Rekurzió egy szkizoaffektív zavarral élő személy diskurzusaiban – esettanulmány

Main Article Content

Eszter Kárpáti
Anita Bagi
István Szendi
Lujza Beatrix Tóth
Karolina Janacsek
Hoffmann Ildikó

Absztrakt

Esettanulmányunk célja bemutatni, hogy egy szkizoaffektív zavarral élő személy narratív és dialógus diskurzusaiban a rekurzió előfordulása mind szintaktikai, mind pragmatikai szinten alátámaszthatja a nyelvi funkciók eddig feltárt hibáit. Crow elmélete szerint a nyelv és a pszichózis közös evolúciós eredetűek (Crow, 1997; 2000). Munkájában kifejti, hogy a nyelv mindkét agyi féltekéhez köthető: a domináns szekvenciális, míg a nem-domináns párhuzamos megosztott mintázatú. A szkizofréniát jellemző főbb nyelvi tünetek tekinthetőek épp a nyelv két agyféltekei koordinációjának hibájaként.
A sikeres kommunikáció elengedhetetlen feltételei a jobb agyféltekéhez köthető nyelvi funkciók. A tipikus szkizofrén betegségekben szenvedők gyengébben teljesítenek az e funkciókat vizsgáló tesztekben (Mitchell & Crow, 2005). A rekurzió (beágyazásként értve) lehet a nyelvi képesség legfontosabb területspecifikus jegye (Levinson, 2014, p. 6).

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kárpáti, E., Bagi, A., Szendi, I., Tóth, L. B., Janacsek, K., & Ildikó, H. (2018). Rekurzió egy szkizoaffektív zavarral élő személy diskurzusaiban – esettanulmány. Iskolakultúra, 28(5-6), 40–54. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.5-6.40
Rovat
Tanulmány