Az emberről : Pilinszky-versek megvilágításában

Absztrakt

Valamely tárgy, jelenség vizsgálatának bevált módszere az illető dolognak egy vele rokon, hozzá bizonyos mértékig hasonló, tőle mégis eltérő másik létezővel való összehasonlítása. Az emberi gondolkodás az érzékeléshez hasonlóan a különbségek váltakozásában, a differenciák tagolásában észlel „világ”-ot; a görögök egyenesen úgy beszélnek világról, mint a különbözőségek rendezett egészéről, mint „kozmosz”-ról. Az egyes létezőket nem önmagukban, hanem a többitől való eltérésük segítségével ragadjuk meg. Istenről úgy beszélünk, hogy megmondjuk, miben különbözik az embertől, és viszont.