Financial personality test Methodology and results in three age groups

Main Article Content

Botond Kálmán
Erzsébet Németh

Abstract

In our changing world, there are more and more threats to the incomes of private individuals and households: inflation, crises, and wars increase the risk of indebtedness and financial bankruptcy. Therefore, it is particularly important that the individual can make decisions affecting their financial situation with adequate financial knowledge. Given that, based on domestic and international surveys, there is a significant proportion of the population who are irresponsible or financially vulnerable, the organized education of appropriate knowledge is an important task. The effectiveness of education is significantly increased if it is carried out through learning contents and methods that meet the needs of the students/participants. This is facilitated by getting to know the structure of the financial personality. Financial personality is investigated by the Hungarian research, the results of which this study is based on. The research assessed the financial personality traits of the Hungarian population using an online questionnaire, in three age groups. Based on the results, the financial personality of each age group is made up of several dimensions. These dimensions do not fully match the predefined features. Although the overall results are favourable, in all three age groups we found subgroups of respondents that can be characterized by an irresponsible, live-in-the-moment attitude, and groups that are financially vulnerable. Getting to know these groups is a significant help in personalizing and modernizing financial education.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Kálmán, B., & Németh, E. (2024). Financial personality test: Methodology and results in three age groups. Iskolakultúra, 34(1), 42–59. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.1.42
Section
Study
Author Biography

Erzsébet Németh, Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Kommunikációtudományi Intézet

Prof. Dr. Németh Erzsébet, a kommunikáció elméletének, gyakorlatának és kutatásának egyik legelismertebb hazai szakértője. Egyetemi tanár, a METU alapító tagja. Habilitált kommunikáció-, PhD, pszichológia tudományból. Összes tudományos publikációinak száma: 189, idézettsége: 809. Felelős szerkesztője a Public Finance Quarterly/Pénzügyi Szemle kétnyelvű szakfolyóiratnak. A Kommunikáció-kutatás, a Személyes kommunikáció hatásmechanizmusai és a Közszereplés tantárgyakat oktatója, illetve kommunikációs készségfejlesztő tréningeket tart. Főbb érdeklődési- és kutatási területei: Közszereplés, nyilvános kommunikáció, meggyőzés, TV- és internet-használat testi-lelki hatásai, valamint Pénzügyi kultúra kutatása.

References

Chen, H, & Volpe, R. P. (1998). An Analysis of Personal Financial Literacy among College Students [A főiskolai hallgatók személyes pénzügyi ismereteinek elemzése, angolul]. Financial Services Review, 7(2), 107–128, https://doi,org/10,1016/s1057-0810(99)80006-7

Danes, S. M., & Hira, T. K. (1987). Money Management Knowledge of College Students [Főiskolai hallgatók pénzgazdálkodási ismeretei, angolul]. Journal of Student Financial Aid, 17(1), 4–16,

Demirgüc-Kunt, A., Klapper, L., Singer, D., Ansar, S., & Hess, J. (2018). Global Findex Database 2017: Measuring Financial Inclusion around the World (151 p.) [Globális Findex Adatbázis 2017: A pénzügyi befogadás mérése szerte a világon, angolul]. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank / Világbank. https://doi,org/10,1596/978-1-4648-1259-0

Demirgüc-Kunt, A., Klapper, L., Singer, D., & Oudheusden, P. V. (2015). Global Findex Database 2014: Measuring Financial Inclusion around the World [Globális Findex Adatbázis 2014: A pénzügyi befogadás mérése szerte a világon, angolul] (91 p.). Világbank. Elérhető: https://thedocs.worldbank.org/en/doc/681361466184854434-0050022016/original/2014GlobalFindexReportDKSV.pdf

Kaur, A., & Goel, P. (2022). Impact of Big-five Personality Traits on Investor’s Risk Attitude. Indian Journal of Economics and Development, 477–482. https://doi.org/10.35716/IJED/20184

Klapper, L., Lusardi, A., & van Oudheusden, P. (2018). Financial Literacy around the World: (No, 3313; p, 28). Világbank. Elérhető: https://gflec,org/wp-content/uploads/2015/11/3313-Finlit_Report_FINAL-5,11,16,pdf?x66755

Lusardi, A., & Mitchell, O. S. (2014). The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and Evidence [A pénzügyi műveltség gazdasági jelentősége: elmélet és bizonyíték, angolul]. Journal of Economic Literature, 52(1), 5–44, https://doi,org/10,3386/w18952

Németh E., Béres D., Huzdik K, Kovács P., & Sápi Á. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról (ISBN: 978-615-5222-06-1; 73 p.). Állami Számvevőszék. Elérhető: https://docplayer.hu/1016533-Felmeres-a-felsooktatasban-tanulo-fiatalok-penzugyi-kulturajarol.html

Otto, P. (2010). Cognitive finance: Data analysis with a behavioral edge [Kognitív pénzügy: Adatelemzés viselkedési éllel, angolul]. Data Mining and Management, 1–37.

Otto, P. E., Davies, G. B., & Chater, N. (2007). Note on ways of saving: Mental mechanisms as tools for self-control? Global Business and Economics Review, 9(2/3), 227. https://doi.org/10.1504/GBER.2007.013703

Polya, G, (1920). Über den zentralen Grenzwertsatz der Wahrscheinlichkeitsrechnung und das Momentenproblem [A valószínűségszámítás centrális határérték-tételéről és a pillanatok problémájáról, németül]. Mathematische Zeitschrift, 8(3–4), 171–181. https://doi,org/10,1007/BF01206525

Ponterotto, J. G., & Ruckdeschel, D. E. (2007). An Overview of Coefficient Alpha and a Reliability Matrix for Estimating Adequacy of Internal Consistency Coefficients with Psychological Research Measures. Perceptual and Motor Skills, 105(3), 997–1014. https://doi.org/10.2466/pms.105.3.997-1014

Renu, I. R., & Christie, P. (2018). Investment Behavior of Secondary Equity Investors: An Examination of the Relationship Among the Biases. Indian Journal of Finance, 12(9), 7. https://doi.org/10.17010/ijf/2018/v12i9/131556

T. Kárász J., Nagybányai Nagy, O., Széll K., & Takács S. (2022). Cronbach-alfa: Vele vagy nélküle? Magyar Pszichológiai Szemle, 77(1), 81–98. https://doi,org/10,1556/0016,2022,00004