Language examinations accredited by the state as they are processed in Hungarian applied linguistics and educational journals
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
In Hungary the system of language examinations accredited by the state has been in existence for more than 20 years. During this period experience galore has been gained about the operations of the language examination centres. The professional work and the continuous improvement of the accreditational requirements have also contributed to the development of the field of language measurement and assessment. This development is by and large mirrored in terms of academic publications as well. Between 2000 and 2020 several studies on language examinations were published mainly in conference and university volumes, several doctoral dissertations were written, and international conference presentations were also given. However, the present article aims at examining the articles having been published only in the most prestigious Hungarian journals on applied linguistics and pedagogy. By categorizing and analysing these studies the article provides an overview of the development of the system of language examinations accredited by the state, its current state, and the questions the experts touched upon throughout the examined 20 years. Finally, the study sheds light on some possible future research directions related to language examinations in Hungary.
Downloads
Article Details
References
Andor, J., Berényi, S., Borgulya, Á., Dávid, G., Fekete, H., Heltai, P., Lengyel, Zs., Németh, Zs. & Völgyes, Gy. (1999). Az államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációjának kézikönyve. Professzorok Háza.
Balázs, B. (2007). A Rasch-modell szerepe a kvantitatív nyelvtudásmérésben. Alkalmazott Nyelvtudomány, 7(1–2), 177–189.
Bárdos, J. (2003). A nyelvtudás megítélésének korlátai. Iskolakultúra, 13(8), 28–39.
Bárdos, J. (2007). Ekvivalenciák és kompetenciák a nyelvvizsgák világában.Educatio, 16(2), 231–242.
Bárdos, J. (2019a). A magyar állami nyelvvizsga öröksége: (ne) nézz vissza haraggal? Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 5–29.
Bárdos, J. (2019b). A nyelvtudás elbírálásának rövid története, problémái és korlátai. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 134–154.
Bárdos, J. (2020). A félreismert Közös európai referenciakeret (KER, 2001) és Társkötete (2018): kritikai elemzés. Modern Nyelvoktatás, 26(1–2), 5–27.
Benke, E. (2010). Workplace language use and a test task-based needs analysis. Poszterprezentáció az EALTA 7. konferenciáján. 2010. május 28–30. Hága, Hollandia,
Benke, E. (2019). Egy siKERtörténet: mit kapott az oktatáspolitika és a nyelvoktatás a Közös európai referenciakerettől? Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 30–44.
Council of Europe (2018): Common European framework of reference for languages: Learning, teaching and assessment. Companion volume with new descriptors. Strasbourg: Council of Europe Publishing. https://rm.coe.int/common-european-frame-work-of-reference-for-languages-learning-teaching/16809ea0d4
Csépes, I. (2012). Államilag elismert nyelvvizsgáztatás: Kik és hogyan látják el a szakmai felügyeletet? Modern Nyelvoktatás, 18(4),56–60.
Csizér, K. & Öveges, E. (2019). Idegennyelv-tanulási motivációs tényezők és a nyelvi vizsgák Magyarországon: összefüggések vizsgálata egy kérdőíves kutatás segítségével. Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 86–101.
Dávid, G. (2002). A nyelvvizsgák akkreditációjának tanulságai. In Szűcs, T. & Kárpáti, E. (szerk.), Nyelvpedagógia. Iskolakultúra-könyvek 12. Iskolakultúra. 159–165.
Dávid, G. (2012). A szintleírások nyelvének szerepe a Közös Európai Referenciakeret magyar, angol és német nyelvű kiadásában. Magyar Pedagógia, 112(1),19–39.
Dávid, G. (2014). Mitől jó egy nyelvvizsga? Iskolakultúra, 24(4), 3–25.
Dávid, G. (2020). A human face to technology? – Digital exams are coming. Working Papers in Language Pedagogy, 15, 1–13.
Dévény, Á. (2003). Az idegen nyelvi tesztelés etikai problémái. Új Pedagógiai Szemle,53(7–8), 134–145.
Dévény, Á., Jármai, E. & Tóth, É. (2004). A produktív írásfeladatok jelentősége a szaknyelvi vizsgára való felkészítésben. Modern Nyelvoktatás, 10(4), 16–27.
Dévény, Á., & Loch, Á. (2005). Miről szól a nyelvvizsga? Vizsgázók és vizsgáztatók feladatértékelése a szaknyelvi vizsgán. Iskolakultúra, 15(12), 85–98.
Dörnyei, Z. (2007). Research methods in applied linguistics: Quantitative, qualitative, and mixed methodologies. Oxford University Press.
Együd, Gy., Fazekas, M., Huszti, J., Kiszely, Z. & Tóth, I. (2008a). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vizsgahely-ellenőrzési projektje I. Modern Nyelvoktatás, 14(3), 10–28.
Együd, Gy., Fazekas, M., Huszti, J., Kiszely, Z. & Tóth, I. (2008b). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vizsgahely-ellenőrzési projektje II. Modern Nyelvoktatás, 14(4), 44–56.
Einhorn, Á. (1999). Nyelvtudás és vizsga. Educatio, 8(3), 543–556.
Fekete, A. & Csépes, I. (2018). B2-es szintű nyelvvizsga bizonyítvány: útlevél a diplomás élethez, társadalmi mobilitáshoz. Iskolakultúra, 28(10–11), 13–24. DOI: 10.14232/ISKKULT.2018.10-11.13
Fekete, H., Major, É. & Nikolov, M. (Szerk.). (1999). English language education in Hungary: A baseline study. The British Council Hungary.
Gottlieb, É., Huszti, J. & Tóth, I. (2012). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ kutatási beszámolója a fogyatékkal élő nyelvvizsgázók esélyegyenlőségének biztosításáról a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgaközpontokban. Iskolakultúra, 22(2), 55–70.
Huszti, J. (2002). Kommunikatív szempontok a nyelvvizsgán. In Szűcs, T. & Kárpáti, E. (szerk.), Nyelvpedagógia.Iskolakultúra-könyvek 12. Iskolakultúra. 166–173.
Kiszely, Z. (2018). Egy online vizsgáztató-továbbképzés tapasztalatai. Modern Nyelvoktatás, 24(1), 3–18.
Kiszely, Z. (2019). Értékelési skálák használata a beszédkészség és íráskészség vizsgákon. Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 120–135.
Kövér, Á. (2020). The possibility of supplementing the listening comprehension components of foreign language examinations with audio visual tasks. Working Papers in Language Pedagogy, 15, 70–86.
Lengyel, Zs. (2000). Államilag elismert nyelvvizsga(rendszer): igény, szükség, diszciplináris háttér. Modern Nyelvoktatás, 6(1), 14–20.
Lengyel, Zs. (2005). Nyelvi jogok a nyelvvizsgáztatás tükrében Modern Nyelvoktatás, 11(1), 8–13.
Li, S. & Wang H. (2018) Traditional literature review and research synthesis. In Phakiti, A., De Costa, P., Plonsky, L. & Starfield S. (szerk.), The Palgrave handbook of applied linguistics research methodology. Palgrave Macmillan.
Lukácsi, Z. (2013). Cohesion and writing quality: Exploring the construct of written cohesion in Euro Examinations. Nem publikált PhD-értekezés. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs.
Lukácsi, Z. (2017). Developing a level-specific checklist for assessing writing. Előadás az EALTA 14. konferenciáján. 2017. május 29. – június 3. Sevres, Franciaország.
Märcz, R. (2014). A hallott szöveg értése, mint teljesítmény. Milyen tényezők vannak hatással a vizsgázók teljesítményére egy középfokú angol hallásértésvizsga esetében? Modern Nyelvoktatás,20(1–2), 18–34.
Märcz, R. (2015). Az ECL nyelvvizsga vizsgázókra gyakorolt hatása: egy kérdőíves felmérés eredményei: előtanulmány. Iskolakultúra,25(2), 48–57. DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.2.48
Märcz, R. (2018). The Washback of Language Exams on Classroom Practice in Hungary in a Complex Dynamic System Framework. Nem publikált PhD-értekezés. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs.
Morrow, K. (1979). Communicative language testing: Revolution or evolution? In Brumfit, C. J. & Johnson, K. (szerk.). The communicative approach to language teaching. Oxford University Press. 143–159.
PTMIK (2002). Közös Európai Referenciakeret: Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ Kht.
Rozgonyi, Z. (2014). Mi változik az akkreditált nyelvvizsgáztatásban? Modern Nyelvoktatás, 20(3),52–57.
Spolsky, B. (1976). Language Testing: Art or Science? Paper read at the 4th International Congress of Applied Linguistics. Stuttgart, Germany.
Szabó, G. (2009). Ponthatár vagy képességszint? Az IRT-alapú teljesítményszint-minimumok megállapításának gyakorlati kérdései a nyelvtudásmérésben. Modern Nyelvoktatás, 15(4), 3–13.
Szabó, G. (2020). The impact of changing writing task word limits on written performance. Working Papers in Language Pedagogy, 15, 14–42.
Szabó, G. & Kiszely, Z. (2010). Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern Nyelvoktatás, 16(4), 19–38.
Tankó, Gy. (2019). A validálási folyamat érvelésalapú megközelítéséinek áttekintése. Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 65–85.
Vígh, T. (2005). A kommunikatív tesztelés elméleti alapjai. Magyar Pedagógia, 105(4),381–407.
Vígh, T. (2007). A vizsgák tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásának elméleti és empirikus kutatása. Magyar Pedagógia, 107(2),141–161.
/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsgabizonyítványokról. https://nyak.oh.gov.hu/doc/jogszab/71-1998.asp
/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2008-137-20-22