Néhány szó a tudományos tudásátadás helyzetéről a szlovákiai magyar irodalomoktatásban

Abstract

Szlovákia oktatásügyét két démon tartja megszállva: az egyik a versenyszellem démona, a másik a felületességé. Számos értelmes kezdeményezés bukik meg a mindent azonnal akaráson és az azzal kart karba öltve járó felületességen, átgondolatlanságon és elnagyolt kivitelezésen. A kurrikurális reformot megalapozó új közoktatási törvényt a Szlovák Nemzeti Tanács 2008. május 22-én fogadta el, ennek alapján 2010-ben látott napvilágot az általános iskolai irodalomoktatásra érvényes új Állami Művelődési Program (továbbiakban: ÁMP), egy évvel később pedig a gimnáziumokra kidolgozott dokumentum. A törvény elfogadásától az ÁMP érvénybe léptéig eltelt két (három) év jóval rövidebb idő annál, hogysem a hosszú évtizedeken keresztül ugyanazokra a pedagógiai hagyományokra támaszkodó irodalomoktatás szemléletét gyökeresen át lehetett volna formálni, s a szemléletbeli módosítást követve valódi, mélyreható tartalmi módosításokat végrehajtani, a kitűzött oktatási célok szellemében.