Az éghajlatváltozás és az adaptáció néhány lehetséges módozata

Abstract

A migráció jelzőszámai szerint a népességnek faluról városra való áramlása a múlt század utolsó évtizede óta tart, és ez a folyamat 2001–2011 között sem állt le. A városokból való kiköltözés azonban nem magyarázható tisztán a gazdasági racionalitás fogalomkörében. Újfajta értékek, attitűdök mentén lehet csak értelmezni a változásokat, mely értékek között a kistelepülések környezeti, szociális adottságait érdemes/szükséges számba venni. Az otthonszemlélet (lokalitás), a felelősségérzet, az autonómia iránti igény erősödése valószínűsíthető a lakóhelyválasztással kapcsolatos döntések mögött, mely értékek előtérbe kerülése az éghajlatváltozás által okozott krízishelyzetekre is adekvát válaszként értelmezhető. A belső migráció mellett a környezeti problémákkal foglalkozó civil szervezetek számának növekedése is értelmezhető az ökológiai válságra, azon belül az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák számának növekedésére adott válaszként, alkalmazkodásként.