Az osztályközösségben mért társas pozíció és a tudatelmélet kapcsolata alsó tagozatos diákok körében

Abstract

A tudatelmélet (Theory of Mind, ToM) egy olyan társas-kognitív képességünk, aminek a segítségével mentális állapotokat tulajdonítunk önmagunknak és másoknak. Ilyen mentális állapot például a vélekedés, vágy, képzelet, szándék vagy érzés. A tudatelmélet segítségével képesek vagyunk más emberek elméjének tartalmára következtetni és reagálni, ezáltal képesek vagyunk mások viselkedését előre jelezni, bejósolni, befolyásolni, és a másokkal való kommunikációnkban is segítségünkre lehet (Kiss, 2005; Bíró, 2002; Baron-Cohen, 2001; Egyed és Király, 2008; Apperly, 2011). A mindennapi életben és az iskolai működésben is nagy szerepe van a tudatelmélet képességének. Például a tanár-diák interakciókban, amikor tanítás közben a gyerekek viselkedéséből következtetünk arra, vajon tudják-e követni a tananyagot, és reagálunk ezekre a jelzésekre. A kortársi kapcsolatok alakulásában is fontos szerepe van a tudatelméletnek, hiszen az a gyermek, akinek magasabb
színvonalú a tudatelmélete, könnyebben képes a kortársak viselkedését magyarázni, értelmezni és reagálni rá, ezáltal a társas viselkedésben, a barátkozásban, a többiekkel való együttműködésben is sikeresebb lehet. Ugyanakkor még nem tudjuk egyértelműen, hogy vajon a jobb tudatelmélet segíti elő a jobb társas készségeket, vagy az alacsonyabb színvonalú tudatelméleti képesség miatt kevésbé barátkozik egy gyermek. Ez utóbbi helyzet azonban azzal járhat, hogy a gyermek eleve is gyengébb színvonalú tudatelméleti teljesítményének aktív társas kapcsolatok hiányában nincs lehetősége tovább fejlődni. A tudatelmélet egészen a csecsemőkortól fejlődik, és számos tényező befolyásolhatja a gyermekkori tudatelméleti képességet. Jelen tanulmányban elsősorban a társas viselkedéssel való kapcsolatra fókuszálunk.