Az eutanázia megítélése a 18−19 évesek körében

Main Article Content

Józsefné Slemmer

Abstract

A nyugati típusú kultúrákra jellemző halálkép változása nyomon követhető. A gyökeres változás a szakirodalom szerint a 20. században történt, mikor számos ok miatt a halál az élet értelmetlen és végleges befejezésének szinonimájává vált. A haldokló ellátása, gondozása a családról az egészségügyi ellátórendszerre tevődött át. A személyes tapasztalat hiánya elsősorban a társas támogatás rendszerét veszélyezteti. Mivel a mai „elöregedő” társadalomban alapvető fontosságú, hogy a szociális kapcsolatok, a család támogató szerepe működőképes legyen, figyelmünket elsősorban a felnövekvő, fiatal korosztály felé kell fordítanunk (Zana, Szabó és Hegedűs, 2008). Napjainkban a fiatalok ugyanis nem találkoznak a halállal, nem beszélnek róla a családban, keveset foglalkoznak vele a mindennapi életük során. Mindez a halál tabu jellegét erősíti, ami, úgy gondolom, szorongáskeltő faktor számukra.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Slemmer, J. (2014). Az eutanázia megítélése a 18−19 évesek körében. Iskolakultúra, 24(6), 67–98. Retrieved from https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21532
Section
Articles