Parmenidész és a bölcsek kö(ny)ve

Abstract

A tanulmány Jan Assman hipolepszis- és Randall Collins intellektuálisrítus-elméletét összekapcsolva elemzi a korai görög gondolkodók szövegeit. Fő kérdése, hogy mennyiben fedezhetők fel a nyugati innovatív tudományos-filozófiai kultúra e két alapvető elemének, a hipoleptikus szövegszerveződésnek és az intellektuális rítusoknak a nyomai a fennmaradt töredékes szövegekben. Végkövetkeztetése, hogy leginkább Parmenidész és Empedoklész verses tankölteményeiben találunk erre utaló jeleket. E szövegekben (a legkorábbi ismert nyugati filozófiai „tankönyvekben”) éppen a verses forma őrizte meg számunkra az intellektuális rítusokban való részvételre nevelés korai eszközeit.