A közösségi média és a társadalmi mozgalmak

Absztrakt

A Pilvax-ifjak, hogy a több ezer pesti polgár által aláírt Tizenkét ponttal támogassák a reformellenzék megrekedni látszó országgyűlési küzdelmét, 1848. március 19-ére, a József-napi vásár egyik napjára – francia mintára – Rákos mezején nagygyűlést és bankettet akartak szervezni, aláírásgyűjtéssel. A történelem közbeszólt, és még a tervezettnél is korábban bekövetkezett a forradalom, amelyben kulcsszerephez jutott a mai Kossuth Lajos utcában lévő Landerer-Heckenast nyomda is, ahol a márciusi forradalmárok közzétehették követeléseiket (Závodszky és Hermann, 1999, 72. o.). Valamivel később, a világ egy másik táján „osztódva” kezdett elterjedni a nyomtatás, hozzájárulva a sajtó megerősödéséhez az arab világban. 1855-ben például Aleppóban megjelent az első nyomtatott, arab nyelvű újság, az Állapotok tükre1, amelyet több tucat követett, új ötleteket és információkat víve el az olvasóhoz, ráadásul mindezt mindenki számára közérthető nyelven. Ez egy olyan innovációs lépés volt, amely bizonyos értelemben a mai kor arab műholdas csatornáival hasonlítható össze. A nyomtatás nagyban hozzájárult az arab kulturális reneszánsz, a Nahda kibontakozásához a 19. század második felében (Hourani, 1962), amely az arab szellemiség szabadelvű korszakának tekinthető, és amelynek mozgatórugója a kozmopolita, városi értelmiség volt. Sokan bennük a 2011-es évben főszerepet kapó „Facebook-generáció”2 szellemi elődeit vélik felfedezni (Filiu, 2011. 09. 23.).