University students’ perceptions of digital education The findings of an exploratory study
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The transition to digital education owing to the COVID-19 pandemic posed a new challenge not only for primary and secondary but also for higher education. During the switch to online lessons, both technical and methodological changes have taken place, setting an entirely new direction for both teachers and students. Classroom lessons and personal consultations have been replaced by online teaching, the mainly paper-based curricula used before with online curricula; lecture notes, assignments, and direct personal communication sites were also replaced by indirect, online communication channels. This research aimed to elicit the positive and negative perceptions of students in distance learning at a faculty of a higher educational institution in Budapest concerning digital transition. In the first part of the study, the available literature on the topic is reviewed, as well as the theories related to the topic of this present research project. In order to investigate participants’ positive or negative critiques and views on the topic, the qualitative research paradigm was chosen, in which seminar papers were examined using the method of discourse analysis. During the analysis, categories and emerging patterns were identified. The results of the study show that students have an overall positive attitude towards digital education and believe that their course instructors make an attempt to do their best to make education work effectively.
Downloads
Article Details
References
Benedek András (2020). Távoktatás másként!!! – A digitális kor pedagógiai kihívásaihoz. Opus et Educatio, 7(3), 185–192. 10.3311/ope.387
Besenyei István, & Tóth Zsolt (2008). A konstruktivista oktatás környezete és a Moodle. Sopron.
Czirfusz Dóra, Misley Helga, & Horváth László (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio, 7(3), 220–229. 10.3311/ope.394
Dörnyei Zoltán (2007). Research methods in applied linguistics. Oxford University Press.
Fekete Mariann (2020). Digitális átállás – az első hét tapasztalatai. Iskolakultúra, 30(9), 77–95. 10.14232/ISKKULT.2020.9.77
Fekete Tamás, & Porkoláb Ádám (2020). Karanténpedagógia a magyar közoktatásban – A digitális oktatásra történő átállás eddigi tapasztalatairól. Iskolakultúra, 30(9), 96–112. 10.14232/ISKKULT.2020.9.96
Forgó Sándor, Hauser Zoltán, & Kis-Tóth Lajos (2004). Tanulás tér- és időkorlátok nélkül. Iskolakultúra, 14(12), 123–139.
Hukné Kiss Szilvia, & Koltányiné Vadász Viktória (2020). Projektekkel a munka világa felé: projektmódszer bevezetése a német üzleti idegen nyelv oktatásában. In Ludányi Zsófia, Jánk István, Domonkosi Ágnes (szerk.), A nyelv perspektívája az oktatásban. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. 443–457.
Jagodics Balázs, Kóródi Kitti, & Szabó Éva (2020). Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (2. rész). Iskolakultúra, 30(11), 24–43. 10.14232/ISKKULT.2020.11.24
Jakab György (2020a). ISKOLA – járvány idején (1. rész). Iskolakultúra, 30(9), 64–76. 10.14232/ISKKULT.2020.9.64
Jakab György (2020b). ISKOLA – járvány idején (második rész). Iskolakultúra, 30(10), 53–64.
Kóródi Kitti, Jagodics Balázs, & Szabó Éva (2020). Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész). Iskolakultúra, 30(10), 38–52. 10.14232/ISKKULT.2020.10.38
Morse, J. M., & Richards, L. (2002). Readme first for a user’s guide to qualitative research. Sage.
Nagy Ádám, & Fekete Mariann (2020). OK, Zoomer – a digitális tanulás problémái. Opus et Educatio, 7(3), 203–207. 10.3311/ope.389
Nahalka István (1997). Konstruktív pedagógia - egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra, 97(2), 21–33.
Nahalka István (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ollé János (2012). Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó.
Ollé János, Lévai Dóra, Domonkos Katalin, Szabó Orsi, Papp-Danka Adrienn, Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Tóth Renáta, Takács Anita, & Dobó István (2013). Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Papp Gyula (2003). Paradigmaváltás? Konstruktivista pedagógiai elemek a digitális tananyag feldolgozásban. In Tompa Klára (szerk.), A digitális identitás az útlevelünk Európába. Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó. 81–88.
Prensky, M. (2001a). Digital natives, digital immigrants, part 1. On the Horizon, 9(5), 1–6. 10.1108/10748120110424816
Prensky, M. (2001b). Digital natives, digital immigrants, part 2: Do they really think differently? On the Horizon, 9(6), 1–6. 10.1108/10748120110424843
Proháczik Ágnes (2020). A tantermi és online oktatás összehasonlító elemzése. Opus et Educatio, 7(3), 208–219. 10.3311/ope.390
Rab Árpád (2018). A digitális kultúra jellemzői. In Nemeslaki András (szerk.), Információs Társadalom. Dialóg Campus. 58–63.
Radnóti Katalin (2004). Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok a mai magyar iskolában? In Kerber Zoltán (szerk.), Hidak a tantárgyak között. Országos Közoktatási Intézet. 131–167.
Szerző 2 tanulmánya
Az emberi erőforrások minisztere 3/2020-as EMMI határozata. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tavoktatas/20200314135227370.pdf Utolsó letöltés: 2021. 02. 15.