A magyar Dosztojevszkij-kultusz Révay Mór János népművelő tevékenységének tükrében

Absztrakt

Európai sajátosság, hogy a nagy válság-korszakokban mindig megnő a Dosztojevszkij-művek iránti érdeklődés. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, hiszen az első világháború utáni időszakra, 1920–30-as évekre tehető az író népszerűségének a csúcsa. Vajon milyen egyedi folyamatok vezettek oda, hogy az orosz író ekkorra a magyar kultúra szerves részévé vált? Jelen tanulmány többek között erre a kérdésre keres választ, és arra vállalkozik, hogy egyrészről feltérképezze a magyar Dosztojevszkij-kultusz intézményi kereteit, másrészről bemutassa Révay Mór János népnevelő tevékenységét, amely nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar olvasóközönség megismerje Dosztojevszkij életét és megértse irodalomtörténeti jelentőségét.