Az élethosszig tartó tanulás jelentősége a 40-50 éves korosztály életútjában [melléklet]

Abstract

A 20. század második felétől az andragógia tudományának térnyerésével és az élethosszig tartó tanulás fogalmának paradigmává válásával párhuzamosan az oktatásszociológiai és andragógiai kutatások egyik fő irányává a felnőttkori tanulás vizsgálata vált (Castells, 1996; Benedek, 2008; Harangi, Hinzen és Sz. Tóth, 1998). Ezek a kutatások rámutattak arra, hogy globalizáció és a tudástársadalom kialakulásának hatására bekövetkező gazdasági-társadalmi változások átszövik a magánéletet, a hétköznapok részévé válnak és a munkaerőpiaci folyamatokra is hatással vannak. A tudás megszerzése, megújítása, vagyis a „tanulás egy életen át” (Benedek, 2008) meghatározza az életút sikerességét, befolyással bír az életvitel kialakítására, a személyiség formálódására, hatása megfigyelhető a személyes kapcsolatok, a szabadidős szokások, de akár az egészségmegőrzés vizsgálatán keresztül is.