroom: Cases of teaching and learning to think historically. PhD-értekezés. University of Maryland, College Park, Maryland. http://hdl.handle.net/1903/10797. (Utolsó letöltés: 2021.03.03.)
Maggioni, L., VanSledright, B., & Alexander, P. A. (2009). Walking on the Borders: A Measure of Epistemic Cognition in History. The Journal of Experimental Education, 77(3), 187–214.
Mayer, A.–K. &Rosman, T. (2016). Epistemologische Überzeugungen und Wissenserwerb in akademischen Kontexten. In Mayer, A.–K. &Rosman, T. (szerk.): Denken über Wissen und Wissenschaft. Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst. 7–23.
McCrum, E. (2013). History teachers’ thinking about the nature of their subject. Teaching and Teacher Education, 35(1), 73-80.
Miguel-Revilla, D., Carril-Merino, T.,& Sánchez-Agustí, M. (2020). An examination of epistemic beliefs about history in initial teacher training: a comparative analysis between primary and secondary education prospective teachers, The Journal of Experimental Education. https://doi.org/10.1080/00220973.2020.1718059
NAT2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes (Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.)
Sandoval W.A., Greene, J.A,& Bråten, I. (2016). Understanding and Promoting Thinking About Knowledge: Origins, Issues, and Future Directions of Research on Epistemic Cognition. Review of Research in Education, 40(1), 457–496. doi:10.3102/0091732X16669319
Sakki, I. &Pirttilä-Backman, A-M. (2019). Aims in teaching history and their epistemic correlates: a study of history teachers in ten countries, Pedagogy, Culture & Society,27 (1), 65–85. doi: 10.1080/14681366.2019.1566166
Stoddard, J.D. (2010). The roles of epistemology and ideology in teachers’ pedagogy with historical ‘media’. Teachers and Teaching: theory and practice, 16(1), 153–171. doi: 10.1080/13540600903475694
Stoel, G.,Logtenberg, A.,Wansink, B.,Huijgen, T., van Boxtel, C., & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134.http://dx.doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Tókos, K., Rapos, N., Szivák, J., Lénárd, S., & T. Kárász, J. (2020). Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata. Iskolakultúra, 30(8), 41-61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.41
Tomka Béla (2018). Miért tanulmányozzuk a történelmet? Bevallott és rejtett célok. Történelemtanítás- Online történelemdidaktikai folyóirat, 9(1.-2.). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/tomka-bela-miert-tanulmanyozzuk-a-tortenelmet-09-01-02/ (Utolsó elérés: 2021.03.03.)
VanSledright, B. & Reddy, K. (2014). Changing Epistemic Beliefs? An Exploratory Study of Cognition Among Prospective History Teacher. Revista Tempo E Argumento, 6(11), 28–68. doi:10.5965/2175180306112014028
Virta, A. (2002). Becoming a history teacher: observations on the beliefs and growth of student teachers. Teaching and Teacher Education, 18, 687–698.
van Boxtel, C. & van Drie, J. (2018). Historical Reasoning: Conceptualizations and Educational Applications. In Metzger, S. A. & McArthur Harris, L. (szerk.), The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York, NY: Wiley-Blackwell. 149–176.
Voet, M. & De Wever, B. (2016). History teachers’ conceptions of inquiry-based learning, beliefs about the nature of history, and their relation to the classroom context. Teaching and Teacher Education. 55(1), 57–67.doi: 10.1016/j.tate.2015.12.008
Yilmaz, K. (2010). Social Studies Teachers’ Conceptions of History: Calling on Historiography. Journal of Educational Research, 101(3), 158–175.
Wansink, B., Akkerman, S. & Wubbels, T. (2017). Topic variability and criteria in interpretational history teaching. Journal of Curriculum Studies, 49(5), 640–662. https://doi.org/10.1080/00220272.2016.1238107
Wansink, B. J., Akkerman, S., & Wubbels, T. (2016). The Certainty Paradox of student history teachers: Balancing between historical facts and interpretation. Teacher and Teacher Education56, 94-105. http://dx.doi.org/10.1016/j.tate.2016.02.005