A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja

Abstract

A rendszerváltás közösségi eufóriája, látszólagos „össznépi egysége” idején azt reméltük, hogy az iskolai történelemoktatás viszonylag gyorsan és sikeresen megtisztul diktatórikus múltszemléletétől, és meghatározó szerepet játszik majd egy új típusú demokratikus nemzeti közösség kialakításában. (1) Ez a feltételezés nem csupán arra vonatkozott, hogy a történelem tantárgy megszabadul a „puha diktatúra” nyilvánvaló hazugságaitól és ideologikus felhangjaitól, hanem arra is, hogy alapvető szemléleti változások nyomán képes lesz egy sokszínű polgári társadalom nemzeti identitásának és történelmi tudatának formálására.