Szemléletesség és absztrakció a görög matematikában : egy egységes vizuális nyelv kialakulása
Main Article Content
Abstract
„Wittgenstein piktogramjai, vázlatai és rajzai, Neurath statisztikai képei és grafikái azt a filozófiai belátást jelzik, amelyet a köznyelvben az „egy kép többet mond ezer szónál” mondás foglal magába.” Andreas Roser megállapítása, pontosabban Léteznek-e autonóm képek? című tanulmánya (2003), amelyből az idézet származik, több érdekes mozzanatot rejt magában. Vizsgálódásai középpontjában két filozófus áll, akik – a szokványos „illusztrációmentes” filozófiai metódustól eltérően – előszeretettel használnak műveikben vizuális elemeket, grafikus képeket illusztrációs és argumentatív célra, elismerve ezzel a képi kifejezésmód szöveg melletti sajátos, kiegészítő funkcióját.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Nagy, C. (2008). Szemléletesség és absztrakció a görög matematikában : egy egységes vizuális nyelv kialakulása. Iskolakultúra, 18(7-8), 90–94. Retrieved from https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20768
Issue
Section
Articles