Like the big ones! Creative workshop for primary school students
Article Sidebar
Published:
May 4, 2020
Keywords:
education, designcommunication, wikinomic co-operation, teamwork, problem based learning
Main Article Content
Abstract
In our study we introduce a creative educational methodology dubbed “I venture to make my home a better place” that uses the toolbox of wikinomics and is built upon the methodology of design communication. The aim of the workshop is to develop a teaching methodology that can be integrated into a closed school framework, develops creativity, forms a community, and provides ongoing feedback to teachers and students. Our paper first addresses the methodologies for developing educational tools that actively build upon and use cooperative learning, with a particular emphasis on their collaborative nature. A detailed description is given of the potential of problem-based learning, a starting point in the design of our workshop. Following that, an overview of wikinomics as an approach to mass collaboration and the educational outcomes thereof are given. Then, design communication, the creative design methodology at the base of our product development. In the final section of our article, the exact course of the workshop is presented using the methods of action research and narrative analysis through the results of one of the pilot projects of our educational product. The most important result of our research carried out in a primary school in Hungary’s Veszprém County is the presence of the cohesion power realized through community creation and its community-shaping power. Another result is the success of the product design and the learning potential inherent in the method, which is realized at the same time without a hierarchical relationship between teachers and students.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Horváth, D. D., Csordás, T., Horváth, D., & Cosovan, A. (2020). Like the big ones! Creative workshop for primary school students. Iskolakultúra, 30(4-5), 49–66. Retrieved from https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33133
Issue
Section
Szemle
References
Allegra, M., La Guardia, D., Ottaviano, S., Dal Grande, V., & Gentile, M. (2013). A serious game to promote and facilitate entrepreneurship education for young students. In: Long, C.A., Mastorakis, N.E., & Mladenov, V. (eds.). Recent Advances in Education and Educational Technologies – Proceedings of the 2013 International Conference on Education and Educational Technologies, Rhodes, Jul 16-19, 2013. 256-263.
Aronson, E., Stephan, C., Sikes, J., Blaney, N., & Snapp, M. (1978). The Jigsaw Classroom. Beverly Hills, CA: Sage.
Baines, E., Blatchford, P., & Kutnick, P. (2016). Promoting effective group work in the primary classroom: A handbook for teachers and practitioners. London: Routledge.
Benkler, Y. (2006). The Wealth of Networks: How Soci- al Production Transforms Markets and Freedom. New Haven, Conn: Yale University Press
Bodorkós Barbara (2010). Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: a részvételi akciókutatás lehetőségei. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő.
Bús Enikő (2015). Problémaközpontúság és tanítási módszerek vizsgálata általános és középiskolai pedagógusok körében. In: Tóth Zoltán (szerk.). Új kutatások a neveléstudományokban 2014: Oktatás és Nevelés – Gyakorlat és Tudomány. Debrecen: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága / Debreceni Egyetem. 59-67.
Co & Co Communications Kft. (2008). Designkommunikáció = Fejlesztésbe integrált kommunikáció. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 113(12[1]), Lajstromszám: 196961.
Collard, P., & Looney, J. (2014). Nurturing creativity in education. European Journal of Education, 49(3), 348-364. doi: 10.1111/ejed.12090
Cosovan Attila & Horváth Dóra (2016). Emóció–Ráció: Tervezés–Vezetés: Designkommunikáció. Vezetéstudomány, 47(3), 36-45.
Cosovan Attila & Horváth Dóra (2017). Miért nem TÜKRÖZŐDIK a JÖVŐTERVEZÉS a mindennapi oktatási gyakorlatban?: Wikinómikus együttműködés tapasztalatai a marketing MSc képzésben. Bányai Edit, Lányi Beatrix & Törőcsik Mária (szerk.). Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás: Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet. 584-593.
Cosovan Attila (2009). DISCO. Budapest: Co&Co Communication. URL: http://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_web
Csapó Benő (2007) A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében. Új pedagógiai szemle. 57(3-4), 11-23. URL: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00112/2007-03-ko-Csapo-Tanari.html
Csíkos Csaba (2010). Problémaalapú tanulás és matematikai nevelés. Iskolakultúra, 20(12), 52-60.
Csíkszentmihályi Mihály (2001). Flow: az áramlat, a tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó
Csillag Sára (2016). A kooperatív akciókutatás elmélete és gyakorlata. Prosperitas, 3(2), 36-62.
Csillag Sára, Udvarhelyi Éva Tessza, Málovics György, Gosztonyi Márton & Gelei András (2018). Mi az a részvételi akciókutatás (RAK)? Kik azok a részvételi akciókutatók? Ötféle élmény és értelmezés (szerkesztett interjú). Kovász, 22(1-4), 53-83.
D. Molnár Éva (2019). Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében. Apertúra, 2019(tavasz). doi: 10.31176/apertura.2019.14.3.7
de Corte, E. (2001). Az iskolai tanulás: A legfrissebb eredmények és a legfontosabb tennivalók. Magyar Pedagógia, 101(4), 413–434.
de Graaf, E., & Kolmos, A. (2003). Characteristics of problem-based learning. International Journal of Engineering Education. 19(5), 657-662.
Denzin, N., & Lincoln, Y. (1994, eds.). Handbook of Qualitative Research. Thousand Oaks, CA: Sage.
Dorst, K. (2011). The core of ‘design thinking’and its application. Design Studies, 32(6), 521-532. doi: 10.1016/j.destud.2011.07.006
Duch, B. J. (1996). Problem-Based Learning in Physics: The Power of Students Teaching Students. Journal of College Science Teaching, 15(5), 326-29.
Falus Iván (2003). Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.). Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 243–296.
Fazekas Ágnes (2012). Közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok. ELTE PPK Felsőoktatásmenedzsment Intézeti Központ. Kézirat (http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatasfejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)
Finkle, S. L., & Torp, L. L. (1995). Introductory Documents. Center for Problem-Based Learning. Aurora, IL: Illinois Math and Science Academy.
Fullan, M. (2008a). Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Fullan, M. (2008b). Változás és változtatás. II. A folytatás. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Fullan, M. (2008c). Változás és változtatás. III. A ráadás. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Galton, M. J., Simon, B., & Croll, P. (1980). Inside the primary classroom. London: Routledge.
Galton, M., & Williamson, J. (2003). Group work in the primary classroom. London: Routledge.
Gillies, R. M. (2003). Structuring cooperative group work in classrooms. International Journal of Educational Research, 39(1-2), 35-49. doi: 10.1016/S0883-0355(03)00072-7
Halász Gábor (2008). Előszó a magyar kiadáshoz. In Fullan, M., Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 8-9
Havas Péter (2004). Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. Új pedagógiai szemle, 54(6), 3-8.
Horváth Daniella Dominika, Cosovan Attila, Csordás Tamás, Horváth Dóra & Mitev Ariel (2019). Vállalkozásra fel, gyerekek! – A vállalkozói attitűd fejlesztési lehetőségei gyermekkorban a designkommunikáció módszertanának alkalmazásával. In: Kőszegi Irén Rita (szerk.). III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia –„Versenyképesség és innováció” – 2018.09.27-28., Kecskemét, Tanulmánykötet. 415-421.
Horváth Dóra & Mitev Ariel (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea.
Horváth Dóra, Cosovan Attila, Horváth Daniella & Namaz Lachin (2018). Tanulás-munka interface. A valós idejű találkozások jelentősége a digitális oktatási környezetben. Vezetéstudomány, 49(12), 67-77. doi: 10.14267/VEZTUD.2018.12.08
Johnson, R. T., & Johnson, D. W. (2008). Active learning: Cooperation in the classroom. The annual report of educational psychology in Japan, 47, 29-30.
Juhász, Cs. (2017): Z generációs hallgatók felsőoktatási motivációjának vizsgálata. Közép- Európai Közlemények. 2017, 10.2: 131-141.
Kim Rita (1998). A belső motivációt befolyásoló tényezők és megjelenésük a Montessori- pedagógiában. Új Pedagógiai Szemle, 48(3), 44–54.
Kissné Gera Ágnes (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra. 26(3), 89-100.
Knight, L. (2002). Network learning: Exploring learning by interorganizational networks. Human Relations, 55(4), 427-454. doi: 10.1177/0018726702554003
Molnár Gyöngyvér (2004). Problémamegoldás és probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 14(2), 12-19.
Molnár Gyöngyvér (2005). A probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 15(10), 31-43.
Molnár, G. (2010). Technológiaalapú mérésértékelés hazai és nemzetközi implementációi. Iskolakultúra, 20(7-8), 22-34.
Mortimore, P., Sammons, P., Stoll, L., & Ecob, R. (1988). School matters. Berkeley, CA: University of California Press
Nagy Lászlóné (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31-51.
OECD (2014). PISA 2012 Results: Creative Problem Solving: Students’ Skills in Tackling Real-Life Problems (Volume V), Paris: OECD Publishing. doi: 10.1787/9789264208070-en
Oláh Attila (1999). A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, 9(6-7), 15-27.
Pais, E.R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudomány-kommunikációjához-Tanulmány
Pajor Gabriella (2015). "Gyorsabban, magasabbra, bátrabban" - de hogyan?: teljesítménymotiváció iskolai környezetben. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Pásztor-Kovács Anita (2015). Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret. Iskolakultúra, 25(2), 3-16. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.2.3
Pataki György & Vári Anna (2011, szerk.). Részvétel− Akció− Kutatás. Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézete
Penuel, W. R., Turner, M. L., Jacobs, J. K., Van Horne, K., & Sumner, T. (2019). Developing tasks to assess phenomenon‐based science learning: Challenges and lessons learned from building proximal transfer tasks. Science Education. (ahead of print). doi: 10.1002/sce.21544
Péteri Gábor (2015). Hosszú tanulási folyamat a közoktatásban. Magyar Tudomány, 176(7), 807-812.
Prensky, M. (2001). "Digital Natives, Digital Immigrants Part 1", On the Horizon, Vol. 9 Iss: 5, 1 – 6
Radó Péter (2017). Az iskola jövője. Budapest: Noran Libro
Reason, P., & Bradbury, H. (2001, eds.). Handbook of action research.Thousand Oaks, CA: Sage
Sahlberg, P. (2009). The role of education in promoting creativity: potential barriers and enabling factors. In Villalba, E. (ed.). Measuring creativity: Proceedings for the conference, “Can creativity be measured?”Brussels, May 28–29, 2009. Luxembourg: Publications Office of the European Union. 337–344.
Seikkula‐Leino, J. (2011). The implementation of entrepreneurship education through curriculum reform in Finnish comprehensive schools. Journal of Curriculum Studies, 43(1), 69-85. doi: 10.1080/00220270903544685
Shepard, L. A. (2015). If we know so much from research on learning, why are educational reforms not successful. In Feuer, MJ., Berman, A.I., & Atkinson, R.C.(eds.). Past as Prologue: The National Academy of Education at 50. Members Reflect. Washington, DC: National Academy of Education. 41-52.
Smola, K.W., & Sutton, C. D. (2002). Generational differences: revisiting generational work values for the new millennium. Journal of Organizational Behavior, 23(4), 363–382. doi: 10.1002/job.147
So, K., & Kang, J. (2014). Curriculum reform in Korea: Issues and challenges for twenty-first century learning. The Asia-Pacific Education Researcher, 23(4), 795-803. doi: 10.1007/s40299-013-0161-2
Strauss, A.L., & Corbin, J. (1990). Basics of Qualitative Research: Grounded Theory Procedures and Techniques. Newbury Park, CA: Sage.
Symeonidis, V., & Schwarz, J. F. (2016). Phenomenon-Based Teaching and Learning through the Pedagogical Lenses of Phenomenology: Te Recent Curriculum Reform in Finland. Forum Oświatowe, 28(2), 31–47.
Szebeni Rita (2010). A kompetencia alapú oktatás pedagógus személyiség háttere. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola.
Tapscott, D., & Williams, A. D. (2006). Wikinómia, Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés. Budapest: HVG Könyvek.
Tímár Éva (2006). Tantestületi légkörvizsgálat. Iskolakultúra, 16(3), 11-23.
Torda, Á. (2000). Figyelemfejlesztő program. Budapest: OKI PTK.
Tosifescu, S. (2009). Minőség és kompetencia az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 59(11), 29-34.
Tóth Péter (2017). Tanulóközpontú tanulás és problémamegoldás: a probléma alapú tanulás. Tóth Péter, Hanczvikkel Adrienn & Duchon Jenő (szerk.). Tanulóközpontú oktatás, módszertani megújulás a szakképzésben és a felsőoktatásban. Budapest: Óbudai Egyetem. 79-97.
Törőcsik, M.- Szűcs, K.-Kehl, D. (2014). Generációs gondolkodás – A Z és az Y generáció életstílus csoportjai. Marketing & Management, 48.klnsz.2, 3-15.
Vastagh Zoltán (1999, szerk.). Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában III. Az együttműködés kiemelt szerepe a produktív tanulás folyamatában. JPTE, Tanárképző Intézet, Pécs.
Veres Gábor (2016). Gondolkodás- és képességfejlesztés: kihívások és megoldások a SAILS projektben. Iskolakultúra, 26(3), 43-56. doi: 10.17543/ISKKULT.2016.3.43
Watkins, C., Carnell, E., & Lodge C. (2007). Effective Learning in Classrooms. London: Paul Chapman Publishing
Zolnai Erika, Balogh Erzsébet, Barnucz Nóra, Fónai Mihály & Hüse Lajos (2016). Lehetőség, kihívás vagy akadály? A közoktatás integrációs feladatai - nemzetközi kitekintés és magyarországi helyzetkép. Különleges Bánásmód, 2(2), 5-21.
Aronson, E., Stephan, C., Sikes, J., Blaney, N., & Snapp, M. (1978). The Jigsaw Classroom. Beverly Hills, CA: Sage.
Baines, E., Blatchford, P., & Kutnick, P. (2016). Promoting effective group work in the primary classroom: A handbook for teachers and practitioners. London: Routledge.
Benkler, Y. (2006). The Wealth of Networks: How Soci- al Production Transforms Markets and Freedom. New Haven, Conn: Yale University Press
Bodorkós Barbara (2010). Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: a részvételi akciókutatás lehetőségei. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő.
Bús Enikő (2015). Problémaközpontúság és tanítási módszerek vizsgálata általános és középiskolai pedagógusok körében. In: Tóth Zoltán (szerk.). Új kutatások a neveléstudományokban 2014: Oktatás és Nevelés – Gyakorlat és Tudomány. Debrecen: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága / Debreceni Egyetem. 59-67.
Co & Co Communications Kft. (2008). Designkommunikáció = Fejlesztésbe integrált kommunikáció. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 113(12[1]), Lajstromszám: 196961.
Collard, P., & Looney, J. (2014). Nurturing creativity in education. European Journal of Education, 49(3), 348-364. doi: 10.1111/ejed.12090
Cosovan Attila & Horváth Dóra (2016). Emóció–Ráció: Tervezés–Vezetés: Designkommunikáció. Vezetéstudomány, 47(3), 36-45.
Cosovan Attila & Horváth Dóra (2017). Miért nem TÜKRÖZŐDIK a JÖVŐTERVEZÉS a mindennapi oktatási gyakorlatban?: Wikinómikus együttműködés tapasztalatai a marketing MSc képzésben. Bányai Edit, Lányi Beatrix & Törőcsik Mária (szerk.). Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás: Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet. 584-593.
Cosovan Attila (2009). DISCO. Budapest: Co&Co Communication. URL: http://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_web
Csapó Benő (2007) A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében. Új pedagógiai szemle. 57(3-4), 11-23. URL: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00112/2007-03-ko-Csapo-Tanari.html
Csíkos Csaba (2010). Problémaalapú tanulás és matematikai nevelés. Iskolakultúra, 20(12), 52-60.
Csíkszentmihályi Mihály (2001). Flow: az áramlat, a tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó
Csillag Sára (2016). A kooperatív akciókutatás elmélete és gyakorlata. Prosperitas, 3(2), 36-62.
Csillag Sára, Udvarhelyi Éva Tessza, Málovics György, Gosztonyi Márton & Gelei András (2018). Mi az a részvételi akciókutatás (RAK)? Kik azok a részvételi akciókutatók? Ötféle élmény és értelmezés (szerkesztett interjú). Kovász, 22(1-4), 53-83.
D. Molnár Éva (2019). Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében. Apertúra, 2019(tavasz). doi: 10.31176/apertura.2019.14.3.7
de Corte, E. (2001). Az iskolai tanulás: A legfrissebb eredmények és a legfontosabb tennivalók. Magyar Pedagógia, 101(4), 413–434.
de Graaf, E., & Kolmos, A. (2003). Characteristics of problem-based learning. International Journal of Engineering Education. 19(5), 657-662.
Denzin, N., & Lincoln, Y. (1994, eds.). Handbook of Qualitative Research. Thousand Oaks, CA: Sage.
Dorst, K. (2011). The core of ‘design thinking’and its application. Design Studies, 32(6), 521-532. doi: 10.1016/j.destud.2011.07.006
Duch, B. J. (1996). Problem-Based Learning in Physics: The Power of Students Teaching Students. Journal of College Science Teaching, 15(5), 326-29.
Falus Iván (2003). Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.). Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 243–296.
Fazekas Ágnes (2012). Közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok. ELTE PPK Felsőoktatásmenedzsment Intézeti Központ. Kézirat (http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatasfejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)
Finkle, S. L., & Torp, L. L. (1995). Introductory Documents. Center for Problem-Based Learning. Aurora, IL: Illinois Math and Science Academy.
Fullan, M. (2008a). Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Fullan, M. (2008b). Változás és változtatás. II. A folytatás. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Fullan, M. (2008c). Változás és változtatás. III. A ráadás. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Galton, M. J., Simon, B., & Croll, P. (1980). Inside the primary classroom. London: Routledge.
Galton, M., & Williamson, J. (2003). Group work in the primary classroom. London: Routledge.
Gillies, R. M. (2003). Structuring cooperative group work in classrooms. International Journal of Educational Research, 39(1-2), 35-49. doi: 10.1016/S0883-0355(03)00072-7
Halász Gábor (2008). Előszó a magyar kiadáshoz. In Fullan, M., Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 8-9
Havas Péter (2004). Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. Új pedagógiai szemle, 54(6), 3-8.
Horváth Daniella Dominika, Cosovan Attila, Csordás Tamás, Horváth Dóra & Mitev Ariel (2019). Vállalkozásra fel, gyerekek! – A vállalkozói attitűd fejlesztési lehetőségei gyermekkorban a designkommunikáció módszertanának alkalmazásával. In: Kőszegi Irén Rita (szerk.). III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia –„Versenyképesség és innováció” – 2018.09.27-28., Kecskemét, Tanulmánykötet. 415-421.
Horváth Dóra & Mitev Ariel (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea.
Horváth Dóra, Cosovan Attila, Horváth Daniella & Namaz Lachin (2018). Tanulás-munka interface. A valós idejű találkozások jelentősége a digitális oktatási környezetben. Vezetéstudomány, 49(12), 67-77. doi: 10.14267/VEZTUD.2018.12.08
Johnson, R. T., & Johnson, D. W. (2008). Active learning: Cooperation in the classroom. The annual report of educational psychology in Japan, 47, 29-30.
Juhász, Cs. (2017): Z generációs hallgatók felsőoktatási motivációjának vizsgálata. Közép- Európai Közlemények. 2017, 10.2: 131-141.
Kim Rita (1998). A belső motivációt befolyásoló tényezők és megjelenésük a Montessori- pedagógiában. Új Pedagógiai Szemle, 48(3), 44–54.
Kissné Gera Ágnes (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra. 26(3), 89-100.
Knight, L. (2002). Network learning: Exploring learning by interorganizational networks. Human Relations, 55(4), 427-454. doi: 10.1177/0018726702554003
Molnár Gyöngyvér (2004). Problémamegoldás és probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 14(2), 12-19.
Molnár Gyöngyvér (2005). A probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 15(10), 31-43.
Molnár, G. (2010). Technológiaalapú mérésértékelés hazai és nemzetközi implementációi. Iskolakultúra, 20(7-8), 22-34.
Mortimore, P., Sammons, P., Stoll, L., & Ecob, R. (1988). School matters. Berkeley, CA: University of California Press
Nagy Lászlóné (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31-51.
OECD (2014). PISA 2012 Results: Creative Problem Solving: Students’ Skills in Tackling Real-Life Problems (Volume V), Paris: OECD Publishing. doi: 10.1787/9789264208070-en
Oláh Attila (1999). A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, 9(6-7), 15-27.
Pais, E.R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudomány-kommunikációjához-Tanulmány
Pajor Gabriella (2015). "Gyorsabban, magasabbra, bátrabban" - de hogyan?: teljesítménymotiváció iskolai környezetben. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Pásztor-Kovács Anita (2015). Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret. Iskolakultúra, 25(2), 3-16. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.2.3
Pataki György & Vári Anna (2011, szerk.). Részvétel− Akció− Kutatás. Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézete
Penuel, W. R., Turner, M. L., Jacobs, J. K., Van Horne, K., & Sumner, T. (2019). Developing tasks to assess phenomenon‐based science learning: Challenges and lessons learned from building proximal transfer tasks. Science Education. (ahead of print). doi: 10.1002/sce.21544
Péteri Gábor (2015). Hosszú tanulási folyamat a közoktatásban. Magyar Tudomány, 176(7), 807-812.
Prensky, M. (2001). "Digital Natives, Digital Immigrants Part 1", On the Horizon, Vol. 9 Iss: 5, 1 – 6
Radó Péter (2017). Az iskola jövője. Budapest: Noran Libro
Reason, P., & Bradbury, H. (2001, eds.). Handbook of action research.Thousand Oaks, CA: Sage
Sahlberg, P. (2009). The role of education in promoting creativity: potential barriers and enabling factors. In Villalba, E. (ed.). Measuring creativity: Proceedings for the conference, “Can creativity be measured?”Brussels, May 28–29, 2009. Luxembourg: Publications Office of the European Union. 337–344.
Seikkula‐Leino, J. (2011). The implementation of entrepreneurship education through curriculum reform in Finnish comprehensive schools. Journal of Curriculum Studies, 43(1), 69-85. doi: 10.1080/00220270903544685
Shepard, L. A. (2015). If we know so much from research on learning, why are educational reforms not successful. In Feuer, MJ., Berman, A.I., & Atkinson, R.C.(eds.). Past as Prologue: The National Academy of Education at 50. Members Reflect. Washington, DC: National Academy of Education. 41-52.
Smola, K.W., & Sutton, C. D. (2002). Generational differences: revisiting generational work values for the new millennium. Journal of Organizational Behavior, 23(4), 363–382. doi: 10.1002/job.147
So, K., & Kang, J. (2014). Curriculum reform in Korea: Issues and challenges for twenty-first century learning. The Asia-Pacific Education Researcher, 23(4), 795-803. doi: 10.1007/s40299-013-0161-2
Strauss, A.L., & Corbin, J. (1990). Basics of Qualitative Research: Grounded Theory Procedures and Techniques. Newbury Park, CA: Sage.
Symeonidis, V., & Schwarz, J. F. (2016). Phenomenon-Based Teaching and Learning through the Pedagogical Lenses of Phenomenology: Te Recent Curriculum Reform in Finland. Forum Oświatowe, 28(2), 31–47.
Szebeni Rita (2010). A kompetencia alapú oktatás pedagógus személyiség háttere. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola.
Tapscott, D., & Williams, A. D. (2006). Wikinómia, Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés. Budapest: HVG Könyvek.
Tímár Éva (2006). Tantestületi légkörvizsgálat. Iskolakultúra, 16(3), 11-23.
Torda, Á. (2000). Figyelemfejlesztő program. Budapest: OKI PTK.
Tosifescu, S. (2009). Minőség és kompetencia az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 59(11), 29-34.
Tóth Péter (2017). Tanulóközpontú tanulás és problémamegoldás: a probléma alapú tanulás. Tóth Péter, Hanczvikkel Adrienn & Duchon Jenő (szerk.). Tanulóközpontú oktatás, módszertani megújulás a szakképzésben és a felsőoktatásban. Budapest: Óbudai Egyetem. 79-97.
Törőcsik, M.- Szűcs, K.-Kehl, D. (2014). Generációs gondolkodás – A Z és az Y generáció életstílus csoportjai. Marketing & Management, 48.klnsz.2, 3-15.
Vastagh Zoltán (1999, szerk.). Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában III. Az együttműködés kiemelt szerepe a produktív tanulás folyamatában. JPTE, Tanárképző Intézet, Pécs.
Veres Gábor (2016). Gondolkodás- és képességfejlesztés: kihívások és megoldások a SAILS projektben. Iskolakultúra, 26(3), 43-56. doi: 10.17543/ISKKULT.2016.3.43
Watkins, C., Carnell, E., & Lodge C. (2007). Effective Learning in Classrooms. London: Paul Chapman Publishing
Zolnai Erika, Balogh Erzsébet, Barnucz Nóra, Fónai Mihály & Hüse Lajos (2016). Lehetőség, kihívás vagy akadály? A közoktatás integrációs feladatai - nemzetközi kitekintés és magyarországi helyzetkép. Különleges Bánásmód, 2(2), 5-21.