Emberbőr

Abstract

Domonkos István vajdasági magyar költő verse a szétszóródásról, idegenbe szakadásról szól, amit a nyelv darabokra törésével érzékeltet. Ahogy megszólalunk idegenben idegenül, főnévi igeneveket halmozva, úgy torzulhat az anyanyelv az idegen közegben. A vers „emberbőr kötés” hasonlata visszautal magára az emberre és a helyzet morbid brutalitására. Idegenkedést és taszító érzést vált ki az emberbőrbe kötött könyv képzete, nem fér össze a könyvről mint a kultúra képviselőjéről alkotott toposszal, pedig a tárgy valós.