Trencsényi László ajánlott olvasmányai

Abstract

„Kimaradt az ironikus Arisztophanész (Felhők-jét Fináczy is kallaszikus pedagógiai műnek tekintette), a szatirikus Lukianosz (Anakharszisza megkerülhetetlen pedagógiai görbe tűkör), a Rousseau-ig mutató Demokritosz, a 19. századból Don Bosco, a szentté avatott nagy humanista, már-már reformpedagógus. Nem esik szó a sem az Eötvös-törvény heves vitájáról, se Tavas, se Táncsics, se Vasvári, se Kossuth, se Teleki Blanka köreiről. Hová lett Karácsony Sándor? Németh László? Akár a hajthatatlan Klebelsberg-kritikus Szabó Dezső? Hogy a Györffy-kollégium? Hol a NÉKOSZ? Mérei? Kardos László? S hol Sztéhló? Hol Ádám Zsigmond? Pataki Gyula? Lehet-e Illich-hel, Neill-lel végződő neveléstörténeti szöveggyűjteményt szerkeszteni oroszok, szovjet-oroszok és Anton Makarenko nélkül?” – kérdezi Trencsényi László a Mészáros, Németh és Pukánszky által szerkesztett, általa joggal elfogultan válogatónak ítélt Neveléstörténeti szöveggyűjteményről írva